Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe Az elveknek való megfelelés 2013–2014-ben esedékes átfogó európai felülvizsgálata Pál Tamara, Elnöki főosztály Országos Statisztikai Tanács – április 23.

Cél: Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének való megfelelés vizsgálata a nemzeti statisztikai hivataloknál (és az Eurostatnál), valamint a nemzeti statisztikai szolgálatoknál 2 alapdokumentum: Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (2011-es, felülvizsgált változat): European Statistics Code of Practice European Statistics Code of Practice ESR minőségügyi keretrendszere (QAF: Quality Assurance Framework) aktuálisan: 1.1-es változat: QAFQAF A felülvizsgálat célja

3 terület köré csoportosított 15 elv és az elvekhez tartozó részletező ismérvek Intézményi környezetStatisztikai folyamatokStatisztikai termékek 1.Szakmai függetlenség7.Megalapozott módszertan 11.Relevancia 2.Felhatalmazás adatgyűjtésre 8.Megfelelő statisztikai eljárások 12.Pontosság és megbízhatóság 3.Megfelelő erőforrások9.Az adatszolgáltatói teher nem túlzott mértékű 13.Időszerűség és pontosság 4.A minőség iránti elkötelezettség 10.Költséghatékonyság14.Koherencia és összehasonlíthatóság 5.A statisztikai adatok bizalmas kezelése 15.Hozzáférhetőség és érthetőség 6.Pártatlanság és objektivitás A Gyakorlati Kódex felépítése

2005. február 24: SPC elfogadja a Gyakorlati Kódexet II. félév: nemzeti statisztikai hivatalok önértékelése : nemzeti statisztikai szolgálat tagjainak önértékelése május 30 – június 1.: KSH 1. konzultatív szakértői felülvizsgálat 2008-tól: éves monitoring az előrehaladásról szeptember 28: ESR-bizottság elfogadja a Gyakorlati Kódex felülvizsgált változatát november 15: ESR-bizottság Task Force-ot hoz létre az újabb körös felülvizsgálat módszertanának kidolgozására Mérföldkövek

Cél: felülvizsgálat (peer review → (audit-like) review) módszertanának előkészítése ESR-bizottság által november 15-én meghatározott kritériumokból kiindulva végzi munkáját; az ESR-bizottságnak felel A módszertant az ESR-bizottság májusi ülésére el kell készíteni Tagjai: 13 NSI (köztük: KSH) + Eurostat + ESGAB  Módszertan kidolgozása (mit / hogyan / mire alapozva vizsgálunk)  Módszertan tesztelése 2 próbavizsgálat keretében TF on the Methodology of the Reviews

1.Nemzeti statisztikai hivatalok önértékelése (önértékelő kérdőív alapján) 2.Nemzeti statisztikai szolgálatok önértékelése (külön önértékelő kérdőív alapján) 3.Önértékelő kérdőívek használata a látogatások megtervezéséhez 4.Felülvizsgálók látogatása a tagországokban 5.Végső jelentés összeállítása Áttekintés: a felülvizsgálat sarokpontjai

A felülvizsgálati módszertan kulcselemei I. Vonatkozási kör: NSI + intézmények, amelyek az Eurostat honlapján hivatalos statisztikai szolgálati szervként szerepelnek Gyakorlati Kódex minden elvét vizsgálni kell; fókusz az első peer review-ból kimaradt elveken (önértékelés és végső jelentés: teljes lefedettség / szakértői vizsgálat: kiemelt területek figyelése) Önértékelő kérdőívet „javítani” szükséges: új elemekkel bővítés + az első peer review során azonosított problémákat ki kell küszöbölni A vizsgálat alapjául szolgáló QAF 1.1-es verziója nem teljes, 5 ismérv részletezése „hiányzik”, ezeket pótolni kellett A Kódex 15 elvén felül kiemelt szempont a koordináció és a hatékony működés vizsgálata is (ESR-bizottság szempontjai); ezek vizsgálati módszertanát ki kellett dolgozni

1. csoport: Az önértékelésről…. Országok rangsorolása nem cél! Kérdések helyett állítások (a bővített) QAF-ben (QAF+) szerepeltetett indikátorok alapján Megfelelőséget az indikátorok és nem a QAF-ben meghatározott tevékenységek szintjén vizsgálja (QAF jó gyakorlatai nem kötelezőek és nem számítanak minimumkövetelménynek) Standard módon 3 válaszkategória („nem” / „igen, részben” / „igen, teljesen”) + „kérem, részletezze” kötelezően kitöltendő szabad szöveges mező Erősségek és gyengeségek megadási kötelezettsége minden elvhez Nemzeti statisztikai szolgálatok tagjainak szóló önértékelő kérdőív kidolgozása az NSI önértékelő kérdőív véglegesítése után, annak mintájára

