Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása 12. előadás Jegymegajánló dolgozatok Tápanyagszükséglet meghatározása Műtrágyázási szaktanácsadás 1
Idézetek a dolgozatokból A talajban kévő víz a kisebb kapacitású hely felől a nagyobb kapacitású hely felé áramlik. A többi elem jelenléte a növényben a legkisebb elemtől függ. A túl sok N hatására szikesedés lép fel Mitscherlch törvény: A növény fejlődése akkor vehető észre ha megfelelően tud tápelemet felvenni. Mineralizáció során a nitrogén elemeire bomlik. Nitrifikáció az a műtrágyázás 2
Tápanyagszükséglet megállapítása Biológiai módszerek Kémiai módszerek Tenyészedényes kísérlet Szabadföldi kísérlet Levél vagy növényanalízis Mikrobiológiai módszer 3
Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas 5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt 10-20 felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt 8-10 felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett 10-6 alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett 15-7 alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett 12-10 alatt Fe ppm < 50-250 < P/Fe felett 60-25 alatt Mn ppm < 30-300 < P/Mn felett 100-17 alatt Zn ppm < 20 - 60 < P/Zn felett 160-83 alatt Cu ppm < 5 - 20 < P/Cu felett 600-200 alatt B ppm < 5 - 25 < K/B felett 6000-1600 alatt 4
A termés és a levél ásványianyag tartalma közötti összefüggés luxus felhalmozás hiány tartomány toxicitás Erős hiány határkoncentráció 5
Tenyészedényes kísérletek NPK kezeléskombinációk a kukorica fajlagos vízfogyasztására NPK kezeléskombinációk a kukorica szárazanyagtartalmára 6 6
Egy tenyészedény kísérlet eredménye szerint a mg P2O5/kg kezelésnél 150 g, a 10 mg P2O5/kg kezelésnél 250 g, a 20 mg P2O5/kg kezelésnél 300 g, a 40 mg P2O5/kg kezelésnél 350 g, a 80 mg P2O5/kg kezelésnél 380 g, a 100 mg P2O5/kg kezelésnél 390 g és a 120 mg P2O5/kg kezelésnél 375 g növény hozam volt. Mikor szűnt meg a foszforműtrágya hatása? Maximális termés 400 g. Ennek 95%-át (380g) már 80 mg P2O5/ kg talaj műtrágya kezelésnél eléri a termés. 7
Kémiai módszerek 8
(MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) Kémiai módszerek (MÉM-NAK tanácsadási rendszer által használt) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) N ellátotság vizsgálata: Humusztartalom alapján, KA figyelembe vételével P ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat foszfor tartalomra pH illetve CaCO3 tartalom figyelembe vétele K ellátottság vizsgálata Ammónium-laktátos kivonat kálium tartalomra KA figyelembe vétele 9
Műtrágyázási szaktanácsadás 1978 MÉM-NAK tanácsadási rendszer (kék könyv) (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály) 1987 módósítás (fehér könyv) Elv Fogalmak: Fajlagos tápanyagszükséglet (kg/t) Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet(kg/t) Fajlagos műtrágyaigény Műtrágya hatóanyag szükséglet M = Q ∙ fkor M: műtrágyahatóanyag-szükséglet (kg/ha) Q: várható termés (t/ha) fkor: Fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet(kg/t) 10
Műtrágyázási szaktanácsadáshoz szükséges paraméterek Genetikai talajtípus - talajtan KA – Arany féle kötöttség pHKCl pHH2O CaCO3% Humusz % AL-P2O5 AL-K2O 11
Szaktanácsadás lépései A tábla termőhelykategóriába sorolása. A termésszint becslése, várható termés becslése A talaj NPK ellátottságának megítélése. A fajlagos műtrágyahatóanyag-szükséglet (fkor) kikeresése a táblázatokból. A műtrágyahatóanyag-szükséglet számítása. Módosító tényezők figyelembevétele. A műtrágya szükséglet számítása 12
