Munkagazdaságtan, munkapszichológia, munkaszociológia – diszciplináris különbségek Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia 2010. Február 17.

A munka mint… Aspektusalap Vizsgálati aspektus Munkatudományi ág emberi szükséglet filozófiai munkafilozófia hatalmi tényező politikai munkapolitika értéket előállító folyamat gazdasági munkagazdaságtan közösségi tevékenység szociológiai munkaszociológia jogviszony jogi munkajog hierarchikus szervezet szerkezeti (strukturális) munkaszervezés összehangolt folyamat működési (funkcionális) biokémiai folyamat élettani (fiziológiai) munkaélettan a személyiség tevékenysége lélektani (pszichikai) munkalélektan kórokozó (patogén) folyamat orvosi munkaegészségtan gyógyító folyamat orvosi – lélektani munkaterápia veszélyes folyamat az ember biztonsága munkavédelem tanulási folyamat pedagógiai munkapedagógia magatartási norma erkölcsi munkaerkölcs élmény és öröm esztétikai munkaesztétika Forrás: Méhi – Walz (1993)

A munkagazdaságtanról… I. gazdasági megközelítésű tudományág középpontjában az értéket előállító folyamat van Hogyan alkalmazható a gazdasági elemzés a munkáltatók és a munkavállalók magatartására és a köztük fennálló kapcsolat magyarázatára?

A munkagazdaságtanról… II. Kiindulópontja: a munkaerő-szolgáltatásokat körbevevő körülmények piacot alkotnak. Mert: a vásárlók és az eladók között kialakultak INTÉZMÉNYEK Mert: a felek az ÁRRA és a MINŐSÉGRE vonatkozóan INFORMÁCIÓkat cserélnek egymással Mert: ha a felek megállapodásra jutnak akkor FORMÁLIS vagy INFORMÁLIS SZERZŐDÉSEKet kötnek

A munkagazdaságtanról… III. Munkagazdaságtan = a munkaerőpiac működésének és kimeneteleinek vizsgálata Vizsgálati területei: a munkavállalók viselkedése a különböző anyagi és nem anyagi ösztönzőkre reagálva a munkáltatók viselkedése az árak és a nyereség, valamint a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásainak változására

A munkagazdaságtanról… IV. Vizsgálati témái: A bérek, a jövedelem és a munkavállalási döntés közötti kölcsönhatás Az általános piaci ösztönzők befolyása a foglalkozások közötti választásra A bérek és a nem kívánatos munkaköri sajátosságok közötti összefüggések Az oktatási és szakképzési beruházásokra irányuló ösztönzők és beruházások hatása A szakszervezetek hatása a bérekre, a termelékenységre és a munkahely változtatásra

A munkapszichológiáról… I. Olyan tudomány, amely a dolgozó emberek munkakörnyezetben lejátszódó tevékenységének pszichológiai vonatkozásait vizsgálja a hatékonyabb termelés és a dolgozók jóléte érdekében. (Klein 2004)

A munkapszichológiáról… II. Vizsgálati témái: A dolgozó ember (mint egyén és mint a csoport tagja) A dolgozó munkakörnyezete A termelési tevékenység Vizsgálati területei: Alkalmassági vizsgálatok; szervezetlélektan, szociálpszichológia; motiváció, attitűd, morál; oktatás, képzés; vezetés; munkaszervezés; szakszervezet és vállalatvezetés viszonya, stb.

A munkaszociológiáról… Amit vizsgál: a munka társadalmi szerepe a munka intézményei a munkavégzés során kialakuló és egymásba fonódó társadalmi szerepek az egyén és a társadalmi csoportok munka világában elfoglalt helye a konkrét munkahely, műhely vizsgálata a munkateljesítmény alakulása, az azt meghatározó körülmények elemzése

A munka fogalma I. a GDP számításának problematikája a társadalom teljes munkateljesítményének csak a piaci javakat bérmunkával előállító szegmensét képes megmutatni ami kimarad: házi munka fekete munka, stb. gazdaságpolitikai jelentősége: nagy hatású „piacon kívüli” folyamatok figyelmen kívül maradhatnak

A munka fogalma II. – szociál-antropológiai értelmezés ma: haszon- illetve jövedelemszerzés e tartalom kialakulása az ipari forradalom idejére vezethető vissza Schwimmer : 1980. Pápua Új Guinea és Kenya Pénzjövedelmet eredményező bérmunka és a megélhetést biztosító (hagyományos) mezőgazdasági tevékenység fogalmi elkülönítése Európai kultúrkör: Fáradozás, kín, gyötrelem, csapás, nyomor, stb.

