Hátrányos helyzetűek reintegrációja

OKTATÁS - GAZDASÁG EURÓPAI UNIÓ CÉLJAI EGYSÉGES EURÓPAI SZABADKERESKEDELMI TÉRSÉG ERŐSÍTÉSE INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ELTERJESZTÉSE EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE MAGYARORSZÁG CÉLJAI VERSENYKÉPESSÉG FENNTARTÁSA ÉS JAVÍTÁSA MINDEZT AZ OKTATÁSNAK IS KIINDULÓPONTKÉNT KELL KEZELNIE A STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN

MUNKA ÉS GAZDASÁG A GAZDASÁG ALAPVETŐ SZEKTORAI KÖZÜL A SZOLGÁLTATÁS ERŐSÖDIK A MUKAERŐVEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK VÁLTOZNAK A TUDÁS FELÉRTÉKELŐDIK NAGY TUDÁSHÁTTÉRT IGÉNYLŐ TECHNOLÓGIÁK ERŐSÖDÉSE A TUDÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓ EGYRE INKÁBB ELADHATÓ ÉS MEGVÁSÁROLHATÓ TERMÉKKÉ VÁLIK: - KOMPETENCIÁK SZÜKSÉGESSÉGE - NEM KÖTHETŐK AZ ISKOLAI TANÍTÁS HAGYOMÁNYOS TERÜLETEIHEZ

A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK I. RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG AZ ÖNÁLLÓ ÉS TÁRSAS TANULÁSRA VALÓ KÉPESSÉG PROBLÉMAMEGOLDÓKÉPESSÉG, KREATIVITÁS A BIZONYTALANSÁG KEZELÉSÉNEK KÉPESSÉGE MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁG

A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK II. 6. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG 7. AZ ÍROTT KOMMUNIKÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE 8. IDEGEN NYELVŰ ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ 9. AZ INFORMÁCIÓS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA

A szakiskolák helyzetének alapvető problémái I.    a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a képzésben való érdekeltség nem megfelelően érvényesül szakmunkás presztízs csökkenése szakmaváltás nehézkessége

A szakiskolák helyzetének alapvető problémái II. tanulási kudarccal terhelt tanulók magas aránya szociálisan hátrányos helyzetűek magas aránya demotiváltság magas lemorzsolódás, bukási arány

A szakiskolák helyzetének alapvető problémái III.   Tananyag alkalmassága Módszertani egyoldalúság Tanári, szakoktatói presztízs

A szakiskolák helyzetének alapvető problémái IV. Gond az alapfunkciók teljesítésében a tankötelezettség teljesítése Munkaerő-piac utánpótlása Piacképes képzettség biztosítása

Lemorzsolódás

A tanulás tíz alapelve (Carl Rogers) 1. Minden emberrel vele születik a készség arra, hogy tanuljon. 2. Értelmes tanulás csak úgy lehetséges, ha a megtanulandó anyagot a maga számára fontosnak tartja az, aki tanulja. 3. Azok a tanulási folyamatok, melyek személyiségi változással járnak, fenyegetőek és ellenállást váltanak ki. 4. A saját énünket fenyegető tartalmakat könnyebben tanuljunk meg és tesszük magunkévá, ha a külső nyomás minimális. 5. Ha biztonságban érzi magát az ember, akkor differenciált módon képes tapasztalatokat szerezni és könnyen tanul.

A tanulás tíz alapelve (Carl Rogers) 6. Az értelmes tanulás gyakran cselekvéssel van egybekötve. 7. A tanulási folyamatot megkönnyíti a tanulók felelős részvétele a tanulásban. 8. A legalaposabb és legtartósabb az a tanulás, amit a személy maga kezdeményez – mind érzelmeivel, mind intellektusával – részt vesz benne. 9. Ahhoz, hogy az önértékelés és az önkritika megelőzze a külső értékelést, függetlennek, kreatívnak és magabiztosnak kell lennünk. 10. Társadalmi szempontból ma az a legfontosabb, hogy tanulási stratégiákat dolgozzunk ki és sajátítsunk el, s nyitottak maradjunk az újabb tapasztalatokra és változásokra.

Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A tanuláshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára Prioritást biztosítani Európa legfőbb tőkéjének, az embernek Hatékony oktatási és tanulási módszerek kifejlesztése Javítani a tanulás – különösen a nonformális, illetve az informális tanulás - értékelési módjain Javítani a tanulási lehetőségekről való információhoz való hozzájutáson, a tanácsadás módszerein Közelebb vinni az egyénhez a tanulási lehetőségeket

A fejlesztési program jellemzői Iskola egészében gondolkodás Meghatározó szereplőkre épít Szakértők és iskolában dolgozók együttműködése Egységes közismereti és szakmai fejlesztés A képzés tárgyi feltételeinek javítása Kapcsolódás az NFT-hez, EU irányokhoz

A „C” komponens célkitűzései Hatékonyan elősegítse a szakiskolákban tanuló hátrányos helyzetű, tanköteles kort betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Ezáltal jussanak szakképesítéshez, és jelentősen javuljanak foglalkoztatási esélyeik.

