VII.NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS 2008. AUGUSZTUS 25–28. Mit tegyünk a halogató egyetemi hallgatókkal? Személyiségvizsgálat és tanácsadás Dr. Takács Ildikó egyetemi docens BME GTK Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Ergonómia és Pszichológia Tanszék takacsi@erg.bme.hu 2008. augusztus 26.

Az előzmények és a célok 1995. Brighton FEDORA – Psyche A kredit rendszer hatásai A célok: A kredit rendszer hatásainak megismerése a hallgatói magatartásra A halogató magatartás és személyiségjellemzők vizsgálata (BarOn, MBTI, TCI) A halogatás viselkedésbeli megnyilvánulásainak feltárása A beavatkozás lehetőségei

Mit jelent a halogatás? A halogatás az a magatartás, amelyben elkerüljük a ránk váró feladatokat, elhalasztjuk holnapra a teendőket, amelyeket ma is elvégezhetnénk. Tendencia a fontos feladatok elkezdésének vagy befejezésének halasztására (Lay, 1986) , A kényelmetlen, kellemetlen időpontig halasztani a feladatokat (Solomon, Rothblum, 1984)

Miért halogatjuk a teendőinket? Melyek az okai ennek a magatartásnak? A fontosság érzésének hiánya Az érdeklődés hiánya A perfekcionizmus: elérhetetlenül magas mércét állítunk magunk elé. Szorongás az értékelés miatt: aggodalom mások reakciói miatt, amit a munkánkra adnak. Kétértelműség: nehezen értjük vagy félreértjük a feladatokban megfogalmazódott elvárásokat

Félelem a hibáktól és a kétségtől magunkban. A feladatok kezelésére való képtelenség: úgy érezzük, nem rendelkezünk elég, szükséges képzettséggel és készséggel a feladat megoldásához. A szükséges információk hiánya a feladat megoldásához. Szorongás mások irántunk megnyilvánuló elvárásai miatt (pl.: erős nyomás a siker elérésére; a hibázás lehetőségének előrevetítése) A feladat, úgy tűnik elborít bennünket vagy kezelhetetlen. Úgy érezzük jelenleg két végén égetjük a gyertyát, túl sokat vállaltunk.

Mindenki érez hasonlókat különböző időkben, mindenki halogat néhány feladatot időnként, de nem mindenki krónikus halogató. Dryden (2000) szerint néhány ember speciális krónikus halogató, ez azt jelenti, hogy a halogatás csak néhány (és mindig ugyanazon) feladatot érint az életében. Az általános krónikus halogatók azonban életük fontos feladatainak elvégzését halogatják.

A vizsgálat A minta A vizsgálatban 220 egyetemi hallgató vett részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem különböző Karairól. A minta megoszlása: férfi: 155 fő nő: 65 fő.

A módszerek BarOn-féle Emocionális Intelligencia kérdőív Lay – féle skála a halogatásról (az általános krónikus halogató – a halogatás, mint vonás mérésére) Típusok a halogatásban kérdőív (a halogatás módjáról) Interjú a halogatókkal

A BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív skálái Intraperszonális skálák magabiztosság éntudatosság önbecsülés függetlenség önmegvalósítás Interperszonális skálák empátia társas felelősségtudat interperszonális viszony Adaptációt felmérő skálák valóságérzékelés rugalmasság problémamegoldás Stresszkezelést felmérő skálák stressztűrés impulzivitás - impulzus kontroll Általános hangulat skálák optimizmus boldogság

BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív eredményei

A BarOn Érzelmi Intelligencia Kérdőív eredményei nemenként

Az érzelmi intelligencia és a halogató magatartás összefüggései

A halogató magatartás nemenként

A halogatás módja

Mi segíti elő a halogatást a felsőoktatásban? A feladat vagy a vizsga időbeli távolsága Két párhuzamos képzés vállalása Szociális csábítás Munkavállalás A kontroll érzése az egyetemi sikeresség felett A kényelmes halogató és a tökéletességre törekvő típus

Összegzés A halogató magatartás rombolja a produktivitást, az emberi kapcsolatokat, a munkavégző képességet és a munkavégzés eredményességét. Hogyan tudjuk legyőzni a halogatást egy oktatási környezetben, melyben ennek a magatartásnak hatása gyakran az elhúzódó és kevésbé sikeres (a hallgató képességeit nem mindig mutató) tanulmányokban jelenik meg? Melyek a feladatai a diáktanácsadónak? azonosítani a kredit rendszer hatásait a hallgatói feladatok kezelésében és az időgazdálkodásban, azonosítani a halogató magatartás jeleit, és keresni e magatartás okait.

A tanácsadó a halogatás felismeréshez és a magatartás romboló hatásainak legyőzéséhez stratégiát javasolhat a hallgatók számára: A hallgatói magatartásban a halogatás jeleinek tudatosítása. Célmeghatározás: az elérendő célok meghatározása, és reális döntések a feladatok prioritásáról Elköteleződés: vállalva a rövid távú áldozatot a hosszú távú nyereségért. Kitartás: készség arra, hogy bizonyos folyamatokat megismételjünk. A tanácsadó segítséget adhat a magatartási és kognitív stratégiák kialakításához és gyakorlásához.