KARL MARX: A TŐKE ÉS A KAPCSOLODÓ NÉZETEK Készítette: Dancsecs Tímea Tamás Judit

AZ ELŐADÁS VÁZLATA „A tőké”-hez vezető út „A tőke” négy kötete Kapcsolódó nézetek: E. Bernstein R. Luxemburg R. Hilferding

MARX: A TŐKE „A tőke” megírásának körülményei Kéziratok: 1857-1858: „A tőke” első változata 1861-1863: „A tőke” második változata 1864: „A tőke” harmadik változata Kötetek: 1867: „A tőke” első kötetének megjelenése 1885: „A tőke” második kötetének megjelenése 1894: „A tőke” harmadik kötetének megjelenése 1954-61: „A tőke” negyedik kötetének megjelenése

MARX: A TŐKE „A tőke” módszere Elvetette a gazdasági kategóriák és törvények idealista értelmezését. A társadalom létének az alapja az anyagi termelés. Ettől függ az elosztás, a csere és a fogyasztás. Gazdasági folyamatok materialista tanulmányozása. Az absztrakttól, az egyszerűtől halad a konkrét, bonyolult felé. A történelem és a logika egysége.

A TŐKE ELSŐ KÖTETE Alcím: A tőke termelési folyamata Marx vizsgálja többek között: a pénz tőkévé való átalakulását, az árutermelő munka kettőségét, az értéktöbblet lényegét, keletkezési feltételeit, termelését: minőségi oldalról mennyiségi oldalról. Az értéktöbblet termelése a kapitalizmus abszolút törvénye. ↓ A munkásosztály hatékony ideológiai fegyvert kapott a kommunizmusért folytatott harcához.

A forgalmat a tőkés termelés határozza meg. A TŐKE MÁSODIK KÖTETE A tőkés termelés és a forgalom tényleges kapcsolata: A forgalmat a tőkés termelés határozza meg. Lényeges különbség a két folyamat között: termelési folyamat: érték és értéktöbblet létrehozása forgalmi folyamat: a tőke körforgása, és az érték realizálása

A TŐKE MÁSODIK KÖTETE 1. szakasz: Az egyéni tőke mozgása „A tőke: mozgás, különböző stádiumokon áthaladó körforgási folyamat, amely viszont maga is a körforgási folyamat három különböző formáját öleli fel. Ezért csak mint mozgást lehet megérteni, mint nyugvó dolgot nem.” pénztőke → termelőtőke → árutőke 2. szakasz: A tőke megtérülése „A tőke körforgását nem magábanálló műveletként, hanem periodikus folyamatként való meghatározásában, a tőke megtérülésének nevezzük.” 3. szakasz: A társadalmi össztőke újratermelése korábbi nézetek bírálata a társadalmi össztőke mozgása, alapvető törvényszerűségei felhalmozás és a bővített újratermelés

Marx elméletét próbálták megcáfolni, sikertelenül. A TŐKE HARMADIK KÖTETE Marx az értéktöbblet elosztását vizsgálta: A profit átalakul átlagprofittá, az érték termelési árrá a szabadversenyes kapitalizmusban. ↓ Marx elméletét próbálták megcáfolni, sikertelenül. A tőkésosztály összességében zsákmányolja ki a munkásosztályt. „Íme itt a matematikai pontosságú magyarázata annak, hogy a tőkések – bármily kevéssé testvéri módon viselkednek is egymás irányában a konkurrenciában – miért alkotnak mégis valóságos szabadkőműves-szövetséget az egész munkásosztállyal szemben.” A profitráta csökkenő tendenciájának alapja a tőke szerves összetételének növekedése. A kereskedelmi tőke, kereskedelmi haszon szerepe Abszolút földjáradék elmélet

A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Értéktöbblet-elmélet, a politikai gazdaságtan története Két lényeges probléma: a tőke és a munka közötti csere, és az értéktöbblet keletkezése az átlagprofit és a termelési ár

A TŐKE NEGYEDIK KÖTETE Elméleti kérdések: Termelőmunka fogalma Tőkés termelés célja: „A tőkés termelés állandó célja, hogy az előlegezett tőke minimumával a többletérték vagy többlettermék maximumát állítsa elő.” Piaci érték Agrárkérdés

EDUARD BERNSTEIN (1850-1932), A REVIZIONIZMUS MEGTEREMTŐJE Fő műve: A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai A revizionizmus kialakulásának okai: marxi tanítás széles körben való elterjedése, munkásmozgalmak kialakulása, marxizmus fontosabb tételeinek elvetése, kispolgárság tömeges tönkremenetele. A termelés és a tőke koncentrációja, decentralizációja: Bernstein nemcsak a termelés és a tulajdon koncentrációját és centralizációját tagadta, hanem a munkásosztály helyzetének rosszabbodását is.

A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS EGYÁLTALÁN NEM IGAZOLTA BERNSTEINT. EDUARD BERNSTEIN (1850-1932) A szocializmus megvalósításának feltételei: a szocializmus nem más, mint a gazdasági és politikai csírák továbbfejlesztése. ↓ Berstein elvetette Marx értékelméletét, tagadta a koncentrációelmélet érvényességét, elvetette az osztályharcot, károsnak tartotta a proletárdiktatúrát. A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉS EGYÁLTALÁN NEM IGAZOLTA BERNSTEINT.

ROSA LUXEMBURG (1871-1919) Fő műve: A tőkefelhalmozás (Die Akkumulation des Kapitals) Marx hibás feltevései: A munkatermelékenység változásának, a szerves összetétel növekedésének a kikapcsolása az elemzésből. A tiszta kapitalizmus feltevése.

RUDOLF HILFERDING (1877-1941) Legjelentősebb műve: A finánctőke Marxista nézetei: Részvénytársaságok beható elemzése Fiktív tőke Alapítói profit Tőzsdespekuláció Hibás nézetek: A finánctőkét hibásan a bankokból vezette le. A bankok törekvése a verseny kikapcsolása monopólium létrehozása útján. „Azt a banktőkét, tehát azt a pénzformában lévő tőkét, amely ily módon valójában ipari tőkévé változott át, finánctőkének nevezem.”

Köszönjük a figyelmet!