A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁG ÉS A HÁLÓZATI TAGOK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI D R. P ÓSFAI G ÁBOR F ŐIGAZGATÓ OKTÓBER 02. B UDAPEST

2011. ÉVI CXCI. TÖRVÉNY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL PREAMBULUM foglalkoztatás központú rehabilitációjának „Magyarország Alaptörvénye XII. cikkének végrehajtása érdekében az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű személyek - megmaradt, fejleszthető képességeire épülő foglalkoztatás központú rehabilitációjának, - társadalmi reintegrációjának, - foglalkoztatásának elősegítésére, - továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja:”

327/2011. (XII. 29.) K ORM. RENDELET A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL Kijelölésre kerültek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő hatósági eljárásban közreműködő rehabilitációs hatóságok.

2012. július 1-től 1502/2011. (XII. 29.) Korm. határozat alapján rehabilitációs szakigazgatási szerv. A megváltozott munkaképességű személyek számára kialakítandó ellátórendszer, valamint a foglalkoztatás központú rehabilitáció szervezeti hátterének megteremtése érdekében július 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként önálló rehabilitációs hatóságok kerültek kialakításra. A rehabilitációs hatóság infrastruktúráját a kormányhivatalok biztosítják. R EHABILITÁCIÓS HATÓSÁG

2012. július 1-től (327/2011. (XII.29.) Korm. r. 1. §.) Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban, a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos feladatok ellátásában rehabilitációs hatóság Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő, uniós tagságból adódó, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat ellátása. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával kapcsolatos feladatok ellátása. R EHABILITÁCIÓS HATÓSÁG

95/2012. (V. 15.) K ORM. RENDELET A Kormány az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a rehabilitációs szakigazgatási szervet; a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban rehabilitációs hatóságként, orvosszakértői, valamint rehabilitációs szakértői szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt jelöli ki.

A REHABILITÁCIÓS SZAKIGAZGATÁSI SZERV LÉTREHOZÁSÁNAK INDOKAI, ELŐNYEI A speciális ügyfélkör kezelése egy erre szakosodott, viszonylag önálló szervezetrendszer keretében valósul meg. Az eredményességért való felelősség egyértelműen meghatározható. A folyamat szakmai irányítása és a felmerülő problémák kezelése egy szervezeten (NRSZH) belül és nem áttételeken keresztül történik. A személyre szabott ügyfélkezelés és az egyes ügyfelekért való felelősség felerősödik. Az ügyfél munkába helyezésének és a foglalkozási rehabilitáció támogatásának eszközrendszere és feladata egységes szervezeti keretek között valósul meg.

F ŐBB EGYÜTTMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK, SZERVEK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁBAN 1. Megváltozott munkaképességű személy 2. Nemzeti Adóhivatal 3. Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 4. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 5. Országos Egészségbiztosítási Pénztár 6. Egyéb ellátásokat megállapító szervek 7. Nemzetközi partnerek

E GYÜTTMŰKÖDŐ MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK A rehabilitációs ellátásban részesülők – kötelező együttműködők Az együttműködést vállaló megváltozott munkaképességű személyek – önként együttműködők

R EHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásokra, valamint rehabilitációs pénzbeli ellátásra jogosult.

R EHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS A rehabilitációs hatóság biztosítja a rehabilitációs szolgáltatá- sokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést, ennek érdekében szükség szerint megállapodást köt a szolgáltatókkal, és együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel. A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs célú munkaközvetítés érdekében együttműködik az állami foglalkoztatási szervvel, a munkáltatókkal, munkaközvetítést végző, illetve a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjával foglalkozó szervezetekkel, és a bejelentett munkaerő-igény alapján biztosítja a megfelelő munkavégző képességgel rendelkező, ellátásban részesülő személy és a munkáltató kapcsolatfelvételét, szükség szerint közvetít az ellátásban részesülő személy és a munkáltató között.

R EHABILITÁCIÓS TERVEZÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK, SZERVEZETEK A rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére – annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja. Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni. Szükség esetén más szerv, szakértő (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonható. A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a rehabilitációs szakigazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek.

A KKREDITÁCIÓ, KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS Célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók minősítése, a rehabilitációs foglalkoztatás támogatása Az akkreditált foglalkoztató a rehabilitációs szakmai programja szerint, a személyes rehabilitációs tervek alapján, Rehabilitációs tanácsadó, rehabilitációs mentor, ill. a segítő szolgáltatások* igénybevételével: munkaerőpiaci információ nyújtása munkatanácsadás, pályatanácsadás, rehabilitációs tanácsadás, pszichológiai tanácsadás biztosítja a személyre szabott foglalkoztatást. * 327/2012. (XI.16.) Korm. Rendelet 11.§(2) bekezdésben rögzített kötelező szolgáltatások

A REHABILITÁCIÓ TERÜLETÉT ÉRINTŐ HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉNEK FŐBB ALAPELVEI Szükségletek, érdekek és értékek közvetítésére jöjjön létre Tartós emberi együttműködést igénylő rendszer Kölcsönhatásban létező és egészként működő együttes rendszer Legfontosabb elve a partnerség

A PARTNEREK BEAZONOSÍTÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGE A rehabilitációban, foglalkozási rehabilitációban közvetlenül résztvevők A közvetett partnerek A végrehajtást valamilyen formában befolyásoló partnerek Távoli, hatás partnerek

A HELYI KAPCSOLATRENDSZER LEGFŐBB RÉSZTVEVŐI nyugdíjbiztosítási igazgatóság rehabilitációs szakigazgatási szerv akkreditált, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató, illetve foglalkoztatni kívánó munkáltatók, munkaügyi, munkavédelmi felügyelőség munkaügyi központ egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szociális intézmények képző szervezetek nonprofit szervezetek

R EHABILITÁCIÓS HATÓSÁG ÉS HÁLÓZATI TAGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Közös célrendszer, melyhez az alapvető jogszabályi és eljárási keretek biztosítottak és az egységes szakmai szabályok szerint működő, és elérhető szolgáltatások Eredménye: szolgáltatástervezés megalapozottsága, helyi szintű feladatok, kompetenciák tisztázása, foglalkoztatáshoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyének növekedése, erőforrások allokációja, jó gyakorlatok terjedése, minőségjavulás, információs, jelzőrendszerek kiépülése, tapasztalatok visszacsatornázása a döntéshozókhoz. RÉV

4M Hálózat Támogatott Foglalkoztatás Komplex Munkerő-piaci program Látássérültek Foglalkozási Rehabilitációs Programja Borsos József: AMSZ_2013 – TÁMOP felhasználásával

Szakmai, módszertani támogatás és segítség nyújtása a rehabilitáció hatóság ügyintézőinek Közreműködés a szolgáltatások megszervezésében, a mentori hálózat/szolgáltatás kialakításában, működtetésében Szükségszerinti tanácsadás biztosítása Munkáltatói kapcsolatrendszer fejlesztése R EHABILITÁCIÓS HATÓSÁG ÉS HÁLÓZATI TAGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A HÁLÓZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS JELENTŐSÉGE A hálózati együttműködések koncepciójában a tudás, illetve tanulás, mint az innovációs folyamatot felgyorsító kulcsfontosságú tényező jelenik meg. (Bertola-Teixeira 2003.)

K ÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !