Élősejtszám meghatározás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Nitrogén vizes környezetben
Advertisements

A vízben oldott oxigén meghatározása
Az élelmiszerek mikrovilága
Készítette: Gyűrűsi Attila. Az OECD 428-as irányelv alapján információt nyerhetünk a vizsgálandó anyagok felszívódására kimetszett bőrmintán.
Élősejtszám meghatározás
1. 2 A MICROTESTER GYAKORLATI ALKALMAZÁSA Dr. Szakmár Katalin Budapest, február 15.
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Enterobaktériumok, Coliformok, E. coli, és Salmonella kimutatása
Szükséges Eszközök: • kémcsőtartó, 3db kémcső, vegyszeres kanál, cseppentő Anyagok: • tojásfehérje, szilárd konyhasó, tömény sósav, tömény salétromsav,
A víztisztítás és a vízminőség vizsgálata
Tisztítás, fertőtlenítés
REDOX-POTENCIÁL MÉRÉSEN ALAPULÓ GYORS MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER
Víztisztítás ultraszűrésel
Vízminőségi jellemzők
Szabad aminosavak termelésének kimutatása a talajmikroorganizmusok tenyészetében.
A talaj összes nitrogén tartalmának meghatározása
Antibiotikumok kimutatása a talajból
FERMENTÁCIÓ MŰVELETEI
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Sav-bázis egyensúlyok
Ragasztás és felületkezelés
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A talaj 3 fázisú heterogén rendszer
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
Szappanok káros hatása
Élelmiszeranalitika előadás
Egy folyékony mintában valamilyen baktérium koncentrációját szélesztést követően agarlemezes telepszámlálással határozzuk meg. Tízes alapú hígítási sort.
Gyors mikrobiológiai módszerek
Limulus-test A név egy alsóbbrendű tengeri rák latin nevéből ered; Limulus polyphemus. A Limulus-test segítségével a Gram-negatív baktériumok által termelt.
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Természetes szénvegyületek
OLDÓDÁS.
A salétromsav és a nitrátok
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
Nitrifikáció vizsgálata talajban
Adenozin-trifoszfát az ATP (adenozin-trifoszfát) minden élő szervezetben megtalálható allosztérikus effektorként, csoport-hordozó koenzimként és szubsztrátként.
Cianobaktériumok izolálása és megszámlálása Készítette: Horváth Attila.
Obligát anaerob mikroorganizmusok felszaporítása.
Nitrogén mineralizáció
ATP (Adenozin-trifoszfát) meghatározása talajban - kénsavas, foszfátos extrakciós eljárással Tóth Anna Szilvia.
OECD GUIDELINE FOR THE TESTING OF CHEMICALS Soil Microorganisms: Carbon Transformation Test OECD ÚTMUTATÓ VEGYI ANYAGOK TESZTELÉSÉRE Talaj Mikroorganizmusok:
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
A Föld vízkészlete.
1. 2 MICROTESTER ÚJ TECHNIKA A MIKROBIOLÓGIÁBAN Dr. Reichart Olivér Dr. Szakmár Katalin Budapest, február 15. A redox-potenciál mérésen alapuló.
Páciens fertőzések eredetének meghatározása. Összefüggés A fertőzött beteget a kórházban ápolták egy műtétet követően. Az ápolás során minden nap más.
Bakteriális azonosítási folyamat
Antibiogram vizsgálat baktériumtörzsön
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Kémiai jellemzők pH, összetétel, szervetlen és szerves alkotók.
Redoxi titrálások Kvantitatív analízis. Titrimetriás módszerek Sav-bázis titrálások  acidi-alkalimetria Redoxi tirálások Komplexometriás titrálás Csapadékos.
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
Mikrobák mennyiségi meghatározása
Készítette: Szenyéri veronika
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
A minta-előkészítés műveletei
Antibiotikumok kimutatása a talajból
Előadás másolata:

Élősejtszám meghatározás 1. gyakorlat

Mikrobaszám meghatározási módszerek Összes mikrobák (élő és holt együttes) számának meghatározására alkalmas módszerek Élő (tenyészthető) mikrobák számának meghatározására alkalmas módszerek

Élő mikrobaszám meghatározási módszerek Szilárd táptalaj alkalmazásával Lemezöntés Szélesztés Membránszűrés Folyékony táptalaj alkalmazásával MPN

Táptalajok Csoportosításuk Halmazállapot szerint Összetevők szerint Alkalmazásuk szerint

1. Halmazállapot szerint Folyékony Szilárd Agar (olvadáspont: ~90 °C, dermedéspont: ~40°C) Zselatin Szilikagél Félfolyékony

