Elmélettörténet Monetarizmus.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
A mennyiségi pénzelmélet újrafogalmazása (Friedman)
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Pénzpiac.
„…mai szóval, milliárd közlés lehetséges két test között, anélkül, hogy találkoznának.”
Fogalma, összefüggések
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Csortos Orsolya, Kádár András
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
Előadás 51 Kormányzati politika Államkötvény nélküli eset Az egyensúlyi modellben a kormányzati változók közül 2 exogén, egy endogén, mivel a kormányzat.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Az infláció és az inflációs folyamatok
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Új klasszikus makroökonómia
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Elmélettörténet John Maynard Keynes.
Piaci kereslet és kínálat
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Egyensúly és stabilizációs politika
Árfolyam, Fizetési mérleg, Nyitott gazdaság
Makroökonómia Feladatmegoldás.
A makrogazdaság piacai
Költségvetési (fiskális) politika
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Az MNB inflációs előrejelzésének szakmai háttere Hamecz István ügyvezető igazgató október 18.
Keynes Keynes előzményei és utóhatása
Modern monetarizmus Új klasszikus makroökonómia
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője.
A gazdasági élet problémái
A neoklasszikus modell összefoglalása
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
LEV. GAZDASÁGPOLITIKA II.. A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ)
Új egyensúly Tervezettnél jobban csökken az államháztartás hiánya.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
A piac és a piacgazdaság
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Fizetési mérleg jelentés április
Közgazdaságtan II 1. Előadás: Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált,
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II ppt előadás száma (hét)
Előadás másolata:

Elmélettörténet Monetarizmus

A monetarizmus főbb tételei A keynesizmus visszaszorulásának háttere A tételek A magánszektor stabil A piacmegtisztulás paradigmája Homogenitási posztulátum A munkanélküliség természetes rátája

Friedman: a monetáris és hitelpolitika közötti különbség A stabilizációs politika ellen A költségvetési politika hatástalansága A monetáris politika határai

Tiszta költségvetési politika G = T + ΔB + ΔM tiszta költségvetési politika: M = 0 Adókulcsváltozásával a kereslet nem növelhető, mert T változását B ellenkező változása követi Kötvénykibocsátás a magánszektortól vonja el a hitelt a növekvő kamatlábon keresztül: növekvő hitelkereslet vagy növekvő tranzakciós pénzkereslet

Tiszta költségvetési politika Neokeynesiánusok: spekulációs pénzkeresletet von el (erősen kamatrugalmas) Monetaristák: hosszú távon nem érvényesül a keresletnövelő hatás A növekvő kötvényállományt csak növekvő kamatláb mellett hajlandóak a portfolióban tartani

A kötvényállomány növekedésének ábrázolása az IS/LM görbék rendszerében a vagyonhatáson keresztül

Tiszta monetáris politika Összkereslet: MV V lassan, de változik, döntően reáltényezők függvénye Friedman: a pénzkereslet a reálvagyontól függ, amit jól kifejez a reálpénz függése permanens jövedelemtől Megnő a pénzmennyiség, megnő a vásárlóereje, felborul a vagyonmérleg egyensúlya

Tiszta monetáris politika A portfolió kiigazításon keresztül válik a megnövekedett pénzmennyiség nominális keresletté válik = transzmissziós mechanizmus A nem anticipált infláció hatása Friedman által javasolt monetáris politika: állandó ütemű pénzkibocsátás

A monetarizmus jellemzői A magánszektor stabilitása A mennyiségi pénzelmélet A stock változók domináns szerepe a flow változókkal szemben

A mennyiségi pénzelmélet Don Patinkinnél Az értékelmélet és az árelmélet neoklasszikus dichotómiájának feloldása a reálegyenleg-hatáson keresztül A reálegyenleg-hatás stabilizáló hatása Csökkenő árukeresletet csökkenő árszínvonal követi, a pénzvagyon vásárlóereje, azaz a reálegyenleg nő Az életciklus-hipotézist feltételezve nő a fogyasztás

A mennyiségi pénzelmélet Don Patinkinnél Tranzakciós és óvatossági pénztartalékként is kisebb nominális összegre van szükség, a felszabaduló pénz a piacra áramlik Az adósságlevelek kereslete nő, kínálata –a reálpénz-mennyiség növekedése folytán – csökken, ezért a kamatláb csökken Az alkalmazkodás időszaka alatt átmenetileg van túlkínálat az áruk piacán

A mennyiségi pénzelmélet Don Patinkinnél Infláció körülményei között az árszínvonal nem csökken, a reálegyenleg-hatás az árszínvonal felzárkózásával valósul meg (a pénzmennyiség növekedését még jó ideig kereslet és árszínvonal növekedés követi) Az átmeneti időszakában az árszínvonal változás a reálegyenleg-hatáson keresztül az árarányokra is hat A pénzvagyon növekedése növeli magasabb és csökkenti az alacsonyabb rendű javak keresletét

A mennyiségi pénzelmélet Don Patinkinnél Friedman: Patinkin eltúlozza a reálegyenleg-hatás jelentőségét A pénz hosszú távú semlegesség feltétele: A megnövekedett pénzmennyiség arányosan oszoljon el a gazdasági élet szereplői között Ha a vállalkozókhoz jut nagyobb arányban, a bérből élők kényszer-megtakarítása nő, a beruházások is A hitelezők és adósok helyzete átrendeződhet, ami kihat a kereslet szerkezetére

A mennyiségi pénzelmélet Don Patinkinnél A reálegyenleg-hatás kedvezőtlen hatásai: Elégtelen kereslet és árcsökkentés hatására az adósságteher nő, ha a hitelezők költekezési hajlama kisebb, mint az adósoké, az összkereslet csökken Az árcsökkentések után további árcsökkentést várnak, a reálegyenleg-hatás stabilizálása elmarad Ha ezek a hatások kerülnek túlsúlyba, szükséges a gazdaságpolitikai beavatkozás, amire ragadós árak és bérek mellett van esély