3. előadás Szociáldarwinizmus Humánökológia 3. előadás Szociáldarwinizmus

A darwinizmus (egységes és folyamatos leszármazás) hatásai: 1. létrehozta az antropológia diszciplínát az emberi test működése nem írható le a mechanikai világképpel (karteziánus és korai materializmus véleményével szemben) a preformáció tana is érvénytelenedik élettani, embriológiai, etológia vizsgálatok szorgalmazása 2. a ‘folytonos származási sorozat eszméje’ egységbe tartja az élettudományokat 3. a viktoriánus-pozitivista társadalommal szembe kerül (amely a szakadatlan tökéletesedést és civilizálódást hírdette), mivel: - a darwinizmusban nincs benne a lineáris progresszió eszméje ! - azaz: az evolúciónak „nincs célja” - nincsenek alacsonyabb ill. magasabb rendű fajok A darwinizmus az antropomorf szemléletet száműzi az élettudományokból.

A darwinizmus a szaktudomány határait átlépte - politikai-ideológia téren is hatott - a darwinista eszmére („küzdelem a létért”) az ipari társadalom is hivatkozni kezd: 1. ha a természetben az individuális vetélkedés jelen van, akkor a társadalomban élő ember számára is a vetélkedés segíti az életet 2. de nem csak az egyedek, hanem a nemzetek és a rosszok között is (ezzel igazolódott az imperializmus, a kolonializmus és a rabszolgaság) = szociáldarwinizmus a korszak mentalitásának megnevezése Milyen elemekre hivatkozik a szociáldarwinizmus? 1. viktoriánus „haladás-kép” eszméjére 2. pozitivizmus fejlődéselméletére 3. protestantizmus nézetére (a kiválasztott embernek üzleti sikerei is vannak) 4. piaci gazdaság

A szociáldarwinizmus ideológiája „tudományos magyarázatra lelt” a darwinizmusban – ez eltávolította a darwini elméletet eredeti bázisától pl. Lamarc felfogása felé - az evolúciónak iránya van ezt a nézetet követi: Herbert Spencer filozófiája központi kategóriája a fejlődés elve az evolúció egy univerzális mechanizmus (a gázfelhőtől a modern társadalomig tart) valamennyi dolog átmegy a fejlődés bizonyos stádiumain az egyszerűtől a bonyolult felé, homogéntól a heterogén felé, szabálytalanból a szabályos felé törekszik minden dolog és élőlény stb.(ez lenne a fejlődés elve) ugyanez az elv van jelen az emberi kultúrában is - a primitív társadalom alacsonyabb rendűbb a modernél (azonban a primitívséged a magasabb rendű társadalom visszafejlődése is okozhatja) = retardációs magyarázatok egyike

A korszak retardációs ill. atavisztikus magyarázatainak némelye: Thomas Huxlay a neander-völgyi ősembert a modern ember degenerált formájának tekintette Lomboroso (kriminálantropológia megteremtője) szerint a vele született bűnözők atavisztikus tulajdonságokat mutatnak J. L. Down a vele született elmebetegségben is az alacsonyabb rasszok tulajdonságait véli felfedezni (Down-kór = mongoloid idiotizmus)

Thomas Henry Huxley (1825 – 1895) Man’s Place in Nature Thomas Henry Huxley (1825 – 1895) Man’s Place in Nature. (Az ember helye a természetben) 1863.

Down, John Langdon H. (1828 - 1896) által leírt Down-kóros gyermek (koponya rövid és kisebbített, a szemrés ferde és bőrredős)

A szociáldarwinizmus szerint az értelmi és morális képességekben fellelhető egyéni különbségek nemzedékről nemzedékre öröklődnek Francis Galton családfa és ikerkutatásai Hereditary Genius, 1869. c. művében teszi a statisztikákat közzé úgy véli, hogy „igazolja” a hipotézisét a kimagasló szellemi képességűek rokonai is hasonlóak a rokonsági fok csökkenésével a tehetség csökken pl. a kiváló tehetségű ember fiai 48 %-ban fivérei 41 %-ban unokaöccsei 22 %-ban unokatestvérei 13 %-ban hordozzák magukban a tehetséget galton szerint az intelligenciához hasonlatoan öröklődik a morális kötelességtudat, az istenfélelem, a tudományos érdeklődés stb. Állítása szerint: minden örökletesen meghatározott, a nevelésen nem múlik semmi

