A dohányzás népegészségügyi hatása, fül-orr-gégészeti vonatkozása Császár Júlia dr; Jakab György dr Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa, Fül-Orr-Gégészeti Osztály

DOHÁNYZÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON A lakosság 33%-a dohányzik napi rendszerességgel A férfiak 41%-a, a nők 26%-a rendszeres dohányos A 2003-ban Magyarországon a 13-16 évesek harmada dohányzik rendszeresen

ORSZÁGOS PREVALENCIA

A dohányzás helyzete Magyarországon 2004-ben 1. A dohányosok aránya enyhén csökkent A csökkenés legnagyobb része Budapestre koncentrálódik 2. Csökkent az erős dohányosok aránya A dohányosok között növekedett a napi 20 szálnál kevesebbet füstölők aránya 3. Megnőtt a dohányzást a gyerekkorban elkezdők aránya a férfiak 35 és a nők 27 százaléka tizenhat éves kora előtt elkezdett dohányozni 4. A dohányosok több mint 60 százaléka tervezi a leszokást

A dohányzás gazdasági vonatkozásai (kiadások -- bevételek) A dohányzók kiadásai A naponta 20 cigarettát elszívó dohányzó (cigaretta-mennyiség ára 300-600 Ft körüli) 109.500, illetve 219.000 Ft összeget költ évente e „káros” termék megvásárlására. A cigaretta jövedéki adója Magyarországon 2006. januárjában az eladási ár 58,2 százaléka A dohánytermékek adójából eredő költségvetési, államháztartási bevételek becsült összértéke: 244 milliárd Ft (2004).  A dohányzás  okozta  közvetlen  (betegség miatt kiesett jövedelem, a dohányzással összefüggésbe hozható betegségek kezelésével kapcsolatos kiadások, a szakorvosi, családorvosi ellátás költségei, táppénz, gyógyszertámogatás, az idő előtti rokkantság miatti  költségveszteségek, a SZJA bevétel kiesés, hálapénz, tűzkár) és a  közvetett (korai halálozás miatti meg nem termelt jövedelem) károk költségei, a „kiadások” összértéke mintegy évi 343-358 milliárd Ft (2004). KÖVETKEZTETÉS: A DOHÁNYZÁS OKOZTA NEMZETGAZDASÁGI VESZTESÉGEK, TÁRSADALMI KÖLTSÉGEK ÖSSZEGE ÉVI 100 MILLIÁRD FT-RA BECSÜLHETŐ!

Az első 3 dohányzással összefüggő halálok Rák Tüdő (#1) Leukémia (AML, ALL, CLL) Szájüregi/garat Gége Nyelőcső Gyomor Hasnyálmirigy Vese Húgyhólyag Méhnyak Légzőszervi COPD (#3) Pneumonia Rossz asztmakontroll Cardiovascularis Ischaemiás szívbetegség (#2) Stroke – Vascularis dementia Perifériás érbetegség Hasi aorta aneurysma Reprodukció Alacsony születési súly Terhességi komplikációk Csökkent termékenység Hirtelen csecsemőhalál Egyéb Nemkívánatos sebészeti következmények/sebgyógyulás Csípőtáji törések Csontritkulás Cataracta Peptikus fekélybetegség

Oropharyngealis carcinomák és a dohányzás Dohányzás, szinergizmusban az alkohollal és a hiányos étrenddel fej-nyaki daganatok 90 %-ért felelős oropharyngealis rák halálozási aránya 1990-1994 16/100.000 2000-2004 35/100.000 Szájüregi rák kialakulásának helyét meghatározza a dohány fogyasztási formája: 1.cigaretta füst: lágyszájpad 2.füstmentes dohány: nyálban gyűlik fel, elfolyási területen: szájfenék, nyelv ventralis és lateralis részén 3. alkohollal együtt a nyálkahártya permeabilitásának fokozása: szájfenék 4.fordított dohányosok: kemény szájpadon hyperkeratotikus elváltozást okozva gyakoribbá teszik ott a rák kialakulását 5.pipázás: szájüreg elülső része, ajak

A dohányzás bizonyítottan karcinogén anyagai Aromás szénhidrogének Benzén Monociklikus Benz (a) antracén Diciklikus és policiklikus Benzo (b) fluorantén Benzo (j) fluorantén Benzo (k) fluorantén Benzo (a) pirén Dibenzo (a,h) antracén Dibenzo (a,e) pirén Dibenzo (a,h) pirén Dibenzo (a,i) pirén Dibenzo (a,l) pirén Ideno (1,2,3-c,d) pirén 5-metilkrizén Aldehidek Acetaldehid Formaldehid Nitrogénvegyületek (4-metilnitrózamino)-1-(3-piridil)-1-butanon (MNK) N-nitrozovegyületek N-nitrozodimetilamin (NDMA) N-nitrozodietilamin N-nitrozo-N-metiletilamin (NEMA) N-nitrozonornikotin (NNN) N-nitrozopirrolidin (NPYR) N-nitrozopiperidin N-nitrozo-n-butilamin N-nitrozodi-n-propilamin policiklikus azarének Dibenzo (a,h) acridin Dibenzo (a j) acridin vegyes nitrogénvegyületek 4-aminobifenil orto-anizidin 1,1-dimetilhidrazin 2-naftilamin 2-nitropropán uretán

