Dr. Kaposi József május

Az előadás vázlata A NAT-kiegészítés főbb elemei A NAT kiegészített bevezetője Új kiemelt fejlesztési feladatok Hangsúlyos tantárgyközi elemek A közműveltség értelmezése Szakképzés Szakközépiskola Szakiskola

A NAT-munkálatok főbb elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelés és az értékek hangsúlyozása  A kiemelt fejlesztési feladatok kiegészítése A társadalmi szolidaritás megerősítése  Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése  A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

A bevezetés (részletek) A közoktatás feladatai  Korszerű és széleskörű műveltség átadása.  A szellemi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése.  A tanuláshoz és az alkotó munkához szükséges képességek és készségek fejlesztése.  A jó és a szép iránti cselekvő elkötelezettség megerősítése.  A szellemi lelki, érzelmi, testi képességek kibontakoztatása.

A közoktatás céljai pl.  emberi méltóság tisztelete,  helyes önismeret,  önálló erkölcsi ítélőképesség,  döntéshozatali képesség,  tartós bensőséges társas kapcsolatokra való képesség,  a nemzeti kultúra megismerése,  a más kultúrák elfogadása,  élethosszig tartó tanulás képessége,  a munka világába való eligazodás képessége.

A közoktatás tartalma A Nemzeti alaptanterv meghatározza, és a közoktatás számára kötelezővé teszi azokat a tartalmi elemeket, kompetenciákat és attitűdöket, amelyek elsajátítása révén a felnövekvő nemzedékek számára a magyar, az európai és az egyetemes kulturális örökség hozzáférhetővé válik. Minden felnőtt állampolgár létérdeke a műveltség nyelvének elsajátítása. A Nemzeti alaptanterv kijelöli a közműveltség szempontjából alapvetőnek tekintett tartalmakat, ezzel irányokat és arányokat jelez.

A közműveltség értelmezése a Nat-ban A közműveltséghez való méltányos hozzájutás a közoktatás közszolgálati szerepe miatt fontos. A közműveltségnek szocializációs és társadalmi integrációs értéket tulajdonít. A közműveltség az időben változó tudás mértékadó elemeinek leírása. Elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet. A közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők. A tudástartalmak közvetítése személyközi viszonyok hálózatában valósul meg.

A közműveltség alapelemei közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás; megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja; az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.

Kiemelt fejlesztési feladatok Új, hangsúlyosabb elemek  Fenntarthatóságra nevelés.  Családi életre nevelés.  Munkára nevelés.  Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés.

Hangsúlyos tantárgyközi elemek Tantárgyközi ismeretkörök, modulok Magyar nyelv és irodalomÉlő idegen nyelv MatematikaEmber és társadalom Ember a természetbenFöldünk és környezetünkMűvészetekDráma és tánc Vizuális kultúraMozgóképkultúra és médiaismeretInformatikaÉletvitel és gyakorlatiismeretekTestnevelés és sport 1. Egészségtudatosság (T, K) Környezettudatosság (T, K) Erkölcsi, morális tudatosság (K) Jogi és állampolgári tudatosság (K) Gazdasági és pénzügyi tudatosság (K) + +?+? Média és médiumtudatosság (K) Önismeret, szereptudatosság (K) Fogyasztóvédelem (K) +++++

A közműveltségi elemek jellemzői  A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg.  Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét.  A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti.  Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető.  Keresztutalásokat tartalmaznak.

Általános műveltségterületi elvárások Alapelvek, célok kiegészítése, korrekciója, az életkori sajátosságok figyelembe vétele, kiemelt kereszttantervi feladatok integrálása (EU kompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok), műveltségterület kapcsolódásai más műveltségterületekhez, tantárgyakhoz, az elméleti tudásmegnevezés legyen életszerű, kerüljön be minden műveltségterületbe az informatika használatára való utalás.

Szakképzés Szakközépiskola: feladata a diákok alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való szakirányú továbbtanulásra. 4 kötelező tárgy + kötelezően választandó szakmai tárgy. Szakiskola: közműveltségi tartalmaival szakmai tárgyaival, szocializációs funkciót is betölt. A társadalmi integráció kitüntetett terepe. szakiskolát végzett diák évfolyam- beszámítással folytathatja tanulmányait érettségit adó középiskolában.

Szakiskola Kiindulópont:  a tanulás egyre kevésbé csak egy szakterület speciális fogásainak elsajátítását jelenti,  olyan kulcskompetenciák és attitűdök kialakítását, fejlesztését is, amelyek az egyén számára további „tudások” feltételeiként funkcionálnak,  legfontosabb a tanulásnak, mint tevékenységnek az elsajátítása, ennek van a legnagyobb transzfer hatása.

Új szakközépiskolai terv Képzési irányok (kb ): agrár, környezetvédelmi, egészségügyi, közgazdasági, elektrotechnikai, kereskedelmi, építőipari, közlekedési, gépészeti, informatikai, hon- és rendvédelmi, művészeti vendéglátó-, idegenforgalmi,

Új szakiskolai modell háttere  a kulcskompetenciák a szakmai tárgyak tartalmai által is fejleszthetők,  készségek, képességek kialakítása, fejlesztése a szakképzési szakmai tartalmakon keresztül is megvalósítható,  a konkrét gyakorlati tevékenységek végzése által regenerálható az ott tanuló diákok tanulási képessége,  meghatározó cél az alapképességek elsajátíttatása.

Előrehozott szakképzés

A közismeret tervezett felosztása  Kiindulási alap: az előrehozott szakképzés közismereti kerettanterve.  Hangsúly: a munkakultúra, szocializációs hátrányok leküzdése, önálló tanulásra és együttműködő feladatvégzésre való nevelés.

Civilizációs ismeretek elemei  A komplex tantárgy célja: az alapképességek fejlesztési területei egymást erősítsék, (szinergikus hatás) hatékonyan alkalmazhatók legyenek az új tanulásszervezési lehetőségek és igazodni lehessen a termelő munkakultúrát jellemző időkeretekhez.

A szakiskola további tantárgyai  Szakmai matematika  Szakmai idegen nyelv  Szakmai informatika  Szakmai elmélet  Szakmai gyakorlat