Humánökológia 2. előadás Darwinizmus és emberi viselkedés. 2.

Egy kortársi példa az evolúcióra AIDS – fölfedezése: Pneumocystis tüdőgyulladásban elhaltakban találták 1985-re amerikai halt meg AIDSben 1998: a világ nemileg aktiv népességének minden 100. tagja fertőzött egyes afrikai országok népességének 50 %-a fertőzött Amit tudunk nemi érintkezés útján terjed a vírusa: Human Immunodeficiency Virus = HIV retrovírus (azaz nem DNS-ből, hanem RNSből állnak) kb bázist tartalmaz a vérsejtek sejtfal-felszínébe képes a gazdasejttel termeltetett enzim beépülni az immunrendszer összeomlik enyhe fertőzéssel kezdődik, majd újabb betegségek jelennek meg 6-10 év a fertőzés és a nyilvánvaló betegség közti átmeneti idő

Módosulással kísért evolúcióról van szó. Minden vírus naponta 1x osztódik A véletlen mutációk követi a természetes kiválasztódás. Ez teszi lehetővé, hogy a vírus alkalmazkodjék a test védelméhez, orvosságokhoz. Idővel megjelennek a vírus új formái. Mi az oka a HIV sikerességének? 1.„a társadalmi változás, az utazás és a promiszkuitás” 2. az, hogy a vírus nem képes pontosan másolni önmagát. (A másoló enzim hibarátája milliószor nagyobb mutációs sebességű, mint a gazdaszervezeté.) -Minden új részecske legalább 1 változást tartalmaz az RNS-én -Minden betegben igen hamar sokféle RNS-ű víruscsoport lesz -A legtöbbjük hibás és elpusztul, de némelyet nem tud elpusztítani a szervezet immunrendszere -A sértetlen vírusok elszaporodnak, s ezek újabb változatai hamarosan megjelennek

A természetes kiválasztódás megváltoztatja a vírus mibenlétét ahogy a betegség terjed. A gyógyszerek maguk is előidéznek evolúciós változást. a HIV esetében az RNS-ének elég 5 döntő ponton megváltozni ahhoz, hogy már újabb gyógyszert kelljen ellene bevetni Rivotril - kezdetben sikeres volt a gyógyszer - új, ellenálló vírus jelent meg, s mind négy mutáció egyforma keveréke - együtt 20x-ára emelik a vírus ellenállóképességét

Charles Darwin ( )

„Fény derül majd az ember eredetére és történetére is.” Darwin, C. (2001) A fajok eredete. Typotex, Budapest ford. Kampis Gy.

Az emberről A természetes szelekció elve alkalmazandó az emberi fajra is Tisztázandó mindenek előtt a faj múltja - időközben felfedezik a Neander-völgyi ősemberek maradványait - őslénytani és régészeti leletek garmadája kerül elő - elkezdődik az emberszabású főemlősök megfigyelése (etológia) - primitív társadalmak vizsgálata (Morgan, Tylor) - darwinisták tábora nő (pl. Haeckel, Huxlay) – akik a darwini elveket az emberre is alkalmazzák Az ember származása és az ivari kiválasztás, az élővilág és az ember alakulása ugyanazon törvényszerűségek alapján zajlik - az ember legjellegzetesebb vonásai a természetes kiválogatódás útján alakul ki ilyenek pl.- két lábra emelkedés és a kéz felszabadulása - a kéz szerszámkészítésre felhasználhatósága - ami hozzájárul az értelmi képesség növekedéséhez - közösségi kooperáció értéke a társas szerveződésekben - artikulált beszéd, - intelligencia - kötelességtudat, önzetlenség, kölcsönösség, bátorság

