Konferencia az EU városi környezet stratégiájáról Új szemlélet – jó gyakorlat – Uniós elvek és hazai kihívások Dr. Gergely Erzsébet Főosztályvezető-helyettes Környezetpolitikai Főosztály Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium november 13.

A konferencia célja Tájékoztatás az EU Bizottság által Közleményben elfogadott „Városi Környezet Stratégiá”-ról és hazai vonatkozásairól (figyelembe véve a Tanács következtetéseit és az Európai Parlament állásfoglalását) Áttekintés a Stratégia által javasolt szemlélet, célok és főbb elemek hazai alkalmazásának helyzetéről A Stratégiára épülő szakértői javaslatok megvitatása városaink élet- és környezetminőségének javítására   A továbblépést szolgáló ajánlások megfogalmazása

A Stratégia fő célkitűzései Jobb életminőség – a lakosok jólétének javítása a városi területek környezetminőségének javítása révén tiszta, egészséges, vonzó és versenyképes városi környezet, a lakosok környezeti és egészségi terhelésének csökkentése A városok által a tágabb környezetre gyakorolt kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése víztermelés, energiatermelés környezeti hatásai, az építkezések anyagnyerő helyeinek, kitermelésének hatásai, hulladéklerakók elhelyezése, légszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, a várost ellátó vonalas infrastrukturális létesítmények ökológiai hálózatot feldaraboló hatásai Város és vidék egymást támogató együttműködése helyi termékek szerepe a fogyasztásban; együttműködés az egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatásokban; rekreációs lehetőségek hasznosítása; értékelvű és nem „kényszer” mobilitás Integráció és partnerség erősítése Önkormányzaton belül; települések között; szakterületek között   Élhető, fenntartható, versenyképes városok és várostérségek

Jobb életminőség Jellegzetes városi problémák I. Európa lakosságának 80%-a városokban él. Magyarországon ez az arány 65% Szennyezett levegő – – Csökkent az ólom és a kén-dioxid terhelés, de továbbra is nagy probléma: NOx, PM, felszínközeli ózon. – – Európa összlakosságának 45%-a olyan városokban él, ahol a PM koncentráció meghaladja az egészségügyi határértéket; 30%- a, ahol az ózonkoncentráció magasabb, mint ami egészségügyi okból javasolható (évente napon határérték túllépés) – – Az 1 milliónál nagyobb városok naponta mintegy 25,000 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki (becslés szerint a kibocsátott CO2 externális költsége EUR tonnánként ) – – Egészségügyi következmények: a légszennyezés Európában évente ezer lakos időelőtti halálához vezethet (fő ok: közlekedési eredetű légszennyezés). Az ózon szmog évente ember halálában játszik szerepet az EU-ban – – Éves szinten a légszennyezés által okozott egészségi károk költségvonzata milliárd EUR között van. Nagy forgalom, torlódások - A forgalomba kerülő gépkocsik száma Európában évente eléri a 3 milliót (az elmúlt 30 évben 300%-os növekedés; Közép- és Kelet-Európában fajlagosan kb. fele annyi a gépkocsi, de számuk itt is dinamikusan nő ( között 61%-kal); emellett nő a gépkocsival bonyolított utak száma és a megtett távolság – különösen a szuburbanizáció következtében – között becslések szerint 40%-kal -A főként a városi területekre jellemző nagy forgalom és a torlódások okozta károk becsült költsége meghaladja az EU GDP 0.5% -át; ha ez a trend folytatódik, ez elérheti a GDP 1%-át

Zaj és rezgés -A városi főútvonalakon a zaj nappal elérheti a 70-80, éjjel a dB(A) szintet -A repülőterek környezetében a zajterhelés további növekedése várható -Az EU 15 tagállamában a lakosság 40%-át (160 millió fő) éri főként közlekedési eredetű, 55 dB(A) feletti zajterhelés -További 20% 65 dB(A) feletti zajterhelésnek kitett, amely már különböző megbetegedésekhez vezethet Silány esztétikai és nem megfelelő műszaki minőségű, költséges üzemeltetésű épített környezet (város – és utcakép, építmény, beltéri környezetminőség) – – Az új tagállamokban a városi lakosok mintegy 40%-a nem megfelelő állapotú lakótelepeken lakik -A lakások 3/5-e fenntartási, energiahatékonysági, környezetegészségügyi okból felújítást igényel -A városok energiafelhasználásának mintegy fele fordítódik fűtésre, hűtésre, melegvíz-előállításra és az épületek elektromos energia ellátására A városok túlzott terjeszkedése - Kevés zöldterület és – felület, biológiailag aktív felületek, természetes- és természetközeli élőhelyek és ezáltal a biológiai sokféleség csökkenése, fokozódó erőforrás igénybevétel és környezetterhelés -Az elmúlt 20 évben Európa népességének 2,5% -os növekedése mellett a beépített területek nagysága 11% -kal nőtt -Az elmúlt évtizedben éves szinten 0,6%-kal növekedett a városi területek aránya -A szuburbán területek tömegközlekedésének költsége csaknem 2,5-szerese a tömör szerkezetű városi területekéhez képest között Budapest lakossága pl fővel, egy hazai középváros népességével csökkent. Ez a létszám az agglomerációban okozott jelentős és hirtelen igénynövekedést és terhelést Jobb életminőség Jellegzetes városi problémák II.

