 A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.  A legfontosabb megújuló energiaforrások:  napenergia (naperőmű) napenergianaperőmű  napelem napelem  napkollektor napkollektor  vízenergia (vízerőmű) vízenergiavízerőmű  árapály-energia árapály-energia  hullám energia hullám energia  szélenergia szélenergia  geotermikus energia geotermikus energia  biomassza biomassza  bioetanol bioetanol  biodiesel biodiesel

a) Csökken a környezetszennyezés: Az energiatermelés alapvetően befolyásolja ezt a folyamatot, és ezért mindenki felelős - így az önkormányzatok is. Kiadványunkban azonban inkább azzal foglalkozunk, hogy mi az, ami helyi szinten is megvalósítható, és az milyen hatással van a helyi körülményekre. b) Javul az energiaellátás biztonsága Azok a települések, amelyek a villamos vagy gázvezetékek végpontján helyezkednek el, igen könnyen kerülhetnek nehéz helyzetbe műszaki hiba vagy természeti csapás következtében. Számukra az ellátásbiztonság sokkal hangsúlyosabb kérdés c) Politikai stabilitás Az önkormányzatok saját forráson alapuló energiaellátása azonban stabilitást jelent ilyen helyzetekben is.

 A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.

 A szélturbinák sorozatgyártása 1979-ben, Dániában kezdődött. Az első gyárak, a Kuriant,a Vestas, a Nordtank és a Bonus megalapozták a modern szélenergia-ipart. Ezek a korai turbinák sokkal kisebb teljesítményűek voltak (20-30 kW), mint a mostaniak.  Manapság már több országban gyártanak szélturbinákat, és több ezer turbina üzemel világszerte. Jelenleg az összteljesítményük 93,8 GW, 2007-ben 19,7 GW-tal növekedett a teljes kapacitás (2008. február). [11] 2006-ban a teljes teljesítmény kb. 65%-át Európában állították elő.

 Magyarország természeti adottságai nem szabnak határt a napenergia felhasználásának, hiszen a primer energiafelhasználás sok százszorosa érkezik napsugárzás formájában az ország területére. A napsugárzás éves energiamennyisége a meteorológiai alapadatok alapján közelítőleg jól meghatározható. Magyarországon a globális sugárzási energia 1200 és 1275 kW/m2 évenként. Ez azt jelenti, hogy Magyarország az európai átlagot tekintve viszonylag kedvező helyzetben van. Ezt már csak azért is fontos hangsúlyozni, mert sokan azon az állásponton vannak, hogy a napenergia hasznosítása csak jóval kedvezőbb adottságok mellett valósulhat meg. Ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy Észak- Európában a napenergia-hasznosítás mértéke több nagyságrenddel haladja meg a magyarországi hasznosítást.

 A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiávál alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot.

 Google (képek)  yh_body/csinaljukjol/szam14/szam14_body/14_2fej.htm   ab&hl=hu&source=hp&q=energiaforr%C3%A1sok+tipusai& pbx=1&oq=energiaforr%C3%A1sok+tipusai&aq=f&aqi=&a ql=&gs_sm=e&gs_upl=3974l8230l0l8559l16l14l0l0l0l0l902l600 4l l13l0&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.,cf.osb&fp=cef5c d3362&biw=1024&bih=578  giaforr%C3%A1s