A feladatok és a problémamegoldás Kaposi József

Felhasznált irodalom Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4. Einhorn Ágnes: Fejlesztés vagy vizsgatréning? Tanulmányok az érettségiről ( szerk. Bánkuti Zsuzsa és Lukács Judit) OFI 2008. Halász Gábor: A kompetencia, kihívások és értelmezések – A kompetencia (szerk. Demeter Kinga )OKI 2006. Horváth Zsuzsa-Lukács Judit: Kevesebb kudarc, több önbizalom– A kompetencia (szerk. Demeter Kinga )OKI 2006. F. Dárdai Ágnes: A problémaorientált történelemtanítás koncepciója a német szakdidaktikában ÚPSZ 2007/11. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: A tanári munka minőségének meghatározó szerepe (Közgazdasági Szemle, 2005. ápr.)

Az előadás fő kérdései Melyek a hatékony pedagógia alapelvei? Mit értünk kompetencialapú oktatás alatt? Mi a feladatok szerepe a tudás megszerz-ésében, a tanulási folyamatban ? Melyek a jellemző feladattípusok, mik a funkciójuk és mi a jellemzőjük? Mi a promlémamegoldás, melyek a lépései és szerepe az eredményes oktatásban?

A hatékony tanítás alapelvei 1. A puszta információ továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ-feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 2. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.

Kompetencia A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.” A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. Általános cél: A tanulás megtanulása - egész életen át tartó tanulás.

A „tudásfajták” beazonosítása deklaratív tudás: tudni, hogy MIT (know what) pl. adatok, ismeretek, tények procedurális tudás: tudni, hogy HOGYAN (know how) pl. a megszerzett ismeretek alkalmazása különböző helyzetekben, kontextusokban a tudás forrása: tudni, hogy KITŐL (know who) a tudás indokoltsága: tudni, hogy MIÉRT (know why)

Kompetencia fejlesztés Feladatok Pedagógusok Életszerű nyitott problémahelyzetek Igazodás a különböző tanulási helyzetekhez Módszerek gazdag választéka

A feladatok szerepe …..az új oktatási formákban a fejlesztőhatások végső forrásai nem a különböző tevékenység-formák, hanem a feladatok, melyek legtöbb-ször összetett, kognitív, affektív vagy pszicho-motoros feladatszériákból (lépésekből) épülnek fel (Bábosik 2006). …a feladatmegoldás egyre kevésbé csak az értelmi, intellektuális megismerést, fejlesztést szolgálja, hanem az érzelmi-akarati tényezők révén is komoly szerepe van a személyiség fejlesztésében.

Feladatok fejlesztő funkciói Normaközvetítés Beidegző (szokásformáló) funkció Kortársi interakciókat szabályozó irányító funkció Készségfejlesztő funkció Képességfejlesztő funkció

Feladattípusok Intellektuális feladatok Szociális feladatok ismeretfeldolgozó gyakorló ismeretalkalmazó Szociális feladatok kooperációs kommunikatív szociomorális Manuális feladatok manuális gyakorló manuális alkalmazó

Alkotó feladatok szaktárgyi-tudományos tervező-konstruáló szervező irodalmi alkotó médiajellegű alkotó színjátszás képzőművészeti jellegű manuális alkotó zenei alkotó és előadói feladatok

Tananyag-feldolgozás A feladatok funkciói Tananyag-feldolgozás Mérés, értékelés Fejlesztő Gyakorló Mérő Vizsga

Feladatok főbb jellemzői Mérő vizsga Fejlesztő gyakorló Szakértelem Kompetencia Műveltség Tevékenységek Standardizáció EQ IQ

Feladattípusok- megbízhatóság ZÁRT NYITOTT feleletválasztás, igaz / hamis, hozzárendelések kiegészítések rövid válasz szövegalkotás

A feladatok megváltozott szerepe Hagyományos felfogás szerint: a tanári magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás ellenőrzését szolgálják. Új felfogás szerint: a tanulói tananyag-feldolgozás meghatározó eszközei, valamint a tanórák hatékonyságát (mérés) és a tanulói teljesítmények eredményességét (vizsga) mutatják.

Problémamegoldás A problémamegoldás az egyén képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon olyan reális (tudományok közötti) helyzetekben, amikor a megoldáshoz vezető út nem válik azonnal nyilvánvalóvá, és amikor a műveltségi területek vagy tantervi tartalmak, amelyek esetleg felhasználhatók, nem találhatók meg a tudomány egyetlen területén sem. A problémamegoldó kompetencia fejlesztésében éppen az az izgalmas, hogy nem begyakorolt feladatok, megoldások reprodukciójáról van szó. kiemelt jelentősége van olyan problémahelyzet megteremtésének, amely ismeretlen váratlanságával, ismeretlen elemeivel felkelti a tanulók érdeklődését, kíváncsiságát.

A feladat mint „próbálkozás”, mint heurisztikus tanulás Problémamegoldás Modellalkotás Érzelmi-, értelmi intelligencia

Az eredményes problémamegoldás lépései Probléma megértése, összefüggések keresése Hipotézis megfogalmazása (információ kritikus kezelése!) Probléma reprezentálása (pl. vita: érvek-ellenérvek) - a megoldás A megoldás vizsgálata (összevetés a hipotézissel) A megoldás közvetítése

Összegzés I. A problémamegoldás tanórai felhasználása a kompetencia alapú fejlesztés egyik kulcselemévé vált, hiszen nem a tanultak reprodukcióját, hanem nyitottságot, kreativitást, az analógiás, analitikus és kombinatív gondolkodás széles körű alkalmazását várja el a diákoktól. Más megvilágításba került a kognitív kompetencia, valamint a perszonális, szociális és speciális kompetencia viszonyrendszere.

Összegzés II. A tanulás többé már nem a tudomány által kidolgozott és a tanár által közölt ismeretek megértése lett, hanem aktív tanulói részvétel az információk megszerzésében és feldolgozásában. A tanulói tevékenységek a feladatmegoldásban öltenek testet, hiszen az ismeretforrásokkal való (pl.: szöveg, kép, ábra) tananyag-feldolgozás előtérbe kerülése a tanulók aktív, csoportos vagy egyéni feladatmegoldó munkáját várja el.