Környezetbiztonság javítása (felkészülés a klímaváltozás hatásainak csökkentésére; rendkívüli időjárási helyzetek – árvíz, felhőszakadás, hőhullámok esetére; alkalmazkodási technikák) A nyarán bekövetkezett rendkívüli forróság következtében el több ember halt meg Európában mint más években, és a WHO szerint az évszázad közepére megsokszorozódhat a forróság miatti halálozások száma Sérülékeny csoportok kiemelt védelme (pl. gyermekek, idősek, fogyatékkal élők) Jobb életminőség Jellegzetes városi problémák III.

Környezetterhelés csökkentése Környezetbe jutó szennyezőanyagok csökkentése (kibocsátás- csökkentés (pl. légszennyezés, talaj- és vízszennyezés) – –A 12 regionális hulladékgazdálkodási ISPA projekt 3,8 millió lakost szolgál; a 7 ISPA szennyvízkezelési projektnél az érintett lakosság közel 1,9 millió fő – megvalósulásuk révén jelentősen csökken a környezet terhelése Természeti erőforrások takarékos és hatékony hasznosítása – –Földterületek beépítésének hatékonyabb szabályozása, termőföld-védelem – –Hatékony energiatermelés - Takarékos felhasználás – –Takarékos vízfelhasználás; integrált vízgazdálkodás – –Környezetkímélő, racionális anyagfelhasználás /pl. építés és bontás során; keletkező hulladék csökkentése, szelektív gyűjtés és hasznosítás („Szemét az, amit annak tartunk”) – –Fenntartható termelési és fogyasztási szokások Természeti értékek védelme – a biológiai sokféleség megőrzése Éghajlatváltozást kiváltó tényezők kezelése (üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, nyelő kapacitások növelése)

Város és városkörnyék kapcsolatának javítása Együttműködés az esélyegyenlőségre épülő, hatékony szolgáltatások biztosításában a települési zöld gyűrű, az ökológiai hálózatok védelmében helyi termelés – városi fogyasztás összekapcsolásában

A továbblépés szemléleti keretei Hosszabb távú, stratégiai gondolkodás és tervezés (előretekintő megoldások, kockázatmegelőzési elemek) Hosszabb távú, stratégiai gondolkodás és tervezés (előretekintő megoldások, kockázatmegelőzési elemek) Az összetett problémák integrált megközelítése - az átfogó, az ágazati és a területi tervezés fokozott integrálása (beleértve a különböző szintű - EU, országos, regionális és helyi szintű- tervezés integrálását is) Az összetett problémák integrált megközelítése - az átfogó, az ágazati és a területi tervezés fokozott integrálása (beleértve a különböző szintű - EU, országos, regionális és helyi szintű- tervezés integrálását is) A térségi szemlélet erősítése A térségi szemlélet erősítése A szubszidiaritás elvének alkalmazása - a különböző szintekhez kapcsolódó, feladatok és a hozzárendelt erőforrások világos meghatározása A szubszidiaritás elvének alkalmazása - a különböző szintekhez kapcsolódó felelősségek, feladatok és a hozzárendelt erőforrások világos meghatározása Partnerség, társadalmi részvétel - a tervezés fokozott társadalmasítása, a közösségi tervezés módszereinek erőteljesebb alkalmazása Partnerség, társadalmi részvétel - a tervezés fokozott társadalmasítása, a közösségi tervezés módszereinek erőteljesebb alkalmazása A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése

EU 6. környezetvédelmi cselekvési programjában ajánlott intézkedési területek –Városüzemeltetés –Fenntartható közlekedés –Fenntartható építés –Várostervezés EU Városi Környezet Stratégiában szereplő, kiemelt figyelmet érdemlő területek –Éghajlatváltozás, üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése –Természet, biológiai sokféleség védelme –Természeti erőforrások fenntartható városi használata (energia, közlekedés, zöld közbeszerzés, fenntartható termelési és fogyasztási minták elterjesztése) Az unió által javasolt célterületek a városi élet- és környezetminőség javítására