Termőhely: csernozjom Ka = 44 Hu% = 2,3 ALP2O5 = 142 mg/kg 1 példa: Termőhely: csernozjom Ka = 44 Hu% = 2,3 ALP2O5 = 142 mg/kg CaCO3 tart. 1,5% ALK2O = 222mg/kg 13
Tábla termőhely kategóriába sorolása 14
Termőhelykategóriák 15
2. Termésszint becslése 16
évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 2 kukorica 2. lépés Termésszint becslése az 1. temőhelyen évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 2 kukorica 7,3 3 6,7 4 6 5 17
2. lépés 18
évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 III 2 2. lépés Termésszint becslése az 1. temőhelyen évek Termeszett növény Termés t/ha termésszint 1 búza 5,5 III 2 kukorica 7,3 IV 3 6,7 V 4 6 5 Két legjobb év termésszint átlaga: 4,5 Tervezett termés kukoricára:6,5-8,3 t/ha ~7 19
3. NPK ellátottság megítélése 20
A N ellátottság megítélése 3. lépés Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a N ellátottságot? 21
Fa A P ellátottság megítélése 3. lépés Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a P ellátottságot? 22
A K ellátottság megítélése 3. lépés A K ellátottság megítélése Milyen talajtulajdonságok alapján ítéljük meg a K ellátottságot? 23
4. Fajlagos műtrágya hatóanyagigény megállapítása 24
Kukorica fajlagos műtrágyaigénye (kg/t) 4. lépés Kukorica fajlagos műtrágyaigénye (kg/t) nitrogén foszfor kálium 25
Növény N P2O5 K2O Őszi búza 27 11 18 Kukorica 25 13 22 Napraforgó 41 Egy tonna terméssel felvett tápanyag és egy tonna termésre számított műtrágyaigény Növény N P2O5 K2O Őszi búza 27 11 18 Kukorica 25 13 22 Napraforgó 41 30 70 Burgonya 5 2 9 Kukorica N P2O5 K2O csernozjom (1.példa) 32 22 28 Fajlagos NPK műtrágya hatóanyagigény (fkor) Terméssel felvett NPK (f) (fajlagos tápanyagigény) f = fkor 26
5. Műtrágya hatóanyagszükséglet számolása 27
Műtrágyahatóanyag szükséglet becslése csernozjom talajon (1.példa) Nitrogén: M = 7(t/ha) ∙ 32(kg/t) = 224 kg/ha Tervezett termés (termésszint alapján) Fajlagos műtrágyaigény Foszfor: M = 7(t/ha) ∙ 22(kg/t) = 154 kg/ha Kálium: M = 7(t/ha) ∙ 28(kg/t) = 196 kg/ha 28
6. Módosító tényezők 29
- Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós elővetemény a N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanya Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha - évelő pillangós 50 kgN/ha - lucerna 2 éves 30 kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor a K adag csökkenthető Kukorica szár 5-10 kg/K2O/t-val szemtermésenként Napraforgószár 20-30 kg/K2O/t –val kaszattermésenként Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t-val szemtermésenként viszont a N adagot ilyenkor meg kell növelni (a IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha) - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a . Istállótrágya hatás 30
7. A műtrágyaszükséglet számítása 31
Ha 1kg ammónium-nitrát 0,34 kg N-t tartalmaz Az 1.példánál gyenge ellátottságú csernozjom talaj műtrágyahatóanyag igénye: N = 224 kg/ha, P2O5 = 154 kg/ha, K2O =196 kg/ha Mennyi ammónium-nitrát, 50-es kálisó és szuperfoszfát szükséges egy hektáron? hatóanyagtartalmak: ammónium-nitrát:34% 50-es kálisó: 50% szuperfoszfát: 17% Ha 1kg ammónium-nitrát 0,34 kg N-t tartalmaz Akkor X kg ammónium-nitrát 224 kg N-t tartalmaz X = 224/0,34 = 659 kg Műtrágyaszükséglet: ammónium-nitrát: 659 kg 50-es kálisó: 392 kg/ha szuperfoszfát: 905 kg/ha 32