2. Összetevők szerint Természetes: természetes anyagok felhasználásával készülnek, ezért összetételük pontosan nem definiálható Szintetikus: minden összetevőjét kvantitatíve és kvalitatíve is ismerjük Félszintetikus: minden agart tartalmazó táptalaj

Táptalajok összetevői Víz: vízaktivitás szerepe a szaporodásban Szénforrások: CO2 – csak autotróf mikroorganizmusok szénhidrátok, mono-, oligo- és poliszaharidok Húskivonat, pepton (N-források is) Nitrogén források: N2 – Rhizobium és Azotobacter species Szerves: Húskivonat, proteinek (tej, szója), peptonok, amino savak Szervetlen: Ammonium sók: (NH4)2SO4 Nitrátok: KNO3, NaNO3 Nitritek: KNO2, NaNO2

Táptalajok összetevői Ásványi anyagok: Kationok: K+, Na+, Ca2+, Mg2+, Fe2+, Fe3+ Anionok: PO43-, HPO42-, H2PO4-, Cl-, CO32-, HCO3- Vitaminok, biosz anyagok: Élesztő kivonat Speciális kiegészítők

3. Felhasználás módja szerint Általános Elektív Szelektív Differenciáló Speciális

Általános (alap) táptalajok Olyan táptalajok, amelyek összetételüknél fogva általánosan (de nem univerzálisan) használhatók. A szaporodáshoz szükséges tápanyagokon kívül más speciális anyagot nem tartalmaznak.

Elektív táptalajok Olyan táptalajok, amelyek összetételüknél fogva csak bizonyos mikrobacsoportok minimális tápanyagigényét elégik ki, így azok a környezetükben élő kísérő mikroflórából kiemelhetők.

Szelektív táptalajok Olyan kiegészítő komponenst tartalmaznak,amelyek egyes mikrobacsoportok szaporodását gátolják (pl. antibiotikumok, festékek,szulfonamidok stb.). Gyakran tartalmaznak olyan alkotókat is, amelyek a keresett, mikrobacsoport szaporodását segítik. A szelektív táptalajok közétartoznak a módosított pH-jú (erősen savas vagy lúgos) táptalajok is.

Differenciáló táptalajok A mikroorganizmusok differenciálására, azonosítására szolgáló táptalajok, amelyek kémiai indikátort, vagy egyéb jelzőrendszert (pl. Durham-féle fermentációs cső) tartalmaznak, amely speciális reakciókat (pl. savtermelést) jelez. Jellemzőjük, hogy egyes komponenseik szabad szemmel is látható reakciót adnak a mikroorganizmusok bizonyos anyagcseretermékeivel vagy enzimeivel. Jellegzetes képviselőik a kromogén és fluorogén táptalajok

Chromocult® Coliform Agar (Merck) sötétkék: E. coli, rózsaszín: Coliformok

Speciális táptalajok Különböző vizsgálati céllal összeállított, különleges vizsgálatokat szolgáló tápközegek.

Mikroba tenyésztési módszerek Tenyésztés szilárd táptalajon Alap feltételezés: minden egyes mikroba képes növekedni és különálló, látható telepet képez. Tenyésztés folyékony táptalajban Alap feltételezés: minden egyes mikroba képes növekedni és a táptalajban látható elváltozást okoz

Táptalajok beoltása Oltási módszerek: Táptalajba keverés Szélesztés Beszúrás

Élősejtszám meghatározási módszerek Lemezöntés Szélesztés Membránszűrés Határhígítás Szilárd táptalaj Folyékony táptalaj

Élősejtszám meghatározás szilárd táptalajon 1. Hígítási sor készítése A vizsgálandó mintából úgy kell hígítást készíteni, hogy legyenek olyan lemezek, amelyeken a telepek megszámolhatók (max. 300 telep/Petri-csésze) Általában 10-es alapú hígítási sor Az első hígítás általában 10 g minta + 90 ml hígító folyadék, amelyet megfelelő módon homogenizálni kell Stomacher Késes homogenizáló Egyéb A további hígítási tagok: 1 + 9 ml

Hígító folyadékok Fiziológiás konyhasó oldat Sós pepton Peptonvíz A hígító folyadék nem változtathatja meg a táptalaj szelektivitását!

