Kuti Éva Szociális gazdaság, nonprofit szektor, civil társadalom Versengő koncepciók és intézményi leképeződésük
Igaza van-e Wolfgang Seibelnek? Valóban a Potemkin-falvakhoz hasonlatosak-e a kelet-közép-európai nonprofit szektorok? A szervezeti izomorfizmus jelenségének színe és visszája: alkalmazkodóképesség és szervetlen fejlődés
Saját hagyomány és külföldi hatások A civil társadalom kelet-európai reneszánsza A demokratizálódási folyamat amerikai támogatása és a nonprofit koncepció térhódítása Területi munkamegosztás a nyugat- európai segítségnyújtásban – differenciált hatások a nemzeti nonprofit szektorokra
Az Európai Unió mint igazodási pont és mint kihívás Társadalmi párbeszéd és civil részvétel a társadalompolitika formálásában: normák és intézményes megoldások A nonprofit szervezetek aktív szerepvállalása a társadalmi-gazdasági problémák kezelésében: a szociális gazdaság (économie sociale, économie solidaire)
A civil részvétel és a civil felelősség A párbeszédképtelenségtől a társadalmi párbeszédig A következő Nemzeti Fejlesztési Terv rendkívüli tétje; a résztvevők felelőssége a fejlesztési koncepció és a prioritások kialakításában A partikuláris érdekek képviseletétől a szolidaritásig és a közös érdekek megfogalmazásáig
Civil feladatok a társadalmi tőke fejlesztésében A társadalmi tőke (social capital – Robert Putnam) mint a fejlődés alapfeltétele Az együttműködési készségek javításának feladata A normarendszer megszilárdításának fontossága A bizalom növelésének jelentősége
A civil szervezetek és a szociális gazdaság szereplőinek viszonya Az „igazi civil” meghatározásának zsákutcája A szolgáltató típusú és a foglalkoztatási problémák kezelésére vállalkozó nonprofit szervezetek helye és szerepe a szociális gazdaságban Érdekazonosságok és együttműködési lehetőségek a civil társadalom és a szociális gazdaság szereplői között
A Potemkin-falvakon túl… A versengő koncepciók közötti eligazodás és a hívószavak ismerete elég lehet a sikeres pályázatokhoz és az EU-források megszerzéséhez. A tényleges felzárkózásra és az európai országok közösségébe való beilleszkedésre azonban csak akkor van esély, ha ezek a megközelítések a gondolkodásunkba és gyakorlatunkban is szervesen beépülnek.