Hátrányos helyzetűek reintegrációja „C” komponens Bemeneti kompetenciák meghatározása 10 szakmacsoportban az OKJ-ben A szakképzést előkészítő évfolyam pedagógiai rendszerének fejlesztése 10 szakmacsoportban Pedagógusok továbbképzése és felkészítése Eszközfejlesztés

Szakképzés megkezdésének feltételei I. Formális iskolai végzettség helyett: Kompetencia alapokra építve A szakma sikeres elsajátításához szükséges alapok Összhangban az SZVK-val Figyelemmel a munka világának igényeire

Kompetencia alapokra építve Tanári kompetenciák Hagyományos tanítási tevékenységet végez a tanítást tervezi a szakma közvetítője Napjainkban curriculumot fejleszt tanácsot ad a tanuláshoz a mobilitás közvetítője

Összhangban az SZVK-val: Pl: tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére

Összhangban az SZVK-val: Pl: szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság

Összhangban az SZVK-val: Pl: személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését

Összhangban az SZVK-val: Pl: társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők

Összhangban az SZVK-val: Pl. módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek

Szakképzés megkezdésének feltételei II. Mérhető kompetenciák Egyéni különbségek figyelembe vételével Előtte egy éves szakképzést előkészítő program

Kompetencia alapú képzés 1. A tananyagfejlesztés alapja a kompetencia alapú képzési módszer, a teljesítmény alapú képzés Pontosan meghatározottak és egyértelműen megfogalmazottak a célok, a kompetenciák. A képzés kimenet szabályozott. Ismertek az elvárások, amellyel a tanulói teljesítményt értékelik.

Kompetencia alapú képzés 2. Individualizált módon ad lehetőséget minden tanulónak mindegyik kompetencia elsajátítására. Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre. A teljesítmény mérése figyelembe veszi a tanuló ismereteit és attitűdjét. A képzés nagy súlyt helyez a szakmai gyakorlatokra.

Kompetencia alapú képzés 3. A tanár tanulásmenedzserré és forrásszeméllyé válik. A képzési program gondosan előre tervezett és szisztematikus. A képzés során a tanulók saját ütemük szerint haladhatnak. A képzés alatt mindvégig érvényesül a gyakori visszajelzés.

Kompetencia alapú képzés 4. Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

Bemeneti kompetenciák 18/2005. (VII. 1.) OM rendelet 3. számú melléklet Gépészet, elektrotechnika szakmacsoportban Megjelent az OKJ-ban Az előkészítő évfolyam programjainak alapja Moduláris rendszerű

Ismeretalapú képzés <> Kompetencia alapú képzés A képzés időre alapozott Csoportos haladás Csoportigények Tanár és tanítás központú A képzés teljesítményre alapozott Egyéni haladás Egyéni igények Tanuló és tanulás központú

Ismeretalapú képzés <> Kompetencia alapú képzés Késleltetett, részleges tanulói visszajelzés Előadás, bemutatás Általános célkitűzések Értékelés általános szempontok alapján, záráskor történik Azonnali, releváns visszajelzés Tanár segítő, tanulásirányító Specifikus, konkrét célkitűzések Értékelés kompetenciák mérésével, teljesítmény alapján

Bemeneti kompetenciák rendszere Kompetenciák leírása Kompetenciák modulokba rendezve Modultérkép

Kompetenciák leírása Feladatcsoportra vonatkozóan: Kompetenciaszint leírása A tartalom kifejtése Valamennyi meghatározott kompetenciára

Modul 1. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

Modul 2. A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

Kompetenciák modulokba rendezve Tartalmi szempont: Szocializáció Alapkészségek fejlesztése Pályaorientáció Szakmai alapozás

Modultérkép Modulok kapcsolata Egymásraépülés – párhuzamosság Folyamat szempontú megközelítés

Alapelvek moduláris felépítés heterogén csoportok egyéni haladás kompetencia alapú tananyag személyközpontú pedagógia projektmódszer alapú megközelítés legalább 3 szakmacsoport megismerése rugalmas programszerkezet

Programiroda által irányított tevékenységek 2007 Módszertani továbbképzés a differenciális módszerek, kooperatív technikák és a projektmódszer alkalmazásához Bemeneti kompetenciák kidolgozása további 8 szakmacsoportban Szakképzést előkészítő évfolyam programjainak fejlesztése további 8 szakmacsoportban

Rendelkezésre álló dokumentumok 1057/2005. Kormányhatározat: Szakképzés fejlesztési stratégia: benne a modularizált szakképzési rendszer, a projektoktatás lehetősége Pedagógiai rendszer/kerettanterv Modultérképek Kompetencia táblák Moduláris, projektalapú tanulási útmutatók szakmacsoportonként

Intézményi teendők I. A fejlesztés alapdokumentumainak áttekintése: dokumentumlista Pedagógus módszertani továbbképzések Ismerkedés az új fogalmakkal, a moduláris képzés tanulási útmutatójának elemeivel

Intézményi teendők II. A továbbképzéseken résztvevők segítségével team – alakítás: pedagógusok, szakoktatók, pedagógiai munkát segítő szakemberek, mentorok stb. Az éves moduláris projektalapú fejlesztési terv elkészítése: modulok alapján projektek meghatározása, óraszámok adaptálása az iskola sajátosságaira

Fejlesztési területek 1. Tantárgyfelosztáshoz: Személyi feltételek Időkeret (Központi program alapján) Létszám meghatározás (oktatók) - modultérkép és kompetenciatábla szerint Tárgyi feltételek: eszközlisták Finanszírozás

Fejlesztési területek 2. Alapító okirat: új OKJ szerinti kiegészítés Nevelési programba, Helyi tantervbe, Szakmai programba (felnőttoktatás: Képzési programba) beépítés, adaptálás SZMSZ-ben a belső szervezeti felépítés, együttműködési rendszer módosítása (feladatorientált teamek)

Fejlesztési területek 3. Pedagógusok belső továbbképzése: bemutató foglalkozások: helyi elismertetés, továbbadás Együttműködés a TISZK-ek és a szakképző iskolák között Beiskolázási stratégia kidolgozása, folyamatos megvalósítása

Köszönöm a figyelmet!