Mai álláspont szerint: mindez nem igaz a szellemi kvalitás kialakulásához a környezeti tényezők (főként a család) járul Galton egykori kérdéseire ma már más választ adna a tudomány Galton a genetika, főként a humán genetika tudománya kialakulásához járult hozzá mindenek előtt az új módszer és a statisztikai kiértékelése az értékelt A kor evolúciós nézetei magára Darwinra is visszahatottak Galtont követi, mikor azt vallja, hogy a mentális és a morális nézetek öröklődnek hogy a természetes szelekció hat a törzsek, nemzetek, rasszok harcára a kiválogatódás rögzíti az egyedek és a csoportok közti öröklődő különbséget Az evolúciós világkép és a szociáldarwinizmus tehát ideológiai funkcióhoz is jutott ezt a polgári társadalom vezető rétegei felhasználták (a ‘tárgyilagos tudományt’ hívták segítségül érveik alátámasztására) pl. John Rockefeller: „Az üzleti fejlődés csupán a legalkalmasabbak túlélése.” (Max Weber állapította meg, hogy a protestáns etika áthatotta a tőkés termelési rendszert, hirdetve, hogy a gazdasági siker nem személyes érdem, de az isteni kiválasztottság jele.)

A szociáldarwinisták állítása tehát az: az egyéni sikerességért a biológiai kiválasztottság felel - a szegények a biológiai szükségszerűség áldozatai - a népek, a rasszok között is vannak, akik perifériára szorulnak (pl. négerek, indiánok) - ezek gyámolításra szorulnak William Greg: „A történelem menete olyan, hogy a műveltebb és energikus rasszok mindenhol meghódították a gyengébbeket és kevésbé fejletteket, rabszolgaságba vetették őket és megtanították nekik a civilizációt.”

Eugenetika és rasszizmus A biológiára épülő ideológiák neve: biologizmus a szociáldarwinizmus alapfeltevései egyéni és csoportos képességünk, szokásunk genetikailag meghatározott az eltérések vezetnek a társadalmi egyenlőtlenségekhez (a biológiai különbség társadalmi relevanciájú, és egy skálán is ábrázolható akár: pl: fekete – fehér, germán - zsidó) 3. A társadalom normális működtetéséhez mindez az ismeret felhasználható

A szociáldarwinisták azt állították, hogy a természetes szelekció a modern társadalomban felfüggesztődött 1. a technikai, orvosi vívmányok lassítják, megállítják a szelekciót kevesebb lehetőség nyílik a létért való küzdelemre ez pedig végét jelentheti a társadalmi fejlődésnek 2. az alsóbb néposztályok, rasszok lakossága gyorsabban szaporodik mint az elit ugyanakkor őket a civilizációs javak életben fogják tartani = mindez degenerációhoz vezet 3. az emberi faj leromlik, s elpusztul

Megoldási javaslatok Liberálisok (pl. maga Darwin is) ki kell élezni a szabad üzleti versenyt az azt akadályozó törvényeket, szokásokat fel kell számolni ennél még radikálisabb Spencer (és követői) - minimális szintre kell csökkenteni a jóléti intézkedéseket (a köznevelést, a lakásfeltételeket, a kórházi kezelést, a biztosítást, a szegényekkel foglalkozást) a túlbuzgó amerikai követőktől Spencer azonban elhatárolódik (pl. 1887-es demokrata elnök megvétózta a texasi farmerek állami segítését, azzal, hogy az gyengítené a nemzeti karakter szilárdságát) Konzervatívok törvények a faj degenerációja ellen pl. fogyatékosok, örökletes betegségűek, „bűnözők”, alacsonyabb fizikai és szellemi képességűek ne köthessenek házasságot erre felhasználták Galton eugenetika-koncepcióját (az emberiség genetikai feljavítását szelektív házassági törvényekkel irányítaná) Galton még azt hitte, a tökéletes állam és humanitás elveit fektette le 1931. sterilizációs törvény, USA (10.000 embert sterilizáltak) 1924. bevándorlási törvények (redukálták a kelet-európai kontingenst) az ázsiait leállították a rasszizmus megjelenése angolszász fensőbbséget hírdeti (angol imperializmus majd germán doktrina) Hitler: Mein Kampf

A gyarmati rasszhigiéné himlő elleni oltás Afrikában, 1918 előtt

Hitler parancsa a „gyógyíthatatlan betegnek könnyű halálba” részesítésére. 1939.

Javasolt irodalom Bereczkei Tamás (1998) A belénk íródott múlt. Evolúciós és emberi viselkedés. Dialóg Campus Kiadó, Bp.- Pécs Francis Galton: Az öröklődő lángész. in A genetika évszázada. Kriterion, Bukarest, 1976. 63 -80.