A természetes szelekció azoknak a népcsoportoknak kedvezett, amelynek na tagjai magasabb fokon rendelkeztek az együttműködés képességeivel. Ez tette lehetővé a kultúra felépülését erősödtek a szociális késztetések a morális hajlamok háttérbe szorultak az individuális törekvések Van egy pillanat, amikortól biológiai és a szociális evolúció együttese válik fontossá. Honnan erednek a szociális képességek? Darwin: magából az állatvilágból, főként a majomból - mégpedig a mai majmok és ember közös ősétől ez a nézet megváltoztatta a vallásos ill. korábbi filozófiai/teológiai és a tudományos világképek emberképét - az ember része a természetnek - része az állatvilágnak - nem létezik az ember és a majom, az állat, a természet között áthidalhatatlan szakadék

Darwin következetes a természetes szelekció elvéhez: 1.Ha a kiválogatódás az egyetlen hatóerő az emberiség fejlődésében, akkor a különböző környezetben élő embercsoportok eltérő fejlődésen mennek keresztül 2.A ‘magasabb fokra’ jutottak idővel kiszorítják a ‘vadakat’ -pl. a kaukázusiak az alacsonyabbrendű törököket Mindez Darwinnak nem idológiai-politikai kérdés volt – hanem a tudományos gondolkodás következménye. Meg volt arról győződve, hogy a biológiai átalakulásunk tekinthető a történelmi fejlődés legnagyobb mozgatójának. Ma: -az emberré válásban a természetes szelekciónak szerepe van -A kultúrának, a történelemnem némi autonómiája van

Eszmetörténeti összefoglalás 1. A kor pozitivizmusa szerint a tudós a kortársak nézeteitől függetlenül szedi össze a természet tiszta tényeit, s mind a metafizikai, mind a társadalmi ismereteken/hatásokon kívül áll. - ez Darwinra sem igaz 2. Először történik meg, hogy egy tudós átformálja a kora (és a jövő) antropológiai felfogását - ezzel az embertani önálló kutatások elindítójává is válik - korábban az antropológia világnézeti kérdés volt - Descartes: embernek ‘vele született’ eszméi vannak (ezzel elkerülhetők a tapasztalati tévedések) - angol empirikusok (Locke, Hume) a tapasztalat és a nevelés mindenható (tabula rasa elmélet) - Kant: az ember megismerő képessége olyan, hogy csak a világ jelenségeihez képes hozzájutni, a magánvaló világ azonban rejtve marad előle (erkölcsi és vallásfilozófiai meggyőződéseken nyugszik a véleménye) 3. Az antropológiai gondolkodás új alapokra kerül a tudományos magyarázat többé nem hagyható figyelmen kívül a filozófia korábbi elveit fel kell hogy adja a keresztény vallásos világkép antropológiája széthull

A tudományos gondolkodásban bekövetkező változások A tradicionális vallásképen túl filozófiai és tudományos iskolák világképe is sérült. - pl. karteziánus dualizmus (szerintük a mechanikai természet és a szellem között van hasadék) - nincs értelme a diszkrét hierarchiáknak - Az emberi test működése nem magyarázható kizárólag a mechanika törvényeivel (pl. preformációnak sincs értelme) KÖVETKEZMÉNY: biológiai törvényszerűségek a fontosak a magyarázatok számára 1. A biologikum sajátosságainak gyors felfedezései (élettan, embriológai, etológia stb.) 2. Az evolúció eszméje a biológiát egységesítette. (Darwin a biológia Galileije) 3. A biológia megállapításai alkalmazottak lesznek a közgazdaságtanban, politikában, történettudományban, művészetekben stb. 3. A POZITIVISTA ESZMÉK ELLEN IS HATott a progresszió nem érvényes a természetben (azaz a tudomány kritériuma közé nem tartozik) Ámbár Darwin pozitivistának állította magát: az elmém olyan…”gép, amely általános törvényeket képes kidarálni tények nagy tömegéből.”

Javasolt irodalom Darwin, Charles (2000) A fajok eredete. Typotex. Bp. Jones, Steve (2003) Darwin szelleme. A fajok eredete – mai változatban. Typotex, Bp. Fortey, Richard (1997) Life: an Unauthorised Biography. HarperCollins, London