Hígítási sor készítése 1. A minta kimérése (ált. 10 g) A hígító folyadék hozzáadása (90 ml) Aprítás, homogenizálás

Hígítási sor készítése 2. 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 90 ml +10 g 9 ml 9 ml 9 ml 9 ml 9 ml A hígítás száma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Hígítási fok (d): 10-1 10-2 10-3 10-4 10-5 10-6

Lemezöntés Hígítási sort készítünk Minden hígítási tagból 1 ml-t mérünk (steril) pipettával a (steril, általában 90 mm átmérőjű) Petri-csészébe A Petri-csészékbe 18-20 ml, felolvasztott és kb. 45 °C-ra visszahűtött táptalajt öntünk. (Az agar vastagsága ~3 mm) Alaposan (váltakozó irányú, körkörös mozgatással) elkeverjük Hűtjük megszilárdulásig Inkubáljuk az előírt hőmérsékleten és ideig (fedéllel lefelé!) A lemezeken megszámoljuk a kinőtt telepeket Ha a mikroba hajlamos a szétfutásra (pl. Proteus), a táptalajt megszilárdulás után felülrétegezzük tiszta agarral, vagy a felhasznált táptalajjal (~5 ml)

Szélesztés Hígítási sor készítése Az előre megszilárdított és páramentesített lemezek felületére 0,1 ml-t felcseppentünk A cseppet a felületen steril üveg, vagy műanyag eszközzel elszélesztjük, úgy hogy a steril eszközzel az agar-lemez teljes felületén szétkenjük, majd a lemezt 90 °-kal elforgatva a műveletet többször megismételjük, anélkül, hogy hozzáérnénk a Petri-csésze falához Inkubáljuk az előírt hőmérsékleten és ideig (fedéllel lefelé!) A lemezeken megszámoljuk a kinőtt telepeket Abban az esetben, ha kis mikrobaszámot kell meghatároznunk szélesztéssel, 1 ml-t szélesztünk 140 mm átmérőjű Petri-csésze felületén, vagy 3 db 90 mm-es Petri-csészén

Membránszűrés Alkalmazása: Szűrhető folyadékokban (pl. víz, üdítőitalok) kis mikrobaszámok meghatározására Mikrobaszaporodást gátló anyagot tartalmazó folyadékok mikrobaszámának meghatározására Szűrhető folyadékok sterilitásának vizsgálatára Élelmiszeriparban általában 47 mm átmérőjű, 0,45 µm pórusméretű membránt használunk A leszűrendő folyadék minimális mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy az a membrán teljes felületén szétterüljön (ált. min. 10 ml), maximális mennyiségét, úgy, hogy a membrán pórusait ne tömje el, illetve a szűrés ideje alatt a membrán ne szakadjon el

Membránszűrés Felhelyezzük a steril membránt a membránszűrő készülékre Rácsavarjuk a tölcsért A szűrendő folyadék megfelelő mennyiségét a tölcsérbe öntjük Bekapcsoljuk a vákuumot A szűrés befejeztével a membránt a táptalajra helyezzük, úgy, hogy a mikrobák felül legyenek A szűrőlapot úgy kell táptalajra tenni, hogy ne maradjon alatta légbuborék

Folyadék tenyésztés Alkalmazása: Kis mikrobaszám meghatározására Speciális mikrobák kimutatására, vagy dúsítására Speciális mikrobák számának meghatározására abban az esetben, ha nincs megfelelően szelektív szilárd táptalaj Általában egyes mikrobák, vagy mikrobacsoportok meghatározására használjuk, sokszor úgy, hogy a nem kívánt mikrobák szaporodását szelektíven gátoljuk Egyértelműen meg kell határozni, hogy mit tekintünk pozitív reakciónak (pl. zavarosodás, gázképződés, színváltozás, stb.) Csak pozitív vagy negatív eredmény lehetséges, a legvalószínűbb mikrobaszám (MPN) meghatározásához statisztikai módszereket (táblázatok) kell alkalmazni.

Hígítási sor készítése 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 90 ml +10 g 9 ml 9 ml 9 ml 9 ml 9 ml A hígítás száma: 1. 2. 3. 4. 5. 6. Hígítási fok (d): 10-1 10-2 10-3 10-4 10-5 10-6

Beoltás Minden hígításból 3 csőbe oltunk A mintát úgy kell hígítani, hogy az utolsó hígítás(ok), negatív(ak) legyen(ek)

Beoltás 1 ml 1 ml 1 ml 1 ml 90 ml +10 g A hígítás száma: 1. 2. 3 4. 5. Hígítási fok (d): 10-1 10-2 10-3 10-4 10-5

Inkubálás Általában a beoltást (megszilárdulást, adszorpciót) követően azonnal megkezdjük az előírt hőmérsékleten (a megengedetett eltérés ±1 °C) Az inkubálási idő letelte után azonnal megvizsgáljuk (értékeljük) a lemezeket