Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés
Advertisements

Működhet-e hatékonyan a társadalmi ügyek piaca? Dr. Latorcai Csaba helyettes államtitkár Budapest, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért.
Az EEA szakértői hálózatának szerepe és működése, főbb eljárások és eszközök Hazai EIONET Találkozó december 9. Pajna Gabriella Stratégiai Főosztály.
Az Európai Unió szervezeti felépítése
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
Az EGSZB a térképen Az EGSZB helye az intézmények között EGSZB EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI PARLAMENT TANÁCS.
Az Európai Konvent működése Bakos Gábor BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar.
Európai Unió Valahol Európában…...
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Az Európai Unió és Magyarország
12.4 A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. Középszint A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos.
©2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Európai Parlament 2007 Visits and Seminars Unit DG INFORMATION EUROPEAN PARLIAMENT.
Az Európai Unió intézményrendszere
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Az EU struktúrája Ihász Ferenc PhD.. Az Európai Unió sajátos és összetett jogalkotási, közösségi döntéshozatali rendszerének három legfontosabb intézménye:
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
II. Gazdasági unió A, Pénzügyi unió Közös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás - Euro bevezetése 2002-ben.
1 szociális párbeszléd magyarországon © kurtán sándor 2010 érdekérvényesítés és érdekegyeztetés az eu-ban
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia.
A Magyar Távmunka Szövetség céljai, törekvései Dr. Horváth Elek elnök III. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
1 EU kihívások - magyar feladatok Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány.
1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG
A SZAKKÉPZÉSI MUNKA KORSZERŰSÍTÉSE A STRATOSZNÁL TÁJÉKOZTATÓ DIASOROZAT A STRATOSZ KORSZERŰSÍTETT SZAKKÉPZÉSI SZABÁLYZATÁNAK KIDOLGOZÁSÁHOZ KÉSZÜLT: AZ.
A STRATOSZ regionális SZERVEZETI struktúráját megteremtő szervezési projekt előkészítése (2. RÉSZ) ADOTTSÁGAINK FELADATAINK KÖTELEZETTSÉGEINK Készült a.
Az AQUAPOL együttműködési hálózatot 2003-ban, az Európai Unió támogatásával hozták létre Hollandia, Belgium és Németország.
Európai Vegyipari Szociális Párbeszéd Bizottság Balatonszemes.
Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Az Európai Unió szervezeti felépítése
. Negyedik Partner Közép-Dunántúli Foglalkoztatási Hálózat 4P KDFH Alapítva: Gere János
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
Balatonszemes Az Európai Unió szintű szociális párbeszédben való részvétel tapasztalatai.
Ágazati kapcsolatok és szociális párbeszéd az EMCEF-ben Balatongyörök, április 29.
Magyar Bányászati Szövetség Magyar Bányászati Szövetség 1024 Budapest, Margit krt. 85. Tel/Fax: (06-1)
2014. szeptember 12.. A 4 FŐSZEREPLŐ : Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Bizottság Az Európai Unió Bírósága Az Európai Parlament.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetközi civil pályázati lehetőségek
Az Európai Unió.
Az Európai Unió.
Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam Több mint 500 millió polgár
Európai Unió Európai Unió 27 tagállam lakos km
Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa
Az Európai Unió intézményrendszere
Az EU katonai szervezetei (EUMC, EUMS, Rapid Reaction Forse) Persa Virág Földrajz BSc
Magyarország az EU egyik soros elnöke 2011-ben Oktatás és munkavédelem a bútor- és faiparban március 11. Tihany Kónya Márton ELTE ÁJK Politikatudományi.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió intézményrendszere.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei
Az európai integráció története
Üdvözöljük!.
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Az EU intézményrendszere
Az Európai Unió egyéb intézményeiről
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Napirendek Megnyitó Együttműködési megállapodás megvitatása, elfogadása Irányító Csoport megválasztása, Irányító Csoport elnökének megválasztása Egyebek.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tevékenysége
© Architecture: Art & Build + Atelier d’architecture Paul Noël
Az LMBTI-személyek egyenlőségének előmozdítása az Európai Unióban
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Előadás másolata:

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Az EGSZB a térképen

Az EGSZB helye az intézmények között Európai Bizottság

Kikből áll az EGSZB? Római Szerződés, 1957 Nizzai Szerződés, 2000 A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből Nizzai Szerződés, 2000 A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből Lisszaboni Szerződés, 2009 A munkaadói és munkavállalói szervezeteknek, valamint a civil társadalom egyéb – mindenekelőtt társadalmi-gazdasági, állampolgári, szakmai és kulturális téren – reprezentatív szereplőinek képviselőiből