2. csoport: A QAF kiterjesztéséről… 2 elkülöníthető rész: 1, 2, 3. elvek jórészt maguktól értetődőek (kapcsolat a 223/2009-es EU statisztikai törvény módosításával) 5, 6. elvek QAF-szerű kiegészítésére elkészült a javaslat Probléma: átfedés a QAF szintjén (ugyanaz a téma több helyen is megjelenik, nehéz érzékelni a különbségeket), de ez igaz magára a Kódexre is Megoldási javaslat: az átfedés nem probléma: önértékelő kérdőív jelzi a kapcsolatot az átfedő pontok között és további instrukciókat ad, hogy az adott elvhez kapcsolódóan miként kell értelmezni az állításokat

3. csoport: A koordinációról…. Valójában a koordináció hatékonyságának mérhetősége a cél Koordináció tagországi szinten és az Eurostat szintjén is több vonatkozásban értelmezhető Szempontként kell venni a nemzeti statisztikai rendszer felépítését 12 javasolt indikátor a koordináció mérésére

4. csoport: A hatékonyságról…. Alapvetően három szinten mérhető: európai, nemzeti, illetve nemzeti statisztikai hivatali szinten Fókuszban az európai szint (nemzeti szintet a felülvizsgálat lefedi, enélkül az ESR szintű hatékonyságra csak következtetni lehetne) Alapvető eszközök a standardizálás, automatizálás és az „iparosítás” A hatékonyság négy szinten ragadható meg: stratégia, tervezés, folyamatmenedzsment és folyamat- végrehajtás

A felülvizsgálat audit jellegéről… Problémák az 1. peer review alatt: összehasonlíthatóság nem érvényesült kellőképpen; végső jelentések megírásának nehézségei Audit jelleg: szakértői látogatások megtervezése, lefolytatása, a látogatások alapján készült jelentés készítése Teljes szakértői függetlenség Háttéranyag: önértékelés, első peer review végső jelentése, útmutató (peer guide), web információk elemzése, publikációs listák, egyéb riportok (pl. ESGAB kérdőívek) Jelentések elkészítése egységes, konkrét előírások alapján történik Végső riport átadása az intézménynek: megjegyzésekkel lehet kiegészíteni, de nem „tárgyalási alap”: következtetéseket befolyásolni nem lehet; bármilyen módosítás kizárólag csak akkor, ha a megállapítások helyességét, pontatlanságát tényszerű bizonyítékok cáfolják

A szakértői látogatásokról… 10 fős szakértői kör kialakítása: 3 fős csoportok szervezése a 10 fős keretből (kiemelt vezetővel) Látogatások tervezett időtartama: alapszabályként 1 hét, de néhány esetben hosszabb látogatásokat terveznek (egyes országokban a látogatások ideje eltérhet) Két forgatókönyv: 1.9 fős keretből 3 fős csoportokkal 1 év 9 hónap alatt 2.12 fős keretből 3 fős csoportokkal 1 év 4 hónap alatt Koordinációs ülés „félidőben” az összehasonlíthatóság erősítéséért Workshop a próbavizsgálatok kifutása után, az önértékelés kezdete előtt

A felülvizsgálati módszertan kulcselemei II. Nem dokumentum-ellenőrzésről van szó: a szakértői látogatások során a rendszerek működését és nem meglétét vizsgálják A nemzeti statisztikai szolgálatok hatékony működése a szakértői vizsgálatok egyik legfontosabb sarokpontja A statisztikai folyamatok dokumentálása és ehhez kapcsolódóan az angol nyelvű dokumentációk megléte és hozzáférhetősége mindenképpen fontos vizsgálati szempont lesz (angol nyelvű összefoglalók is elfogadhatók) „Elkötelezettség a statisztikába vetett bizalomért” című nyilatkozat előrehaladásának vizsgálata A Kódex elveinek való megfelelést konzisztencia vizsgálat keretében még a látogatások előtt előzetesen áttekintik (előrehaladási jelentések + ESGAB kérdőívekre adott válaszok) A felülvizsgálók a látogatásra már célzott vizsgálati szempontokkal érkeznek

2013. május 15: a módszertan benyújtása az ESR- bizottság részére év vége: NSI önértékelés eleje: NSA önértékelés tavasz: Szakértői látogatások kezdete A jövőről…

Köszönöm figyelmüket!