Az emberi fogyasztásra alkalmas víz várhatóan a stratégiai nyersanyagok sorába fog emelkedni.

A vízellátás megszűnése nem csak életminőség romlásához, hanem közegészségügyi, pszichés problémákhoz vezet. Az emberek létszükségleteinek sorában a víz az első helyen szerepel, hiányával a mindennapi élet színvonala kerül veszélybe.

A jövő egyik legfontosabb vízügyi, polgári védelmi feladata lehet a létfenntartáshoz szükséges víz megóvása, és akár rendkívüli körülmények közötti biztosítása.

Természeti hatások

A természeti csapások közül a csapadék, szélsőséges hőmérséklet, viharos szél, valamint a földrengés van közvetett vagy közvetlen hatással a vízszolgáltatásra.

A szolgáltatók gyakorlati tapasztalatai alapján a rendkívüli időjárási körülmények az ivóvíz ellátásra nem gyakorolnak közvetlen hatást, mivel ezekkel a hatásokkal szemben a rendszer elemei kellően méretezettek.

Emberi károkozások

Az emberi behatás jelentős tényező a vízszolgáltatás tekintetében. A nem szándékos hatások közül leggyakrabban a szakszerűtlen földmunkából származik rongálódás, kár.

Az élelmiszer-terrorizmus legvalószínűbb módja a vízellátás (az élelmiszerlánc bármely pontjában történő) szándékos szennyezése, fogyasztásra alkalmatlanná tétele kémiai, biológiai vagy radiológiai ágensekkel. Szándékos károkozás

„…olyan könnyű az élelmiszerláncot megtámadni, nem is értem, miért nem következett már be eddig is ilyen esemény.” (Richard Gilmore, az USA egészségügyi hatóságának vezetője, 2004)

Felmérésünk szerint 86-ból 48 vízszolgáltató sorolta a kockázatok közé a terrorizmust, ebből 45 esetben a terrorizmus bekövetkezési esélyét „ritkának”, hatását „pusztítónak”ítélték meg. 38 szolgáltató a terrorizmust nem tartja valós veszélynek.

A szándékos emberi behatások közül a terrorizmust a szolgáltatók nem tartják valós veszélynek, ugyanakkor napi problémát jelent a fémtolvajlás során eltulajdonított berendezések, felszerelések pótlása.

Az utóbbi években bekövetkezett hazai és külföldi események ráirányították a figyelmet a kritikus infrastruktúra elemeinek komplexitásából és egymáshoz kapcsolódásából következő működési zavarokra.

A válaszadó körben egy (!) cég rendelkezik a jogszabályokban előírt fegyveres biztonsági őrséggel.

Az élőerős védelemmel a cégek többségénél nem a vízteret védik, hanem a társaság vagyonát. Ebben a tekintetben teljes szemléletváltást kell végrehajtani!

A szolgáltatott ivóvíz kiegyenlített minőségbiztosítására a költséghatékony és legbiztonságosabb módszer a kockázatelemzésen alapuló folyamatos analízis, monitoring. A kockázatelemzésnek teljes körűnek kell lennie, a teljes rendszert le kell fednie a vízbázistól a fogyasztóig.

A veszélyhelyzeti válaszok sikeressége függ a tapasztalattól, az ítélőképességtől és a vízellátó rendszer üzemeltetését és irányítását végző személyzet készségeitől, gyakorlottságától.

Javaslatok

A tervezés alatt érdemes szem előtt tartani, hogy minden terv pontosan annyit ér, amennyi végrehajtható belőle.

A tervnek tartalmaznia kell egy kommunikációs tervet, mely figyelmezteti és tájékoztatja az ellátórendszert használókat, és tartalmazniuk kell egy veszélyhelyzeti ellátási tervet is.

A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásához, mind béke, mind rendkívüli körülmények között teljes szemléletváltás szükséges a védelem területén. Jelenleg a vízszolgáltató vállalatok a társaság vagyonát védik a meglevő eszközökkel, és nem pedig a víztereket, az infrastruktúrájuk alapvető vízszolgáltató elemeit.

Javasoljuk, hogy a vízszolgáltatók hozzanak létre közös technikai adatbankot valamelyik nagyobb vállalat számítógépes felületén, a cégek a technikai eszközökről kötelezően elkészítendő listát megküldik egy közös adatbankba, úgy a társvállalatok szükség esetén igénybe tudják venni azokat.

Javasoljuk – a tulajdonosi struktúrától függetlenül – a vízdíj képletében a védelmi kiadásokat konstans %-os szorzóval, elkülönítve szerepeltetni. Így hosszú távon egyenletesen biztosítható a védelemre fordítandó költség.

Köszönöm figyelmüket!