Problémák a környezeti adatokkal Hol bujkál az igazság?

A környezeti adatokkal kapcsolatos legfőbb gondok: Hiányos adatsorok (történelmi léptékben) Nem azonos mérési, értékelési technikák Az értékelés természetes bizonytalanságai Különböző értékelési szempontok, eltérő nézőpontok Nagyon különböző érdekek (gazdasági, politikai, társadalmi) Hibás értékelések Szándékos hamisítások, félrevezetés

Csodálatos statisztikák A szoc. pol. gazd-tól a természeti dolgokig Valós adatokból Kiskunhalas csapadékadatai (1931–2001) és a változás trendje Trendvonalak: 1: 1931–2001, 2: 1971–2001 adatok alapján

„Ingoványos” adatok (vagy valaki hazudik) Bálnák ügye (Japán kontra bálnavédők) Olajtartalékok ügye A globális olajtartalékok – ahogy a BP látja

Valós adat, de változó értékelési módszer/eszköz/részletesség Erdő definíció Multispektrális felvételek felbontása Ózon (mi az ózonlyuk határa) Átlaghoz való viszonyítás, kategória határok (főként társadalmi adatokban)

Valós, de „ügyesen” csoportosított adatok Melyik a legerdősültebb kontinens?

Valós, de „ügyesen” csoportosított adatok Melyik a legerdősültebb kontinens?

A közvélemény elbizonytalanítása/félrevezetése Valós adatok megkérdőjelezése. A tudós megállapítása sokszor „valószínűsítő”, amit ügyes médiapolitikával ki lehet forgatni. „A mai napig a tudomány képtelen annak megállapítására, milyen szintű üvegházgáz-koncentráció minősülhet veszélyesnek, ennek következtében logikailag lehetetlen megítélni a szükséges intézkedések mértékét”. De mit szóltak volna a katonák a következőkre: „mivel a Vörös Hadsereg szándékát illetően – hogy tudniillik a hidegháború idején meg akarják-e szállni Európát – bizonytalanság uralkodik, felesleges a biztonságot növelő védelmi eszközökre pénzt kiadni.”

Tudományosság látszatát felvevő nemzetközi szervezetek Klímatanács, Globális Klímakoalíció (lehetnének/kellenének alternatív szervezetek?) Hamis értékelések, fizetett ellen anyagok A média eszközként felhasználása: Egy részletes felmérés bemutatta, hogy miközben a lektorált, tudományos folyóiratokban a globális felmelegedéssel foglakozó szakcikkek (928-at értékeltek) egyöntetűen bizonyítottnak látták a felmelegedés tényét, addig a négy legbefolyásosabb amerikai napilapban 14 év alatt megjelent 636 cikk több mint fele (53%) megkérdőjelezte azt. (Al Gore alapján)

A politika szerepe: A manipulációk mögött sokszor maga az amerikai kormány állt. Egy újságíró talált olyan dokumentumot, ahol a következő célt fogalmazták meg: „el kell érni, hogy a globális felmelegedést ne a tények, hanem az elméletek közé sorolják”. Ennek szellemében cenzúrázták a The New York Times egyik cikkét is: „A felmelegedés a gleccserek fogyását is előidézi, és a sarkvidékeken sietteti a hegycsúcsok hósapkájának elolvadását. A vízhozamok és az árvízviszonyok viszont olyan módon változnak meg, amit egyelőre nem látunk biztosan előre. Jelentősen meg fog változni a lefolyások szezonális eloszlása, aminek komoly hatása lesz azokra a természeti népekre, akiknek a megélhetése a halászattól és a vadászattól függ. Ezeket a változásokat tovább bonyolítja, hogy a csapadékrendszerek is megváltoznak, és a hidrológiai események erőteljesebbé és gyakoribbá válnak. Alapvető fontosságú, hogy a klímaváltozás és a sarkvidéki hidrológia kapcsolatának megértésében a bizonytalanságok csökkenjenek”. (Ettől kezdve elkalandozik a kutatási stratégiától a spekuláció felé – megjegyzéssel törölték az előbbi elemzés lényegi részét.) Az USA megváltozó politikája: államok – központi kormányzat is sokszor eltérően viselkedik.

Hazai meggondolatlanságok/szenzácóhajhászás

Eltérő nézőpontok következménye A Föld országainak CO 2 kibocsátása 2004-ben Az egy főre jutó CO 2 kibocsátás országonként 2004-ben Mo. sem kivétel

A nyilvánosság szerepe (Grean Peace filmek is mutatják) IPCC kontra Klímatanács Bős, Zengő, stb.

Ne üljünk fordítva a lóra! CO 2 számláló logikája: Vegye figyelembe a fogyasztást, amikor régi autóját újra cseréli, és takarítson meg kb. 410 kg széndioxid kibocsátást évente. Győződjön meg arról, hogy megfelelő a nyomás a gumiabroncsokban, és ezzel takarítson meg kb. 140 kg széndioxid kibocsátást évente. 110 km/óra sebesség helyett 90 km/óra sebességgel közlekedjen az út 10 %- án, és takarítson meg 55 kg széndioxid kibocsátást évente. Hagyjon ki évente egy rövid távú oda-vissza repülőutat, és kb. 360 kg széndioxid kibocsátást takarít meg évente. Hagyjon ki évente egy hosszú távú oda-vissza repülőutat, és kb kg széndioxid kibocsátást takarít meg évente. Csökkentse otthonának hőmérsékletét akár csak egy fokkal, és takarítson meg akár 300 kg szén-dioxid-kibocsátást háztartásonként és évente. Nyáron, amikor nincs otthon, kapcsolja ki a légkondicionálót minden nap 4 órára, és takarítson meg kb. 300 kg szén-dioxid-kibocsátást évente. „Mari néni” a télen alig fűtött lakásában, már nem tudja csökkenteni a hőmérsékletet, soha nem használ légkondicionálót, nem közlekedik gépkocsival sem, nemhogy repülővel – mégis kevesebb káros hatást fejt ki környezetünkre, mint aki valamelyik fenti ponthoz kapcsolódó tevékenységét racionalizálja.

Mire készüljünk? Földünk „túlhasználata” (talán már tény) Meg nem újuló energia / víz / élelem hiánya és a vele együtt tapasztalható egyenlőtlenségek a világban (van-e békés megoldás?) Tipikus emberi hozzáállás: vagy megkérdőjelezik a tényeket, elkendőznek, ködösítenek, vagy lebecsülik azokat, mondván addig nem kell aggódni, amíg a vizsgálatok kétséget kizáróan bebizonyítják a túlhasználatot, vagy megpróbálják a problémákat másra tolni (ennek elég sok fajta megoldása lehet: a magasabb gyárkémény messzebbre viszi a szennyezést taktikától a katonai erő bevetése a szűkösebb erőforrásokhoz való hozzájutásért). Esetleg még egy „csoda” környezeti ideológia – Gaia hiotézisre alapozva

Az emberiségben megvan a szellemi lehetőség a megoldásokra. Kérdések: Van-e egységes akarat? Van-e idő kivárni amíg ez megvalósul? Hogyan kezelhető az újabb hidegháború? Vallási szélsőségek és terrorizmus hogyan tartható kordában? Kedvező válaszok esetén is: Gazdaság – társadalom – környezet egyensúlya