Kik alkotják az EGSZB-t? Az EGSZB olyan közgyűlés, amelyet az Európai Unió 27 tagállamából érkező 344 tag alkot A tagok kinevezése 5 évre szól, mandátumuk megújítható A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki

A közgyűlés 3 CSOPORTRA tagolódik: I. Csoport – Munkaadók Ipari, kereskedelmi, pénzügyi és egyéb nagyvállalatok a köz- és magánszférából II. Csoport – Munkavállalók Országos szakszervezeti szövetségek III. Csoport – Egyéb tevékenységek Mezőgazdasági termelők, fogyasztók, a szociális gazdaság képviselői, kézművesek és kkv-k, szociális és környezetvédelmi civil szervezetek, szabadfoglalkozásúak stb.

Az EGSZB döntéshozó szervei az Elnöki Testület, melyet két és fél évre választanak meg az Elnökség, a Közgyűlés, melyet öt évre választanak meg

Az EGSZB munkavégző szervei Hat szakosított szekció... Egységes piac, termelés és fogyasztás – INT Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom – TEN Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem – NAT Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió – ECO Foglalkoztatás– és szociálpolitika, uniós polgárság – SOC Külkapcsolatok – REX

Az EGSZB munkavégző szervei …és öt további testület Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága – CCMI Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja – SMO A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja – SDO A Munkaerőpiac Megfigyelőközpontja – LMO A Lisszaboni Stratégia Megfigyelőközpontja – LSO A tagok és a munkavégző szervek munkáját a főtitkárság segíti

Az EGSZB tevékenységi köre Az EGSZB véleményeket dolgoz ki (évente kb. 150-et) Római Szerződés, 1957 A Tanács és az Európai Bizottság konzultálhat az EGSZB-vel Amszterdami Szerződés, 1997 A Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament konzultálhat az EGSZB-vel Kötelező és választható konzultáció

Az EGSZB tevékenységi köre Az EGSZB ezenkívül kezdeményezési jogkörrel rendelkezik feltáró véleményeket dolgozhat ki megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet

Munkamódszerek A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozócsoportokat” hoznak létre, és előadót jelölnek ki A „dinamikus kompromisszum” lehetőségének folyamatos keresése Szakértelemre alapozott konstruktív vita Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen

A munka ütemezése Évente 9 plenáris ülés Mind a 6 szekció általában havonta egyszer összeül Az egyes tanulmányozócsoportok 1–3 alkalommal tanácskoznak

Az EGSZB elősegíti a civil párbeszédet Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal és a civil szervezetekkel európai uniós szinten a tagállamokban és más európai országokban az euromediterrán partnerséghez tartozó országokban az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség (AKCS) országaiban a Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban Indiában, Kínában stb.

A jövő kihívásai... Az EGSZB konzultatív szerepének tökéletesítése az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az Európai Bizottsággal való együttműködés megerősítése révén Törekvés arra, hogy az EGSZB intézményi szinten minél jobban és hitelesebben képviselhesse a civil társadalmat Az EGSZB jelenlétének megerősítése az Európa jövőjével kapcsolatos vitákban

Miben rejlik az EGSZB értéke? nagy szakértői bázis konszenzuskeresés („dinamikus kompromisszum”) összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában

… a RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁBAN. Konzultatív szerepe és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott párbeszéd... ...révén az EGSZB az egyik legaktívabb főszereplő és mozgatórugó... … a RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIÁBAN.

Munkavállalók csoportja (II.) Az elnök Az alelnökök Mario Sepi Olaszország Munkavállalók csoportja (II.) Irini Pari Görögország Munkaadók csoportja (I.) Seppo Kallio Finnország Egyéb tevékenységek csoportja (III.)

A csoportelnökök Henri Malosse Georgios Dassis Staffan Nilsson Franciaország Munkaadók csoportja (I.) Georgios Dassis Görögország Munkavállalók csoportja (II.) Staffan Nilsson Svédország Egyéb tevékenységek csoportja (III.)

INT (Egyesült Királyság) A szekcióelnökök Filip Hamro-Drotz REX (Finnország) Krysztof Pater ECO (Lengyelország) Leila Kurki SOC (Finnország) Hans-Joachim Wilms NAT (Németország) Bryan Cassidy INT (Egyesült Királyság) János Tóth TEN (Magyarország)

Rue Belliard 99, 1040 Bruxelles www.eesc.europa.eu Tel. : +32 2 546 90 11 Fax : +32 2 513 48 93