Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

Közvetlen költségek elemzése
A bizonytalanság és a kockázat
3.tétel GDP,GNI.
Állóeszköz-gazdálkodás
6. A gazdasági hatékonyság elemzése
Nemzetközi gazdaságstatisztika
7. előadás.
7. előadás.
Leíró statisztika 4. INDEX-SZÁMÍTÁS 2010-tavasz.
Statisztika I. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-AVK
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Standardizálás 7. hét.
Főátlagok összehasonlítása standardizálással
STATISZTIKA II. 1. Előadás
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
STATISZTIKA II. 5. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
Kereskedelmi vállalkozások költségeinek elemzése.
A makrgazdasági munkakínálat:
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
Közlekedésstatisztika
Fedezetelemzés Schiberna Endre.
2. előadás Viszonyszámok típusai
2. előadás Viszonyszámok típusai
3. előadás.
3. előadás.
Statisztika II. VIII. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Statisztika II. III. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
STATISZTIKA II. 3. Előadás Dr. Balogh Péter egyetemi adjunktus Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék.
3. előadás Heterogén sokaságok Szórásnégyzet-felbontás
5. előadás Indexek közötti összefüggések
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
A mérlegelmezés.
Leíró statisztika III..
Gazdálkodás és gazdaságosság a vállalatban
STANDARDIZÁLÁS (ÖSSZEHASONLÍTÁS STANDARDIZÁLÁSSAL)
Heterogén sokaság + Standardizálás gyakorlat
RÉSZEKRE BONTOTT SOKASÁG VIZSGÁLATA
ÁR-, ÉRTÉK- ÉS VOLUMENINDEXEK október 9.
Gazdasági viszonyszámok képzése IKT eszközök felhasználásával
Statisztika I. Áruforgalom elemzése Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP /1-
TÁRSADALOMSTATISZTIKA Sztochasztikus kapcsolatok II.
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 4.
Érték- ár- és volumenindexek
Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 5.
A kombinációs táblák (sztochasztikus kapcsolatok) elemzése
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
A termelés költségei.
VISZONYSZÁMOK 5. Viszonyszámok I Statisztika I
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
I. Zárthelyi dolgozat Elméleti témakörök, típuspéldák Gazdaságstatisztika.
Index-számítás Dr. Varga Beatrix egyetemi docens.
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Részekre bontott sokaság vizsgálata, gyakorló feladatok
2. előadás Viszonyszámok
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Standardizálás Dr. Varga Beatrix egy. docens.
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
2. előadás Viszonyszámok típusai
Előadás másolata:

Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK 11. Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK

Viszonyszámokból vagy átlagokból számított index Több viszonyszám vagy átlag együttes változását fejezik ki. Változó állományú index vagy főátlag index, Változatlan állományú vagy részátlag index, Összetételindex. A változatlan állományú vagy részátlag index és az összetétel index számítása az un. standardizálás módszerén alapszik.

Standardizálás Alkalmazására heterogén ill. különböző összetételű sokaságok átlagos színvonalának időbeli vagy térbeli összehasonlításakor van szükség. A heterogén sokaság egészére vonatkozó átlagos színvonal alakulását két tényező befolyásolja: a részsokaságok átlagos színvonalának változása ill. különbözősége, a részsokaságok nagyságának ill. súlyainak az aránya. A standardizálás célja, hogy az általános színvonal mutatókban csak az egyik befolyásoló tényező hatása jelentkezzen.

Standardizálás lényege A heterogén sokaság egészére vonatkozó átlagos színvonal változását ill. különbözőségét kifejező mutatókat összetett viszonyszám formájában, a sokaságot alkotó részcsoportok átlagos színvonalát kifejező részviszonyszámok súlyozott átlagaként számítjuk ki úgy, hogy a részviszonyszámok eredeti súlyai helyett változatlan (standard) súlyokat feltételezünk.

Változó állományú index vagy főátlagindex megkapjuk, ha a heterogén és a változó összetételű sokaság tényleges átlagszínvonalának mutatóit két időszakra kiszámítjuk és a két mutatószámból dinamikus viszonyszámot számítunk Értékét befolyásolja: a csoport vagy részsokaságok színvonalának változása, a csoportok összetételének változása, ill. az összetétel eltolódása a nagyobb vagy kisebb színvonalú csoportok felé.

Változó állományú index vagy főátlagindex kiszámítása súlyozott számtani átlaggal történik I fő =

Változó állományú index vagy főátlagindex az egyes sokaságok átlagszínvonal mutatóinak súlyai a tárgyidőszakban az egyes csoportok vagy részsokaságok átlagszínvonal mutatói a tárgyidőszakban az egyes sokaságok átlagszínvonal mutatóinak súlyai a bázisidőszakban az egyes csoportok vagy részsokaságok átlagszínvonal mutatói a bázisidőszakban

Változatlan állományú index vagy részátlagindex standardizálással kiküszöböljük az összetétel változásnak hatását. A sokaság egyes csoportjaiban mutatkozó színvonalváltozások átlagos mértékét fejezi ki. Az index a két időszakra standard összetétellel számított átlagos színvonalmutatókból képzett dinamikus viszonyszám. A súlyarányok állandóságát megszabhatjuk: a tárgyidőszak alapján, a bázis időszak alapján, aggregát forma

a tárgyidőszak alapján: I változatlan = a bázis időszak alapján: aggregát forma:

Egyedi indexek alapján Ha az egyedi indexek mellett a tárgyidőszak adatai szerepelnek súlyként, súlyozott harmonikus átlaggal: I változatlan = Ha az egyedi indexek mellett a bázisidőszak adatai szerepelnek súlyként, súlyozott számtani átlaggal:

Összetétel index kifejezi, hogy a vizsgált heterogén sokaság összetételében történt változás hatása milyen mértékű volt a sokaság egészének átlagszínvonalára Az összetétel megváltozása a magasabb színvonalú csoport vagy csoportok javára történt abban az esetben, ha a változó állományú index nagyobb, mint a változatlan állományú és az összetételindex értéke a 100%-ot meghaladja

Összetétel index Általában a részsokaságok bázisidőszaki mutatóit vesszük változatlannak: a tárgyidőszak alapján:

A három index közötti összefüggés Ha a változatlan állományú index számításakor a tárgyidőszak súlyait, és az összetételindex esetén pedig a bázisidőszak részszínvonal mutatóit vesszük változatlannak, akkor: Változó állományú index = változatlan állományú index * összetétel index

A három index közötti összefüggés

Egy vállalat dolgozóinak nettó kereseti viszonyai állománycsoportok szerint 1996 2000 fő Ft/hó/fő Szakmunkás 12 35000 13 49500 Betanított munkás 6 26800 4 38400 Adminisztrátor 2 52400 Diplomás 3 63500 87600 Összesen 23 - 21

Megnevezés Szakmunkás 420000 643500 594000 455000 Betanított munkás 160800 153600 230400 107200 Adminisztrátor 76800 104800 Diplomás 190500 175200 262800 127000 Összesen 848100 1077100 1192000 766000

Ifő =IVtln1*IÖ0=1,4061*0,9892=1,3909=139,09%

Alkalmazási területeik munkatermelékenység vizsgálatakor, önköltség, munkabér,     térbeli összehasonlításra.