Gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte az Európai Unióban Gyermekszegénység és gyermekjólét Magyarországon és az Eu-ban EU-képviselet, Budapest 2010. június 16. Gyermekszegénység és a gyermekek jól-léte az Európai Unióban – a gyermekszegénység meghatározói és a társadalompolitikai gyakorlat – Gábos András TÁRKI

A projekt feladatai 1. feladat. A gyermekszegénység empirikus elemzése 2. feladat. A gyermekszegénység csökkentését szolgáló társadalompolitikák hatásosságának értékelése 3. feladat. Javaslattétel a gyermekek perspektívájából releváns indikátor-együttesre 2

Milyen alkalmazási lehetőségei vannak a gyermekjól-létet monitorozó indikátor-portfóliónak? Egy példa: nemzetközi összehasonlítási alap biztosítása és fő kihívások azonosítása a tagállamok esetében - a nemzeti társadalompolitika gyakorlat támogatás céljából Cél: a tagállamok teljesítményének értékelése a gyermekszegénység területén (EU Munkacsoport 2008) a nemzeti átlaghoz és az EU-átlaghoz viszonyítva. Eszközök: az anyagi jól-lét fő indikátorai: jövedelmi szegénységi és munkaerő-piaci kapcsolódás Négy dimenzió A gyermekszegénység kockázata (child poverty risk outcomes) Munkanélküliség (joblessness) A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásban élők szegénysége (in-work poverty) A jóléti transzferek hatásossága (impact of social transfers)

A gyermekszegénység kockázata Bevont indikátorok: szegénységi ráta szegénységi rés-arány mindkettő az EU-SILC-ből becsülve Sztenderdizált távolságok (z-scores) a gyermekek és a népesség átlaga között országonként az országos és EU-átlag között a gyermekek körében A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen A tagországok teljesítménye +++ legjobb - - - legrosszabb Jól teljesítők: északi államok, CY, SI, DE, FR Rossz kimenetek: déli államok, PL, LT Magyarország: valamelyest az átlag alatt

Munkanélküliség +++ legjobb - - - legrosszabb Bevont indikátorok: a munkanélküli háztartásokban élő gyermekek aránya az EU-LFS alapján becsülve Sztenderdizált távolságok (z-scores) a gyermekek és a népesség átlaga között országonként az országos és EU-átlag között a gyermekek körében A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen A tagországok teljesítménye +++ legjobb - - - legrosszabb Jól teljesítők: északi államok, SI, EL, LU, IT, CY, AT Rossz kimenetek: UK, HU, IE

A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásban élők szegénysége Bevont indikátorok: A szoros munkaerő-piaci kapcsolódású háztartásokban (MI>=0.50) élők szegénységi rátája az EU-SILC alapján becsülve Sztenderdizált távolságok (z-scores) a gyermekek és a népesség átlaga között országonként az országos és EU-átlag között a gyermekek körében A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen A tagországok teljesítménye +++ legjobb - - - legrosszabb Jól teljesítők: IE, SE, BE, DK Rossz kimenetek: déli államok, PL, LU, LT Magyarország: valamelyest az átlag fölött

A jóléti transzferek hatásossága Bevont indikátorok: szegénységi ráta a jóléti transzferek (nyugdíj kivételével) előtt és után, a transzferek szegénységcsökkentő hatása az EU-SILC alapján becsülve Sztenderdizált távolságok (z-scores) az országos és EU-átlag között a gyermekek körében A sztenderdizált távolságok súlyozatlanul összeadódnak Hat klaszter, úgy hogy a csoportok közötti távolság maximális, a csoporton belüli szóródás minimális legyen A tagországok teljesítménye +++ legjobb - - - legrosszabb Jól teljesítők: északi államok, AT, HU, SI, FR, DE Rossz kimenetek: déli államok, LT

A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban A-csoport: jól teljesítők minden dimenzióban   A gyermek-szegénység kockázata Munka-nélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága A- csoport FI + + + + + CY – DK SI SE FR + NL AT

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat az A-csoportban Megfelelő színvonalú készpénztranszferek DK, SE, FI: jelentős összegű alanyi jogú juttatások és kiterjedt szolgáltatások a szülők munkaerő-piaci vissza-integrálódásához SI: jelentős összegű célzott transzferek az alacsony jövedelmű háztartásoknak FR: nincs számottevő célzottság, az anyasági támogatások jelentős szerepe Magas foglalkoztatottsági szint – a legtöbb tagállamban a kétkeresős modell domináns NL: a második kereső jellemzően félállású AT: az egykeresős családmodell a domináns, magas keresetek és jelentős készpénztranszferek ellensúlyozzák a második kereső hiányát, de viszonylag elterjedt a félállású második kereső modellje is Kiterjedt és megfizethető gyermekgondozási (közösségi) szolgáltatások CY: informális gyermekgondozás áll a magas női aktivitás mögött

A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban B-csoport: a munkanélküliség a fő kihívás   A gyermek-szegénység kockázata Munka-nélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága B-csoport DE + + – + + + BE + SK EE CZ IE – – HU UK – – –

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a B-csoportban Magas az egyszülős háztartásban élő gyermekek száma (BE, DE, EE, IE, UK) A migráns hátterű gyermekek szegénységi kockázata magas és arányuk számottevő a szegény gyermekek körében a legtöbb B-csoportbeli országban Viszonylag hatásos készpénzes támogatások Elégtelen gyermekgondozási szolgáltatások – korlátozott számú férőhely, rövid, rugalmatlan nyitva tartás és magas költségek A gyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését segítő transzferek alacsony szintje Rugalmatlan munkaidő

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat Magyarországon Fő kihívás: a munkanélküli és az alacsony munka-intenzitású háztartásokban élő gyermekek nagy száma A szegénységi profil fő jellemzői és meghatározói: főként a kétszülős, sokgyermekes családok érintettek az iskolázottság hatása nagyon erős jól kivehető települési lejtő jelentős regionális egyenlőtlenségek erős etnikai dimenzió A készpénzes transzferek uniós összehasonlításban hatásosak A szülők munkaerő-piacra jutásának azonban számos akadálya van: magas munkakeresési költségek, regionálisan egyenlőtlen kereslet, a humán tőke hiánya, a bölcsődei férőhelyek hiánya, a transzferek munka-ellenösztönző hatása

A gyermekszegénység kockázata és a fő kihívások a tagállamokban C-csoport: viszonylag rossz teljesítmény minden dimenzióban D-csoport: a magas MI háztartásokban élők szegénysége a fő kihívás   A gyermek-szegénység kockázata Munka-nélküliség A magas MI háztartásban élők szegénysége A jóléti transzferek hatásossága C-csoport LV – LT – – D-csoport PT + LU + + + EL – – – PL ES IT + +

A gyermekszegénység meghatározói és társadalompolitikai gyakorlat a D-csoportban A készpénztranszferek jelentősége kicsi, főként az idősebb gyermekek számára A támogatások csak kismértékben célzottak A (közösségi) gyermekgondozó szolgáltatások hiánya, a kiterjedt család szerepe még mindig jelentős (IT, EL, ES) A foglalkoztatottság alacsony és nincs ezt ösztönző politikai gyakorlat; a határozott idejű szerződések gyakoriak, kivéve IT EL, IT: nincs minimálbér; PL: nagyon alacsony A változás jelei néhány országban, különösen ES: a határozott idejű szerződések arányának csökkenése, a minimálbér emelése, adókedvezmény a gyermekek után