A dohányzás okozta halálozás Magyarországon Magyarországon 2000-ben 134.700 halálesetből 28.600 – azaz minden ötödik haláleset – közvetlenül a dohányzásnak volt tulajdonítható Naponta 77 ember halálát, 19 percenként halált okoz A dohányzással összefüggő többlet halálozásból 17.800 (64%) a 35-69 éves korban fordult elő A dohányzók egyharmada a dohányzása következtében hal meg, 1:3 az esélye annak, hogy dohányzása megöli a szenvedély rabját

Betegségek dohányzással összefüggő kockázata Relatív gyakoriság Gégerák 24x Tüdőrák 15x COPD 12x ISZB 1.6x Stroke 1.3x

A dohányzás abbahagyását követő időszak egészségügyi előnyei A szív- és érrendszeri betegségek kockázata hasonló azokéhoz, akik sohasem dohányoztak A tüdőrák kockázata 30-50%-a a továbbra is dohányzókénak 5-15 évvel az utolsó cigaretta után a stroke kockázata a sohasem dohányzott emberek szintjére csökken vissza Cardiovascularis betegségek többlet kockázata 50%-kal csökken a leszokást követően 6 hónap 1 év 5 év 10 év 15 év A tüdőfunkció javulni kezd: csökken a köhögés, a szinuszok vérbősége, a fáradtság és a légszomj Kozmetikai előnyök 2 hét 3 hónap leszokás Egyéb potenciális előnyök: COPD: a tüdőfunkció romlásának az üteme csökken a leszokás után. (a sohasem dohányzottakéra) Csökken a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának a kockázata. A dohányzásról való leszokás közismerten csökkenti a gége-, a szájüregi, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy- és a hólyagrák kockázatát.

A dohányzásról való leszokás stratégiái Segítség nélkül Tanácsadás és támogatás Gyógyszeres Kombinált kezelés (gyógyszeres kezelés, tanácsadás és támogatás) Sikeresnek a kombinált kezelés bizonyul

A nikotin hatásmechanizmusa A nikotin a központi idegrendszer Ventralis Tegmentalis Area (VTA) területén található 42 nikotin-acetilkolin (nACh) receptorokhoz kapcsolódik. A kötődés eredményeként dopamin szabadul fel a Nucleus Accumbens (nAcc) területén, amely a jutalom és a pozitív megerősítés érzetét kelti. Nikotin megvonási tünetek: Depressziós hangulat, nyugtalanság, szorongás, ingerlékenység, frusztráltság, düh, koncentráció képesség hiánya, álmatlanság, fokozódó étvágy, inszomnia Nikotinhasználat a pozitív megerősítés, a „jutalom” és a hangulatjavítás érdekében Tolerancia és biológiai függőség (sóvárgás) Nikotinfelvétel a megvonási tünetek kezelésére Nikotin hiányában megvonási tünetek

A dohányzásról való leszokást segítő módszerek Nikotinpótló rágógumi, tapasz, orrspray, nyelv alatti tabletta Cigaretta helyettesítő: e-cigaretta (elektromos–cigaretta) Kudzu: Pueraria lobata növény, mely a függőségeket csökkenti Akupunktura, lézeres kezelés Bioresonancia kezelés-elektro homeopathia Filmek Speciális illatanyaggal ellátott melltartó, mely kellemetlenre változtatja a cigaretta ízét (folyékony titan, levendula, jázmin) CYT 002 Nic Qb vakcina, mely hatására olyan ellenanyag termelődik, mely a nikotin eljutását gátolja az agyba-kísérleti stadium Bupropion tartalmú gyógyszer, mely depressziós betegségekben használatos gyógyszer Vareniklin-Champix, nikotin receptor parcialis agonsita

A vareniklint célzottan az 42 receptorra alkották meg az 42 nikotinerg receptor parciális agonistájaként (kettős: agonista és antagonista tulajdonságokkal) A nikotin a ventralis tegmentalis areában (VTA) lévő 42 nikotinerg receptorokhoz kapcsolódva, a feltételezések szerint a nucleus accumbensben (nAcc) nagy mennyiségű dopamin felszabadulásához vezet. A vareniklin VTA-ból kevesebb dopamint szabadít fel a nAcc-ben, és meggátolja a nikotin kötődését az 42 receptorokhoz.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!