Magyar kriminálpolitikai folyamatok ( ) Gönczöl Katalin.

1843. évi büntetőjogi javaslatok „Nálunk kilenc millió irgalmatlanul benevolisáltatik s egy kis lopásért a kétségbeeséséig kínoztatik, holott a privilegizált rendbontóknak még az embervérrel fertőzött kezét sem szorítja béklyóba a törvény, a jobbágyát kínzó… biztosan jár közöttünk, egy társaságban van velünk. Sőt némelykor egy asztalnál ül velünk.” Széchenyi: Stádium, 1833

Deák reformelképzeléseinek alapja Deák Ferenc a parlamentben (1835): „Aki azt állítja – úgymond –, hogy nálunk a nép nincs azon a műveltségi fokon, hogy a botot el lehetne törölni, ebben az állításban circulus viciosus van. Mert alkalmasint azért nem emelkedett fel még a nép lelkében a magasabb emberiesség szelídebb érzelme, mert úgy bántak vele, mint a barommal.” Deák szövegezte az évi törvényjavaslatot.

Kossuth az erkölcs és a büntetés kapcsolatáról ”A büntetőtörvények szelídülésével mindenütt karöltve jár az erkölcsök szelídülése, a durva törvények csak fokozzák az emberek durvaságát… A jól rendezett büntetőjog a nevelő institúciók között nem a legutolsó helyen áll.” (Kossuth és Széchenyi vitája)

1843. évi javaslat, börtönügy Amerikából nézve a hazai börtönállapotokat: ”Nálunk a fogházak a megromlott erkölcsök szemétházai hová egy időre kihánytatik a társasági életet megvesztegető rohadt rész, hogy ezen házban mint gonoszság iskolájában henye élet unalmai közt egymást tanítva még rendszeresebben betanultassék a gonoszság a státusz költségén: hol a fogoly a botozások közt megutálva a bosszúálló törvényeket és az őt megalázó s kebeléből kirekesztett emberiséget, új elkeseredettséggel tér meg az életbe, visszabosszulni az őt üldözőket.” Bölöni Farkas Sándor: Napnyugati utazás. Napló ( )

Csemegi Kódex évi. V. törvény Szigorú tettarányos felelősség német, osztrák mintára Szabad akarat alapján megállapított felelősség Bűntett és büntetése közötti szigorú arányosság Formális törvény előtti egyenlőség „Már a törvény keletkezésekor is egy letűnőben lévő büntetőjogi szemléletet tükrözött.”

Bűnözés a kiegyezés körül 1885-ben kb csavargó. A századfordulóra háromszor annyi. Letartóztatottak aránya között 38%-kal emelkedett. Ugyanekkor az azonos bűncselekmény miatt elítéltek aránya 55%-kal, a többszörös visszaesők aránya 76%-kal emelkedett.

A tett és a tettes büntetőjog „összebékítése” Javítható és nem javítható, valamint a fiatalkorú bűntettesek (Liszték fogalmának hazai törvénybeiktatása körüli vita). Alkalmi = életmódjában epizódszerű a nem súlyos bűncselekmény elkövetése. Állapot-bűntettes = életmódjában jellemzően visszatér a bűnelkövetés (javítható). Veszélyes bűnelkövető = életmódjában visszatérő módon igen veszélyes bűncselekményeket követ el (javíthatatlan).

1908. évi novella évi XXXVI. Tc. tartalmazza a fiatalkorú elkövetők büntetésére vonatkozó külön rendelkezéseket 1913-ban létrehozzák a fiatalkorúak elkülönült büntető igazságszolgáltatási rendszerét. Az alkalmi elkövetők számára a törvény erejénél fogva lehetővé válik a feltételes elítélés és a felfüggesztett büntetés.

1913. évi XXI. Tc. a dologházról A közveszélyes munkakerülés kihágását az a keresetre utalt munkaképes egyén valósítja meg, aki munkakerülésből csavarog vagy egyéb munkakerülő életmódot folytat (fogház vagy pénzbüntetés). Visszaeső, üzletszerű tiltott szerencsejátékos kéjnővel tartja ki magát (dologház) Dologház: ha a munkára nevelés és rendes életmódhoz szoktatás végett a bíróság szükségesnek tartja.

Szigorított dologház évi X. Tc. Megrögzött bűntettessé nyilvánítás: Meghatározott súlyos bűncselekményeket három alkalommal követett el. Akár volt ezért korábban büntetve, akár nem. Betöltötte 21. életévét. Megrögzött megítélésénél: egyéniség, életmód, életviszonyok. Minimum 3 év, a felső határ nincs meghatározva.

Vizsgán számon kérendő Előadás Gönczöl Katalin: A visszaeső bűnelkövetők tipológiája. KJK, Budapest, o.