Munkaformák A munka nem munkaerőpiaci mechanizmusokon keresztül történő elosztási formái: háztartási munka háztartásközi munkacsere

Háztartási munka I. Háztartás: Mérése: Javak fogyasztója és birtokosa Építőipar jelentős keresleti tényezője A társadalom tudásállományának előállítója A társadalomban felhasznált összes munkaidő jelentős részének felhasználója Mérése: Időmérleg segítségével

Háztartási munka II. Megközelítések: A háztartási munkára fordított idő  nem pénzkeresésre fordította  ennek ellenértékéből nem tud vásárolni  a háztartási munka értéke a háztartás kieső jövedelme nem vásárol ez idő alatt, megtakarít  a háztartási munka értéke a megtakarított jövedelem ha eladná azt, amit a háztartási munka során megtermel?  a háztartási munka értéke a lehetséges, de nem realizált pénzbevétel

Háztartási munka III. – magyarázatok A) A háztartás sajátos struktúrájú és működésű társadalmi intézmény, amely ennek megfelelően sajátos tulajdonságokkal rendelkező gazdasági szereplőként viselkedik. Boulding: A háztartás a gazdaság leghomogénebb és legnagyobb szektora Az „adománygazdaság” legfőbb szereplői

Háztartási munka IV. – magyarázatok B) Bizonyos társadalmi jelenségek a háztartás intézményében zajló munkatevékenységek fennmaradását segítik elő. Tranzakciós költségek iskolájának megközelítése: a háztartások, mint különleges tulajdonságokkal rendelkező mini üzemek sokféle helyzetben versenyképesek a piaci termelőkkel.

Háztartási munka V. – magyarázatok Pollack szerint a háztartás előnyei a piaci szervezethez képest: olcsó és hatékony eszközökkel rendelkeznek tagjaik ösztönzésére alacsony költségű ellenőrzési eszközökkel, hatékonyan képesek tagjaik tevékenységét ellenőrizni odaadás és lojalitás képessége A háztartás hátrányai: a családi élet konfliktusai a fegyelmezés eszközei korlátozottak a háztartás nem válogathatja meg „alkalmazottait” kis méretei miatt a háztartás a gazdasági tevékenység sok fajtájára alkalmatlan

Háztartási munka VI. – magyarázatok A háztartások elsősorban: a nem hatékonyságigényes a töredék munkaidőben végezhető élőmunka-igényes ritkán, illetve váratlanul előforduló a magánszférával összekapcsolódó, az otthoni élettel és infrastruktúrával összeegyeztethető tevékenységek esetében versenyképes a vállalatokkal.

Háztartási munka VII. – magyarázatok Feminista és marxista magyarázatok: A háztartás fennmaradásának oka, hogy ez a szervezeti forma a legalkalmasabb arra, hogy a férfiak kizsákmányolják a nőket (feminista felfogás) hogy a piaci és állami hatalmak munkaereje egy részét ingyen elszívják annak tulajdonosától, a munkásságtól (marxista megközelítés) A háztartás, mint a biztonság és védelem eszköze meghatározott történelmi helyzetek közepette a háztartás hol egyedüli, hol jobb híján, átmenetileg felértékelődő megélhetési forrás.

Háztartási munka VII. – magyarázatok C) Gershuny „önkiszolgáló társadalom” elmélete tagadja, hogy a gazdasági fejlődés egyirányú folyamatként lehetne bemutatni. a fejlődés illetve átalakulás ezerféle módozata figyelhető meg.

Munkacsere I. Kaláka: a cserének az a típusa, amelynek során a háztartások munkát végeznek egymás számára, arra törekedve, hogy a cserében részt vevők mindegyike megközelítően egyenlően adjon és kapjon munkát. A kaláka típusai: egyidejű vagy külön idejű tervezhető, nem tervezhető páros vagy csoportos

Munkacsere II. A kaláka, mint hálózat: A kaláka jellemzői: akkor is létezik, amikor kaláka éppen nem történik a hálózat egésze sosem aktív mindig csak egyes részei lépnek működésbe attól függően, hogy a hálózatba tartozó háztartások melyik csoportjában válik szükségessé a kaláka. A kaláka jellemzői: hosszú távon olcsóbb, mint a piaci munka, azonban nem hatékonyabb, és társadalmi többletköltségekkel jár.

Munkacsere III. A kaláka előnyei: A hozzá kapcsolódó altruista munka csökkenti a költségeket A háztartások „természetes adottságként” tételezett, és ezért olcsó erőforrása Elvégzésére töredék munkaidők is alkalmasak Költségcsökkentő elemei vannak (étel-ital fogyasztás ceremoniális és társadalmi kapcsolat építő jellege, stb.) Nem engedi a kizsákmányoló hajtást, de a megbízhatatlan munkát sem tolerálja

Munkacsere IV. A kaláka hátrányai: Nem innováció orientált, inkább a hagyományos szaktudás továbbélését ösztönzi, mintsem a beruházást Rövid távon zavarelhárító szerepe van, viszont ha állandósul, akkor az egyes háztartások elveszíthetik hosszú távon az önállóságukat A kalákázás hatás a háztartások munkaerő-gazdálkodására: külső munkaerő kerül a háztartás birtokába, melyet viszonozni kell, egy későbbi időpontban, ami a hálózatban való aktív részvételt is feltételezi.

Ajánlott irodalmak: Méhi, J. – Walz, G (1993): A munkatudomány alapjai. Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány. Gödöllő Smith, R. – Ehrenberg, R. (2003): Korszerű munkagazdaságtan. Panem Könyvkiadó. Klein, S. (2004): Munkapszichológia. Edge 2000 Kiadó. Budapest.

Köszönöm a figyelmet!