Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Advertisements

Szimmetrikus 3f mennyiségek ábrázolása hatékonyan
ÁVF Leíró statisztika Statisztikai alapismeretek 1.
Kvantitatív Módszerek
Idegenforgalmi statisztika
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
DIAGRAM.
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Grafikus ábrázolási módszerek
Excel: A diagramvarázsló használata
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
A hasonlóság alkalmazása
Diagramkészítés.
KHV módszerei ellenőrzőjegyzékek; mátrixok; kvantitatív módszerek;
1 A magyar gazdaság helyzete, perspektívái 2008 tavaszán Dr. Papanek Gábor Előadás Egerben május 7.-én.
Grafikus ábrázolás.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Közlekedésstatisztika
E L E M Z É S. 1., adatgyűjtés 2., mintavétel (a teljes sokaságot ritkán tudjuk vizsgálni) 3., mintavételi információk alapján megállapítások, következtetések.
A műszaki kommunikáció alapjai
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
Helyzetfelmérés Helyzetfelmérés elemzése, értékelése
2. előadás Viszonyszámok típusai
5. előadás.
Vámossy Zoltán 2006 Gonzales-Woods, SzTE (Kató Zoltán) anyagok alapján
Táblázatkezelés Az Excel.
A PLAKÁT Készítette: Wiedermann Katalin.
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
A hatásos prezentáció jellemzői
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Statisztika.
Excel 2007.
Hasonlósággal kapcsolatos szerkesztések
Kvantitatív Módszerek
Táblázatkezelés.
Grafikus ábrázolás.
Vetületi ábrázolás alapjai
Zentai László: Térképészet Térinformatika sáv Térképészet Zentai László Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
POROK SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA
Gazdasági viszonyszámok képzése IKT eszközök felhasználásával
A lineáris függvény NULLAHELYE GYAKORLÁS
Turócziné Kiscsatári Nóra
Területmérlegre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat Gazdasági Informatika Tanszék 2004/2005. tanév Utolsó frissítés:
A POR SZEMCSÉZETÉNEK MEGHATÁROZÁSA. A mérésekről általában A szemcsenagyság számszerű megadása a lehetséges nagy mérettartomány és igen különböző tulajdonságok.
Informatika Oktató: Katona Péter. Táblázatkezelés (Az Excel táblázatkezelő alapjai)
Diagramok az Excel 2010-ben
Oszlopdiagram dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Szóródási mérőszámok, alakmutatók, helyzetmutatók
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
Táblázatkezelés Diagramok.
2. előadás Viszonyszámok
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Táblázatkezelés Az Excel.
Egyszerűbb grafikus ábrázolási módszerek
5. előadás.
A leíró statisztikák alapelemei
2. előadás Viszonyszámok típusai
Vektorok © Vidra Gábor,
1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd
Előadás másolata:

Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK 12. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Grafikus ábrázolás A statisztikai elemzés alapvető módszere az összehasonlítás. Történhet különböző számítások útján, illetve grafikus ábrázolás segítségével. Előnyei: Szemléletes Arányokat is érzékeltet

Grafikus ábrázolás mértani alakzatok felhasználásával: többnyire koordináta-rendszerben, diagramokkal történik. A diagramok fajtái: pontdiagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, szalagdiagram, hisztogram. koordináta-rendszer nélkül: a leggyakoribb fajtája a kördiagram. térképes ábrázolás: a vetületi ábrázolás leggyakoribb módja. Történhet szín szerinti megkülönböztetéssel ill. lokális diagramok alkalmazásával. figurális ábrázolás: népszerűsítési célokat szolgál, a statisztikához komolytalan, hozzávetőlegesen tájékoztat;

Az ábrázolás alapelvei Az ábra legyen egyszerű, világos. A statisztikai táblához hasonlóan legyen címe, lábjegyzetben jelöljük meg az adatok forrását! Legyen jelmagyarázat, a táblában alkalmazott minden jelölés legyen benne! Tüntessük fel az alkalmazott mértékegységeket! Az ábra összes tartozékaival (cím, lábjegyzet, jelmagyarázat, táblába írt megnevezések) a szövegkörnyezettől függetlenül is legyen világos, minden részletében érthető. Az ábra biztosítsa az összehasonlíthatóságot! Ha koordinátarendszert használunk, feltétlen tüntessük fel a tengelybeosztást, esetleges tengelymegszakítást! Rácsozással (grid) segíthetjük a leolvasás pontosságát.

