Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs Szolgálat, november 27.

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november A felsőoktatás szintjei  A „régi” kontinentális Európában –4 vagy 5 éves képzések –rövidebb idejű képzések közvetlenül a munkaerőpiacra –továbbképzések –kutatóképzés  Bologna –több be- és kimenet –átjárhatóság –élethosszig tartó tanulás –informális és nem-formális tanulás elismerése  „ Angolszász” modell –erős középiskola, rövidebb általános képzés –sok lehetőség a gyakorlati vagy elméleti kimenetekre  Diszciplináris különbségek

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november  A képesítések munkaerőpiaci és társadalmi jelentése  Finanszírozás  Irányítás  Sokszínűség és/vagy harmonizáció  Globális hatások  Állam és piac Két- illetve háromciklusú képzés: a felsőoktatás újragondolása Európában

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Átállás  Kormányzati hozzáállás –jogi és politikai nyomásgyakorlás –EU-orientáció vs. belső társadalmi igények  Intézményi hozzáállás –implementációs – átalakulási problémák –erős hagyományok  Eredmény –továbbélő változatos rendszerek „Bologna-szósszal” leöntve

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november A Bologna-ciklusok bevezetése 2003

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november A Bologna-ciklusok bevezetése 2007

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Magyarország Bolognában  Alapprobléma: nem lehet úgy második ciklust tervezni, hogy az első nem jól definiált  Az áttérésre való előkészítésben és az indításban csak az első ciklusról volt szó – ám koncepcionális vita az alapképesítés jellegéről nem folyt  4 féléves mesterképzés és 4 féléves szakirányú továbbképzés egymás mellett: Bologna-nonszensz  Teljes ismerethiány a középiskolákban, a családoknál és a munkáltatóknál

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Modellek és azok következményei Ez a régi típusú gondolkodás: benne maradt a fejekben, az intézmények rutinjában és a jelenlegi gyakorlatban – azonos státuszú intézmények Alapképzés – mesterképzés Doktori Ez eredetileg a (kétciklusú!) Bologna és az amerikai modell (undergraduate school, comprehensive university, graduate school) Mesterképzés - doktori Alapképzés

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Hogyan lesz a nemzeti diplomá(s)ból EU- konform munkaerő?  Tanulási eredmények (learning outcomes)  Európai és nemzeti képesítési keretrendszer  Tantervek konvergenciája  Minőségbiztosítás – akkreditációs standardok  Verseny  Közös programok

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Közös programok Európában A megkérdezett intézmények 60%-ának van legalább az egyik ciklusban közös képzése, 36% tervezi a megvalósítását, és csak 4% mondta azt, hogy nem érzi szükségét egy ilyen programnak.

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Optimista(?) prognózis  2010-ben el kell kezdeni az alapképzés áttekintését, amely az első munkaerőpiaci visszajelzések után 2012 tájára alapozhatja meg a komoly változásokat  Elkészül az átfogó felsőoktatási stratégia (Fehér Könyv), amelynek fő céljaihoz erőforrások is járulnak  Rugalmas mesterképzési szisztéma alakul ki 1 és 2 éves programokkal, elmélyítő vagy általános célzattal, s egyben lehetővé téve a specializációt vagy a váltást  A kutatói mesterprogramok és a PhD-programok egymásra épülnek  A kiemelkedő teljesítmény elválik az átlagostól és mind az oktatóknál, mind a hallgatóknál „díjazzák” azt

Mesterképzések Magyarországon, FISZ-konferencia, november Realista(?) prognózis  Saját hibákból tanulás  A politika dominanciája  Követő stratégia  Kampányok  Minőségromlás, hallgatói-kutatói elvándorlás Személyes vélemény  2015 körül Európa a globális hatások következtében áttér a 4 éves alapképzésre és az ezt követő magasabb szintű képzésre (második modell)  Magyarország a maga (lassú) módján alkalmazkodik