Ornamentika és modernizmus január 24 – 25. A rózsa-szimbolika alakulatai az életmód- reform hazai képzőművészeinél Gulácsy Lajos és Nagy Sándor Géczi János PhD Veszprémi Egyetem, Antropológia és Etika Tanszék Pécsi Tudományegyetem, BTK, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék

A (rész)kutatásról A rózsaszimbolika néhány jellemzője, a 19. századi történeti alakzatok Az életmód-reformok ( század fordulója) Az életmód-reform irodalmának és képzőművészetének rózsaszimbolikája Adalbert Stifter: Nachtsommer Nagy Sándor rózsáinak értelme(i) Gulácsy Lajos rózsáinak értelme(i) Következtetések

Az időszak (egymással párhuzamos) világképei kései romantikus materialista pozitivista A vizsgálatba bevontak: világképi szempontból paradigmatikus személyiségek pl: Nagy Sándor Gulácsy Lajos Csontváry Koszta Tivadar a kiválasztás szempontjai: több típusú forrás alapján megállapítható világkép-struktúra dokumentált életpálya az intézményes művészi képzés tartalmának ismerete nemzetközi mozgástér és tájékozódás a művészetet a nevelés eszközének tekintik közös bennük az életmód-reform(ok) meghatározó hatása az életmódban és a művészi pályán

A rózsaszimbolika néhány jellemzője, történeti alakzata

Pareniszkosz sztéléje, i. sz. e. 2. sz.

Adalbert Stifter Nachtsommer, a művészsors paradigmatikus felvázolása fejlődésregény utópia a rózsa az ember és a szellem közös teremtménye lakhelye: a kert a virág több korábbi rózsaszimbólum alakzata a szövegben ornamentális a viselkedése

Az életmód-reformok I. Önálló életmód-reformok (19. század) Nazarénusok Szimbolizmus (spiritizmus, okkultizmus stb.) Preraffaeliták Tolsztojizmus Újgnoszticizmus Vegetáriánizmus II. Összetett életmód-reformok (20. század) pl. antropozófia (Rudolf Steiner) művészetpedagógia újvallásosság

Nagy Sándor

Kertünk, 1902.

Ave Myriam, 1904.

Otthon/Tűzhely, 1905 k.

A gnoszticizmus, mint előkép A mindenségbe futó sugarak, ill. a fényalakok feltételezhetően a magyar preszimbolikus törekvések elméleti gyújtópontjának tekintett Schmitt-írások hatására jelentek meg Nagy Sándor grafikájában. Gellér Katalin

Gulácsy Lajos Na’Conxypan-i jegyespár, 1903.

Dal a rózsatőről, 1904.

Nasi, OSzK Fond 124/13 Most otthon ül a néma kertben, Fülöp sötét hajába bíborrózsát tűz, egy violett szalaggal erősítve annak mélységes tüzű és ében csillogású fonatához, mely Rossettit inspirálta volna. Gyakran ültek itt a nagy hárs alatt, mely mellett a futórózsákkal ellepett szürke fal húzódott – a börtönépület fala.

Amor Sacro és Profano. Székelyhidi Hírlap, december Egyik pikkelyes aranypáncélban van, és nagyon piros az ajaka. Ez a férfi. Ismeretlen. A másiknak hervadt liliomszál van a kezében, és rózsaszirom színű az ajaka. Ez a nő.

A varázsló kertje (Varázslat), 1906.

Extázis, 1908.

Menüett,

Kalapos nő, 1914.

Rózsalovag,

Gulácsy Lajos és Nagy Sándor rózsajelképei Gulácsy L.Nagy S. Botanikai rózsa:R. chinensisR. chinensis Szín:fehér-rózsaszín-pirosfehér-(rózsaszín)-piros belső dualitás kifejezőjekülső dualitás kifejezése Típusos alak:fácska, futófácska, futó Ornamentális helyzet:-monumentális műveken Egyedi jelkép:-- Egyedibe vont ornamentális:többnyiretöbbnyire Jellegefeminin (=csáberő)maszkulin (=fény, tudás) démonikusangyali

Irodalom: Balis, J. (1966) Images de la Rose. Catalogue No 21., Bibliothèque Albert Ier, Bruxelles F. Dózsa K. szerk. (2004) Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között Klimt, Schile, Kokoschka és a dualizmus művészete című kiállítás tanulmánykötete. Budapesti Történeti Múzeum, Budapest Géczi J. szerk. (1999) Nagy Sándor. Vár Ucca Tizenhét 1999/2. Veszprém Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk.: A gödöllői művésztelep katalógus. Gödöllő Gellér K. – Keserű K.: A gödöllői művésztelep. Cégér. Gödöllő Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk. (2003) A gödöllői művésztelep katalógus. Gödöllő. Gellér K. (1996) Nagy Sándor pesterzsébeti freskói. Pesterzsébeti Múzeumi Füzetek 12. Budapest. Gellér K. (2003) Újítás és tradíció. In. Gellér K. – G. Merva M. – Őriné Nagy C. szerk: A gödöllői művésztelep Katalógus. Gödöllő Gellér K. (2004) A gödöllői művésztelep (1901 – 1920) in: F. Dózsa K. szerk. (2004) 423 – 431. Montanari, M. (1996) Éhség és bőség. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest Gulácsy L. (1989) A virágünnep vége. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. Gulácsy L. (1994) Pauline Holseel. Ferenczy Könyvkiadó, Bp. Schorske, C. E. (1979) Fin de Siècle Vienna. Politics and Culture. K. h. n, Szabadi J. (1969) Gulácsy Lajos. Corvina, Bp. Szabó Krisztina Anna: „Az egész élet szigete” – életmód és mentalitás a gödöllői művésztelepen. In: Géczi J. szerk. (1999)