Nyelvi szocializáció – Eltérő utak a nyelvhez

A nyelvi szocializáció Utal egyfelől a szocializációnak azokra a részfolyamataira, amelyek a nyelv használata révén, a nyelv segítségével valósulnak meg. Ez a meghatározás a nevelés különböző elemeire utal, amelynek során a szülő vagy gondozó a nyelven keresztül közvetíti az adott társadalom struktúráját, értékeit, hiedelmeit, szokásrendszerét, az egyén jogait és kötelességeit, vagyis mindazokat a tudnivalókat, amelyek birtokában a kisgyerek majdan teljes jogú tagja lehet a társadalomnak. A nyelv ebben az értelemben egyfajta kultúraközvetítő, “az út a nyelvhez – út a világhoz is egyben”. Utal egyfelől a szocializációnak azokra a részfolyamataira, amelyek a nyelv használata révén, a nyelv segítségével valósulnak meg. Ez a meghatározás a nevelés különböző elemeire utal, amelynek során a szülő vagy gondozó a nyelven keresztül közvetíti az adott társadalom struktúráját, értékeit, hiedelmeit, szokásrendszerét, az egyén jogait és kötelességeit, vagyis mindazokat a tudnivalókat, amelyek birtokában a kisgyerek majdan teljes jogú tagja lehet a társadalomnak. A nyelv ebben az értelemben egyfajta kultúraközvetítő, “az út a nyelvhez – út a világhoz is egyben”.

A nyelvi szocializáció A kifejezés másik értelme: szocializálás a nyelv használatára. Ebben az értelemben a nyelv cél, vagyis törekvés azoknak az adekvát nyelvhasználati módoknak az átadására és elsajátítására, amelyekre az adott beszédhelyzetben a leginkább szükség van. A kifejezés másik értelme: szocializálás a nyelv használatára. Ebben az értelemben a nyelv cél, vagyis törekvés azoknak az adekvát nyelvhasználati módoknak az átadására és elsajátítására, amelyekre az adott beszédhelyzetben a leginkább szükség van.

A nyelvi szocializáció A szocializáció és annak nyelvi része a kultúra közvetítése mellett egyben kultúrafüggő is preferenciákkal, korlátokkal, szigorúan igazodva egy bizonyos kultúra világnézetéhez. A szocializáció és annak nyelvi része a kultúra közvetítése mellett egyben kultúrafüggő is preferenciákkal, korlátokkal, szigorúan igazodva egy bizonyos kultúra világnézetéhez.

Eltérő utak a nyelvhez 1. A Pápua-Új- Guineában élő kalulik 1. A Pápua-Új- Guineában élő kalulik „minta és gyakoroltatás” „minta és gyakoroltatás”

Eltérő utak a nyelvhez  2. Szamoa társadalom  Rang- és beszédbeli kötelezettségek

Eltérő utak a nyelvhez  3. Tractoni fekete közösség “Csináld magad!” “Csináld magad!”

Eltérő utak a nyelvhez  4.Roadville-i fehér munkásközösség “Kövesd az írást!” “Kövesd az írást!”

Eltérő utak a nyelvhez  5.Hagyományos cigány nyelvi közösség  beszédműfajok a legkorábbi életkortól kezdve  párbeszéd-modellálás  tesztkérdések

Felnőtt – gyermek kommunikáció Gyermekközpontú kommunikáció: Gyermekközpontú kommunikáció: A gyermek perspektíváját elfogadó, az ő szintjéhez alkalmazkodó modell A gyermek perspektíváját elfogadó, az ő szintjéhez alkalmazkodó modell A nyelvhasználat érvényben lévő mintái, szabályai egy, a gyermek adott szintjéhez alkalmazkodó, egyszerűsített beszédmódot „írnak elő” a felnőttek számára A nyelvhasználat érvényben lévő mintái, szabályai egy, a gyermek adott szintjéhez alkalmazkodó, egyszerűsített beszédmódot „írnak elő” a felnőttek számára Helyzetközpontú kommunikáció: Helyzetközpontú kommunikáció: A gyermektől várják el, hogy az éppen felmerülő beszédhelyzet kívánalmaihoz alkalmazkodjék, s ebben a közösség által elvárt módon nyilatkozzék meg A gyermektől várják el, hogy az éppen felmerülő beszédhelyzet kívánalmaihoz alkalmazkodjék, s ebben a közösség által elvárt módon nyilatkozzék meg