1 A hulladékgazdálkodás szabályozásának eszközrendszere Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 A szabályozás három fő pillére Jogalkotás Jogérvényesítés Ösztönzés

3 Szabályozóeszközök csoportosítása Jogi eszközök (jogforrások) Jogszabályok (kötelező erejű) Törvények Rendeletek Nem kötelező erejű jogi források (szokásjog, precedens (példaként álló) ügyek) Közigazgatási eszközök Hatósági határozatok, állásfoglalások Bírságok Gazdasági eszközök (ösztönzők) Termékdíj Hulladéklerakási járulék új!

4 Jogi szabályozóeszközök Jogszabályok: a Magyar Köztársaság területén élő vagy átmenetileg tartózkodó, az ország területén gazdasági tevékenységet folytató minden természetes vagy jogi személyre kötelezően érvényes előírások. Törvények: a Magyar Országgyűlés által megalkotott és 1/2 vagy 2/3 többséggel elfogadott, a mindenkori Köztársasági Elnök által jóváhagyott kötelezően érvényes előírások. Rendeletek: Kormányrendelet: a kormány álláspontját tükröző, általában törvényre hivatkozó előíró jellegű dokumentum. Miniszteri rendeletek: az egyes szaktárcák vezetői (miniszterek) által, törvény alapján kiadott, előíró jellegű dokumentum. Lehet egy miniszter által kiadott, de gyakran az egyes szaktárcák együttes rendeletet adnak ki. Országgyűlési határozatok: a Magyar Köztársaság állásfoglalását képviselik egyes szakterületi ügyekben. Pl. az Nemzeti Környezetvédelmi Program OGY Határozat formában kerül megalkotásra.

5 Jogi szabályozóeszközök A magyar jogrend hierarchikus felépítése A Magyar Köztársaság Alaptörvénye január 1-én lépett életbe ÚJ Törvény X rendeletY rendeletZ rendelet

6 Jogi szabályzóeszközök Alkotmány évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól „Kvt.” évi CLXXXV. törvény a hulladékról „Ht.” Új szabályzás! évi LXXXV.törvény a környezetvédelmi termékdíjról „Kt.” Új szabályzás! A törvények adják a felhatalmazást a kormánynak és az egyes szaktárcáknak (minisztereknek), hogy rendeleteket alkothassanak. A hulladékgazdálkodás területén a legtöbb felhatalmazást jogalkotásra a Ht. adja.

7 Jogi szabályzóeszközök A Ht. legfontosabb rendeleteivel együtt Általános rendelkezéseket és a hulladékra vonatkozó szabályokat tartal- mazza Szabályozza a hulladékgazdálkodási tevékenységet (kereskedelem, közvetítés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás, behozatal, kivitel) Szabályozza a hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettsé- geit (gyártó, forgalmazó, hulladékbirtokos) Meghatározza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó Szabályokat (települési önk., közszolgáltató, hg-i közszolg. díj) Rendelkezik az egyes hulladékfajtákról, a hulladék jogellenes elhelye- zéséről, az adm. kötelezettségekről, az Országos és Területi Hulladék- gazdálkodási Tervről és a hatósági tevékenységről

8 Közigazgatási szabályzóeszközök A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szervek által meghatározott feladatok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. Közigazgatás Hulladékgazdálkodási ügyekben az első fokú hatóság a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szabályozási jogkörei: Határozatok, engedélyek kiadása Bírságok kiszabása

9 Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság Néhány tipikus példa az ipari gyakorlatból… Engedély nélkül végzett hulladékbegyűjtés, hulladékszállítás… Lejárt engedéllyel végzett hulladékszállítás, hulladékkezelés… Van ugyan engedély, de az abban megszabottnál több hulladékot gyűjtenek be, ill. kezelnek… Termelő vállalat nem az EWC szerint gyűjti a hulladékait… Termelő vállalat keveri a hulladékait… A veszélyes hulladékokat NEM az előírt módon és helyen tárolják… A hulladékok nyilvántartása hiányos… A hulladékbevallás elmarad, késik vagy hiányos…

10 Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság

11 Közigazgatási szabályzóeszközök A hulladékgazdálkodási bírság Csak cég lehet bírságalany? Szemetelésért, hulladék illegális lerakásáért természetes személy is büntethető. A bírságot ebben az esetben település jegyzője is kiszabhatja.

12 A gazdasági szabályozás legfontosabb feladatai: Versenyelőny biztosítása a környezetbarát módon gazdálkodó (termelő, csomagoló, reklámozó) vállalatok számára; PPP elv kiterjesztése a hulladékgazdálkodásra: aki a hulladékot megtermeli, az fizesse az ártalmatlanítás költségeit! Pénzügyi forrás megteremtése hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi célokra; Újra nem használható csomagolóanyagok „megadóztatása”. A visszaváltható, valamint a környezetbarát csomagolóanyagok elterjedésének elősegítése. A hulladék eltérítése a lerakótól Gazdasági szabályzóeszközök

tól az új Ht. és a 318/2013.(VIII.28.) Korm. rend. „A hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól” szerint a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján hulladéklerakási járulékot kell fizetniük Cél: a hulladék eltérítése a lerakótól Ft/t Ft/t Ft/t Ft/t Egyforma mértékű minden hulladéktípusra, de a hasznosítás után visszamaradtra csak a felét kell fizetni Negyedévente fizetendő Gazdasági szabályzóeszközök

A meg nem fizetett járulék adók módjára behajtandó köztartozás. Nem kell járulékot fizetni: - ha rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett lerakóba raknak le, - támogatott kármentesítésből származó hulladékot raknak le 14 Gazdasági szabályzóeszközök