A társadalmi egyeztetés alapfogalmai Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője február

MIT jelent a társadalmi egyeztetés? A társadalmi egyeztetésen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amely egy döntés előkészítésének része. Folyamatos és kölcsönös információ-áramlás során a közvetlenül vagy közvetetten érintett szereplők (egyének vagy szervezetek) szabadon nyilváníthatnak véleményt, amelyet a döntéshozó mérlegel és figyelembe vesz.

MIÉRT érdemes belevágni? I. Döntés minőségére, megvalósíthatóságára vonatkozó hasznok:  Legitim döntés  Jobb minőségű döntés  Sikeresebb végrehajthatóság  Konfliktus megelőzés  A szereplők igényeinek figyelembevétele  Demokratikusabb döntés  Bizalom növekedése

MIÉRT érdemes belevágni? II. Civil szervezetek tevékenységére vonatkozó hasznok:  Ismertség növekedése  Információáramlás javulása  Együttműködési lehetőségek  További források

MIBE lehet beleszólni? Minden olyan döntéshozatali folyamatnál kötelező a társadalmi egyeztetés, amely a társadalmat érinti.  Közigazgatási és közfeladat-ellátási döntések helyi, kistérségi és regionális szinten  Terület-, és vidékfejlesztési döntés-előkészítés, döntés  Összefogás, együttes kistérségi, regionális fellépés (civil delegálás, civil érdekképviselet szabályozása; országos államigazgatási döntések)  Egyéb szereplők döntéseinek befolyásolása, ahol civil és államigazgatási szereplők megjelennek

KIK a szereplők? Civil szervezeteken (2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról alapján) a következőket értjük:  Társadalmi szervezeteket (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat)  Alapítványokat (kivéve a közalapítványokat) Szükséges, hogy a résztvevők megfelelően értelmezzék és megértsék saját szerepüket.

KIVEL érdemes együttműködni? A lehetséges partnerek körét azok a szervezetek alkotják, amelyek érdeklődnek vagy érdeklődhetnek a felvetett probléma iránt, azaz abban érintettek.  Lakosság  Civil szektor  Vállalati szektor  Államigazgatási szereplők

HOGYAN lehet egyeztetni? Alapelvek  Folyamatos információnyújtás és információszerzés  Partnerség  Bizalom  Koncentráltság, konszenzusra való törekvés  Nyitottság  Nyilvánosság, átláthatóság  Dokumentáltság  Közérthetőség és hatékony kommunikáció  Tervezhetőség és strukturáltság  Folyamatosság  Folyamatos monitoring és értékelés  Visszacsatolás  Befolyásolhatóság (korai és közvetlen részvétel)  Rugalmasság

HOGYAN lehet egyeztetni? Formák  Honlap, telefonos és személyes információs szolgálat  Közvetlen megszólítás levélben, en keresztül  Kérdőíves információgyűjtés  Sajtómegjelenés  Személyes vagy internet alapú fórumok, konferenciák, közmeghallgatás, alkalmi és rendszeres szakmai beszélgetések  Testületi, bizottsági munka  Tüntetések, tiltakozó petíciók stb.

MIÉRT érdemes egyeztetést kezdeményezni, abba bekapcsolódni? Az érdekképviselet folyamatos tevékenység. Korai részvétel, döntésbefolyásolás a leghatékonyabb. Koncepcionális szakaszban való bekapcsolódás alapja a jövőkép.

HOL lehet egyeztetni?  Helyi, településszintű döntésbefolyásolás  Térségi és kistérségi szintű döntésbefolyásolás  Megyei szintű döntésbefolyásolás  Regionális szintű döntésbefolyásolás  Országos szintű döntésbefolyásolás

Köszönöm a figyelmet! Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 1024 Budapest, Margit krt IV.3. Tel.: Fax: Web: