WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia

Az előadások a következő témára: "WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia"— Előadás másolata:

1 WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia
Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia Budapest, október 27.

2 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly
Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly Társadalmi kohézió 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

3 Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

4 – findings from EU research – EU 7th Framework Programme
WORKCARE SYNERGIES – findings from EU research – EU 7th Framework Programme -

5 A projekt Támogatási akció (support action) az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja (FP7) keretében A projektben résztvevő országok: Ausztria, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Portugália. Koordinátor: IHS (Bécs)

6

7 A megcélzott szereplők köre:
A projekt célja Cél: a munka-család témakörbe tartozó, már lezárult kutatási projektek eredményeinek széleskörű elterjesztése az érintettek körében A megcélzott szereplők köre: a helyi civil szervezetek, a szakszervezetek, a munkaerő-piac meghatározó szereplői (munkaadók, vállalatok képviselői), regionális szervezetek és szolgáltatók, egyéb érintettek; 2010. november 24. – első műhelykonferencia a politikai szféra döntéshozói

8 HWF (2000-2003): Households, work and flexibility – FP5
Kutatási projektek WORKCARE ( ): Social quality and changing relationships between work, care and welfare in Europe – FP6 HWF ( ): Households, work and flexibility – FP5 IMISCOE ( ): International migration, integration and social cohesion – FP6 Child poverty and well-being in the European Union, TÁRKI-Applica (2009), DG EMPL

9 Projekt team Kutatásvezető: Sik Endre (TÁRKI) Kutatók: Gábos András (TÁRKI) Giczi Johanna (ELTE) Kommunikációs szakértő: Bognár Ákos (Image Factory) Kutatók a WORKCARE projektben: Köllő János (MTA KTI), Scharle Ágota (Budapest Institute) Kutatók a HWF projektben: Nagy Ildikó (TÁRKI)

10 A projekt fő témái Fő témák: 1. A családtámogatások társadalmi kimenetelei 2. Rugalmas munkaidő, munka-család egyensúly és társadalmi kohézió Hozzá szeretnénk járulni a kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatottságának javítását célzó család- és munkaerő-piaci politikák reformjának vitájához.

11 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

12 Részmunkaidős foglalkoztatottság
Részmunkaidőben foglalkoztatott: akinek rendszeres heti munkaideje a szokásosnál rövidebb, tehát jellemzően 4 vagy 6 órában dolgozik - Munkaerő Felvétel (MEF, EU-LFS): a kérdezett saját besorolása alapján A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége az Európai Unióban, 2010 (%) Részmunkaidős Összes foglalkoztatott: 5,8% EU-27: 19,2% 2001: 3,6% Nők: 8% EU-27: 31,9% 40 óránál kevesebbet dolgozik (Köllő, 2011) 2008: 7% Forrás: EUROSTAT

13 A részmunkaidős foglalkoztatottság esélyét növelő tényezők
Egyéni jellemzők ha valaki nő alacsony az iskolázottsága 15-29 éves, vagy 50 év feletti több gyermeke van készpénzes támogatásban (nyugdíj, anyasági támogatás, munkanélküli támogatás, szociális segély) részesül egyéb: szektor (N), lakóhely (F) Intézményi, strukturális jellemzők új belépő határozott idejű szerződése van magas kistérségi munkanélküliség nem esik kollektív szerződés hatálya alá a cég hazai tulajdonú a cég kis és nagy-közepes vállalat ágazat: vendéglátás, üzleti és pénzügyi szolgáltatás Forrás: Köllő (2011) alapján.

14 A részmunkaidős munkavállalási formák előnyei és az elterjedést gátló tényezők Magyarországon
Kereslet-oldal Alkalmazkodás a munkaerő-szükséglet ingadozásaihoz Alacsonyabb védettség Kormányzati ösztönzők Hagyományos munkavégzéshez kapcsolódó normák Rugalmatlan munkaerőpiac Relatíve magas fix költségek A kevésbé költséges, alternatív foglalkozta tás lehetősége (pl. egyéni vállalkozó) Kínálat-oldal Munka-család egyensúly és kimenetei: nem kell vagy-vagy döntést hozni 40 óránál alacsonyabb kínálat Alacsony bérek Rosszabb karrierkilátások Alacsony mobilitás Az anyasági támogatások munka-ellenösztönző hatása A fekete- és szürkegazdaság mint alternatíva

15 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

16 Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus
Munka-család egyensúly Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni. A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. Nők: a hatás szignifikáns A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók) Forrás: Gábos (2009)

17 Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban
Forrás: Gábos (2009). A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.

18 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

19 A gyermekek szegénységének kockázatát jelentősen csökkentő tényezők
A szülők foglalkoztatottsága. Száz olyan gyermek közül, akiknek háztartásában senki sem dolgozik, 73 szegénységben élt 2007-ben Magyarországon, míg az Európai Unióban 68 . Az anya foglalkoztatottsága. A magyar gyermekek fele él olyan háztartásban, ahol az anya főállásban dolgozik, és közel ugyanennyien olyanban, ahol az anya egyáltalán nem dolgozik. Míg azonban az előbbiek 7 százaléka, addig az utóbbiak közel harmada szegény. Összességében a szegénységben élő gyermekek háromnegyede él olyan családban, ahol az anya inaktív. A jóléti támogatások, családtámogatási rendszer. Európai összehasonlításban a magyar készpénz-támogatási rendszer hatásos. Egyéb tényezők: szülők iskolázottsága, lakóhely, régió, etnikai származás. Forrás: TÁRKI – Applica (2010); Gábos és Szivós (2010)

20 Az anya foglalkoztatottsága és a gyermekszegénység
A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%) - A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony. Forrás: TÁRKI – Applica (2010)

21 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

22 Gyermekes anyák és gyermektelenek
A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Az eltérés kirívóan nagy a visegrádi országokban a gyermektelenek elmaradása nem jelentős a gyermekeseké igen Nem jelentős különbség: magas szinten: Szlovénia alacsony szinten: Görögország Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.

23 Iskolázottság szerinti különbségek
A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Alacsony iskolázottságúak Magas iskolázottságúak Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe. Vízszintes tengely: A éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve. Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája.

24 A családtámogatási rendszer szerepe
Anyasági támogatások: magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD) Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító elemzés (WORKCARE, Köllő és Scharle 2009) Eredmények A nappali gyermekgondozó intézmények legnagyobb valószínűséggel az alacsony végzettségű nők munkaerőpiacra való belépését segítik A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak e csoport tagjainak munkakínálatára A felsőfokú végzettségűek körében nem tapasztalható a készpénztranszferek negatív hatása Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság

25 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák

26 Policy dilemmák - részmunkaidős foglalkoztatás
Az ösztönzés előnyei munka-család egyensúly javítása az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság növelésének lehetősége (EU2020 foglalkoztatási cél: 75%), meghatározott társadalmi csoportokban az európai összehasonlításban ugyancsak alacsony termékenység növelése a gyermekszegénység csökkentése Veszélyek a női karrier-utak beszűkülhetnek a részidős állások teljes munkaidős állásokat szoríthatnak ki ágazati szempontból torzított foglalkoztatási szerkezet jöhet létre az alacsony bérek miatt a kínálat növekedése vagy a lehetséges pozitív hatások egy része elmaradhat

27 Policy dilemmák - eszközök
Kell-e egyáltalán társadalompolitikai beavatkozás? Ha igen: a beavatkozás keresleti és/vagy kínálati oldalon történjen? kínálat: a bérarányok alakítása, a munkakeresés és a munkába járás fix költségeinek csökkentése, a részidős állások védettségének növelése, készpénzes transzferek(?), intézményi gondozás elérhetőségének javítása kereslet: bérköltség-támogatás, állami munkahelyteremtés. a szabályozás egyszerűsítése, rugalmasság növelése Milyen megtérülési mutatói vannak ezeknek a közösségi beruházásoknak? Vannak-e ex-ante és ex-post vizsgálatok, programkövetés?