Koordináta-rendszerek Az ábrákat legtöbbször koordináta rendszerben helyezzük el. Ennek segítségével tudjuk leolvasni az ábrázolni kívánt méreteket. A tengelyeken tüntessük fel a skálabeosztást. Ha a beosztás a tengelyek metszéspontjától, 0-tól nem folyamatos, úgy a megszakítást két hullámvonallal jelöljük. A legtöbbször derékszögű koordináta rendszert használunk.

2.1. ábra 2.2. ábra

2.3. ábra 2.4. ábra

Polár koordinátarendszer Polár koordináta rendszerben a tengelyek más szöget zárnak be egymással, és csak a pozitív féltengelyeket szoktuk ábrázolni. Használatos az éven belüli szezonalitás ábrázolására, ahol a 12 hónapot egy-egy tengely képviseli. A szezonalitás hiányát jelzi, ha az adatok egy origo középpontú körön helyezkednek el. Minél nagyobb az eltérés ettől, annál erősebb a szezonalitás.

Polár koordinátarendszer 2.5. ábra Vöröshagyma felvásárlás (t) alakulása 1993-ban Forrás: Statisztikai havi közlemények 1994/1

Polár koordinátarendszer Használatos még pl. az élelmiszerek érzékszervi vizsgálatának eredményeinek közlésénél. Ha egy terméket több tulajdonságával jellemzünk, mindegyiket egy-egy tengelyen feltüntetve a termék minőségét jellemző poláris görbét (más szóval pókháló diagramot) kapunk. Ezek összehasonlítása megkönnyíti a tulajdonságok együttes figyelembevételét.

Grafikus ábrák típusai vonaldiagram oszlop- és szalagdiagram kör és egyéb diagram  kartogram (térkép)  piktogram (jelenség "képe")

Hisztogram

Pontdiagram

Oszlopdiagram

Box-plot ábrázolás extrém pontok max. min. Q3 + 1.5 * IQR Q1 Q3

A violindiagram ábrázolása a boxplot és a sűrűségdiagram társaságában

Egy grafikus ábra szerkesztésének szabályai Ki kell választani a legmegfelelőbb ábrázolási módot A kiválasztott grafikus ábra legyen egyszerű, világos, áttekinthető, kifejező A kiválasztott ábra segítse elő az általa kifejezett jelenségek arányainak összefüggéseinek helyes megértését Minden grafikon két részből álljon: ábra magyarázó jelölések (cím, skála, jelmagyarázat)  jelmagyarázat  esetleges lábjegyzet

Vonaldiagram Hézagmentes, egyenlő közű idősorokat és azonos csoportközű mennyiségi sorok ábrázolására szolgál. Lényeges a helyes léptékarány megválasztása. Gyakran előfordul, hogy egy grafikus ábrán vizsgáljuk több egymással összefüggő jelenség alakulását. Abszolút adatok helyett célszerűbb közös bázisból kiindulni.

Oszlop- és szalagdiagram A leíró sor kivételével, bármely statisztikai sort ábrázolhatjuk ilyen módon. Célszerű egyenlő alapú oszlopokkal végezni az elemzést, mert így az adatok közötti arányt az oszlopok magassága érzékelteti. Idősorok ábrázolásánál vonaldiagram helyett ezt a formát akkor használjuk, ha csak néhány időszakra vonatkozó adat áll rendelkezésre, vagy nem hézagmentes idősor alapján végezzük az ábrázolást, vagy nem egyenlő időközökre vonatkozó adatokat hasonlítunk össze.

Kartogram vagy kartodiagram Ezt a fajta ábrázolási módot területi sorok elemzésénél alkalmazzák, ha a területi adatok teljesek. Az ábrázolás lényege, hogy a térképen a területi egységek valamilyen jellemzőjét ábrázoljuk különböző szinezéssel, vonalazással.

Piktogram Ez az ábrázolási fajta az adatok közötti arányt, a jelenséget ábrázoló "képek" területének egymás közötti arányával fejezik ki.