Fő kérdés: hogyan érhetünk el javulást, előrelépést e területeken??? Eszközök (országos, regionális és helyi ): Politikák, stratégiák Politikák, stratégiák Jogi és gazdasági szabályozórendszer Jogi és gazdasági szabályozórendszer Tervek és programok Tervek és programok Egyéb eszközök: környezettudatosság növelése, nagy projektek … Egyéb eszközök: környezettudatosság növelése, nagy projektek …

Keretek - Országos programok és tervek Második Nemzeti környezetvédelmi Program ( ) Önálló „Városi környezetminőség” akcióprogram (4. TAP) – integrált megközelítés További intézkedések: a városi környezet minőségét javító intézkedések valamennyi tematikus akcióprogramban megtalálhatók. a városi környezet minőségét javító intézkedések valamennyi tematikus akcióprogramban megtalálhatók. környezettudatosság fejlesztése (1. TAP) környezettudatosság fejlesztése (1. TAP) energiatakarékossági és hatékonysági fejlesztések (2. TAP) energiatakarékossági és hatékonysági fejlesztések (2. TAP) ivóvíz minőség javítása (3. TAP) ivóvíz minőség javítása (3. TAP) csatornázás, szennyvíztisztítás (7. TAP) csatornázás, szennyvíztisztítás (7. TAP) hulladékgazdálkodás (8. TAP) hulladékgazdálkodás (8. TAP) környezetbiztonság (9. TAP) környezetbiztonság (9. TAP) Horizontális intézkedések : jogi és gazdasági szabályozási környezet alakítása; jogi és gazdasági szabályozási környezet alakítása; intézményrendszer fejlesztése intézményrendszer fejlesztése

Finanszírozás alakulása NKP-II Összesített pénzügyi táblázat ( évi ráfordítások, millió Ft-ban) Összesen: 353,4 milliárd Ft

Új Magyarország fejlesztési terv --- KEOP Az operatív programra a végleges döntéstől függően milliárd forint áll rendelkezésre. Az operatív programra a végleges döntéstől függően milliárd forint áll rendelkezésre. Az indikatív pénzügyi táblázatban szereplő arányok tervezetek, a partnerségi egyeztetések során módosulhatnak. Az indikatív pénzügyi táblázatban szereplő arányok tervezetek, a partnerségi egyeztetések során módosulhatnak. További lehetőségek nyílnak a többi operatív program keretei között. További lehetőségek nyílnak a többi operatív program keretei között.

Kihívás az országos, regionális és helyi lehetőségek, kompetenciák és eszközök optimális hasznosítása Az átfogó, az ágazati és a területi politikák, szabályozás és tervezés fokozott integrálása (beleértve a különböző - EU, országos, regionális és helyi szintű- szinteket) Az átfogó, az ágazati és a területi politikák, szabályozás és tervezés fokozott integrálása (beleértve a különböző - EU, országos, regionális és helyi szintű- szinteket) A szubszidiaritás elvének alkalmazása - a különböző szintekhez kapcsolódó felelősségek, feladatok és a hozzárendelt erőforrások világos meghatározása A szubszidiaritás elvének alkalmazása - a különböző szintekhez kapcsolódó felelősségek, feladatok és a hozzárendelt erőforrások világos meghatározása Hosszabb távú, stratégiai gondolkodás és tervezés (hosszú távú, reális jövőkép, előretekintő megoldások, kockázatmegelőzési elemek) Hosszabb távú, stratégiai gondolkodás és tervezés (hosszú távú, reális jövőkép, előretekintő megoldások, kockázatmegelőzési elemek) Partnerség, társadalmi részvétel - a tervezés fokozott társadalmasítása, a közösségi tervezés módszereinek erőteljesebb alkalmazása Partnerség, társadalmi részvétel - a tervezés fokozott társadalmasítása, a közösségi tervezés módszereinek erőteljesebb alkalmazása Az összetett problémák integrált megközelítése Az összetett problémák integrált megközelítése

Kihívás az országos, regionális és helyi lehetőségek, kompetenciák és eszközök optimális hasznosítása A problémák kiváltó okának kezelése (csővégi megoldások helyett) A problémák kiváltó okának kezelése (csővégi megoldások helyett) Kölcsönhatások figyelembe vétele (pl. társadalmi, gazdasági, környezeti problémák, intézkedések között) Kölcsönhatások figyelembe vétele (pl. társadalmi, gazdasági, környezeti problémák, intézkedések között) Kölcsönös hasznú intézkedések, szinergiák feltárása Kölcsönös hasznú intézkedések, szinergiák feltárása A problémamegoldás és az értékvédelem egysége A problémamegoldás és az értékvédelem egysége A térségi, várostérségi szemlélet erősítése A térségi, várostérségi szemlélet erősítése Programozás Programozás A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása A tervek monitoring rendszerének kialakítása, a “folyamatos tervezés” módszereinek alkalmazása Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése Legjobb gyakorlat széleskörű elterjesztése

Az egyik leghatékonyabb lehetőség A településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése (NKP-II Városi környezet TAP egyik átfogó célkitűzése) ehhez kapcsolódóan: a környezeti tervezés támogatása helyi, városkörnyéki szinten

Integrált, stratégiai megközelítés, többszörös hasznú intézkedések 1”Mindenváros” lakójának álma Mottó: „Forgalmas helyen lévő körúti lakásomat csendes zöldövezeti kisebbre cserélem” „Forgalmas helyen lévő körúti lakásomat csendes zöldövezeti kisebbre cserélem”Kívánalmak: Csend, jó levegő (csillapított közlekedésű vagy sétáló utca, kert, átszellőzés) Csend, jó levegő (csillapított közlekedésű vagy sétáló utca, kert, átszellőzés) Jó megközelíthetőség, tömegközlekedési kapcsolat Jó megközelíthetőség, tömegközlekedési kapcsolat Kis fenntartási költségek (falak, födémek, nyílászárók hőszigetelése, takarékos fűtés) Kis fenntartási költségek (falak, födémek, nyílászárók hőszigetelése, takarékos fűtés) Közel a szolgáltatásokhoz Közel a szolgáltatásokhoz

Integrált, stratégiai megközelítés, többszörös hasznú intézkedések 2„A polgármester álma” Egészséges, elégedett lakosok Egészséges, elégedett lakosok Biztonságos, versenyképes, vonzó város (jó környezetminőség) Biztonságos, versenyképes, vonzó város (jó környezetminőség) Költségkímélő városüzemeltetés Költségkímélő városüzemeltetés Megfelelő tér a különböző igények kielégítésére Megfelelő tér a különböző igények kielégítésére Elégséges erőforrás a város hosszú távú fejlődéséhez Elégséges erőforrás a város hosszú távú fejlődéséhez

Integrált, stratégiai megközelítés, többszörös hasznú intézkedések 3Globális „álom” (?): az éghajlatváltozást kiváltó hatások csökkentése, alkalmazkodás Kiváltó tényezők kezelése:: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (környezetkímélő, hatékony energiatermelés és –gazdálkodás, takarékos felhasználás, megújuló energiahordozók, környezetbarát közlekedés) Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (környezetkímélő, hatékony energiatermelés és –gazdálkodás, takarékos felhasználás, megújuló energiahordozók, környezetbarát közlekedés) Légköri eredetű savasodás megelőzése (környezetbarát közlekedés) Légköri eredetű savasodás megelőzése (környezetbarát közlekedés) A várható kedvezőtlen hatások kezelése: Várostervezés, építés, Várostervezés, építés, Felkészülés a rendkívüli időjárási helyzetekre (hőhullámok, esőzések, aszályok és árvizek) Felkészülés a rendkívüli időjárási helyzetekre (hőhullámok, esőzések, aszályok és árvizek) Nyelőkapacitások növelése (zöldfelületek) Nyelőkapacitások növelése (zöldfelületek)

Integrált, stratégiai megközelítés, többszörös hasznú intézkedések Példák a főbb beavatkozási területekre, többszörös hasznú intézkedésekre Példák a főbb beavatkozási területekre, többszörös hasznú intézkedésekre EU: CAFE, gépkocsik kibocsátásának csökkentését célzó szabályozás, kibocsátás-kereskedelmi rendszer EU: CAFE, gépkocsik kibocsátásának csökkentését célzó szabályozás, kibocsátás-kereskedelmi rendszer Országos szint: NKP-II éves végrehajtási tervek (fogyasztói oldali energiahatékonysági program, logisztikai központok, vízi közlekedés támogatása, kombinált fuvarozás, MÁV rekonstrukció, stb.), ÚMFT, termékgyártói felelősség szabályozása, tervezett víziközmű törvény, civil kezdeményezések támogatása Országos szint: NKP-II éves végrehajtási tervek (fogyasztói oldali energiahatékonysági program, logisztikai központok, vízi közlekedés támogatása, kombinált fuvarozás, MÁV rekonstrukció, stb.), ÚMFT, termékgyártói felelősség szabályozása, tervezett víziközmű törvény, civil kezdeményezések támogatása Regionális szint: fejlesztési programok, ROP-ok Regionális szint: fejlesztési programok, ROP-ok Helyi szint: települési környezetvédelmi program, településfejlesztés/rendezés Helyi szint: települési környezetvédelmi program, településfejlesztés/rendezés

Köszönöm a figyelmüket!