Az anyanyelv elsajátításának elméletei Az anyanyelv-elsajátítás kritikus periódusa

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Empirista elmélet (utánzás) az ideák a tapasztalás eredményei a gyermek tudata tabula rasa (John Lock XVII. sz.) az anyanyelv elsajátítása magyarázható a tanuláselmélet általános elveivel Érvek: minden gyerek saját környezetének a nyelvét sajátítja el a gyermek nyelvhasználatának jellemzője az utánzás, ismétlés Ellenérvek: a gyerekkornak 100 évig kellene tartania hibás formák (rendhagyó nyelvtani alakok) A gyermekek nem képesek a felnőtt nyelvtani szerkezeteket pontosan utánozni a beszéd nem elraktározott mondatok véges halmaza

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Racionalista elmélet az alapideák már születésünktől a tudatunkban vannak a tapasztalás nem nyújt tudást, csupán aktiválni segíti a velünk született ismereteket a nyelvi képességek bizonyos részének feltétlenül örökletesnek kell lennie nagyok a különbségek a tekintetben, hogy ki mit tekint alapismeretnek velünkszületettség eszméje – innáta hipotézis (Arisztotelész, Platon, Descartes, Piaget) cáfolatát adja az utánzáselméletnek és általában a nyelvelsajátítás behaviorista koncepciójának hiányosság: nem juttat kellő szerepet a társadalomnak

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Nativista elmélet (Noam Chomsky) a két alapfelfogás ötvözete az alapismeretek bizonyos formái léteznek már az emberi tudatban a születés pillanatában a nyelvre vonatkozóan a velünk született tudás az univerzális grammatika  fokozatos specializálódás LAD=language acquisition device (nyelvelsajátító szerkezet – genetikai kód a nyelv elsajátítására): amikor a gyermek beszédet hall, a nyelv feltárását és strukturálását meghatározó általános elvek automatikusan működésbe lépnek ha a tapasztalás nem biztosított, az univerzális grammatika nem lép működésbe, és a gyermek nem sajátíthatja el az anyanyelvet az utánzás a mai felfogásban aktív gyakorló eszköz, amely a szerkezetek kiemelésére, a rendszer kialakítására szolgál

Velünkszületett nonverbális kommunikációs eszközök Az arc az arc szerinti diszkrimináció korán megjelenik 15 hónapos korban megjelenik a szociálisan differenciált mosoly (a differenciálatlan mosoly jóval korábbi, az innáta mechanizmus részének kell tekinteni) A gesztusok nagy szerepe van a süket gyerekek kommunikációjában gyerekek saját fejlesztésű jelnyelve

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Kogníció A nyelvelsajátítást a gyermek intellektuális fejlődésének kontextusában kell vizsgálni Egy nyelvtani szerkezet csak akkor jelenik meg a gyermek beszédében, ha már kialakult hozzá a kognitív alap

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei Interakcionalista megközelítés Elfogadják a nyelv veleszületettségét A nyelv fejlődése szorosan kapcsolódik a gyerekek általános értelmi fejlődéséhez és a társadalomban elfoglalt helyükhöz A nyelv fejlődését egyfelől az általános megismerési képességek (emlékezet, kategorizáció, figyelem) fejlődéséhez kapcsolják, másfelől a környezet társas szervezéséhez kötik A nyelvelsajátítás szükségszerűen társas folyamat

Farkasgyerekek

Kritikus periódus az anyanyelv-elsajátításban Meddig sajátítható el az anyanyelv? ez az időszak nem korlátlan: az agy csak egy bizonyos életkorig marad rugalmas annyira, hogy képes a nyelvi és beszédfolyamatok kívánt szintű vezérlésére ha a nyelvi fejlődés nem indul meg a kritikus időszakon belül, akkor annak elsajátítási szintje erősen kérdéses marad első biológiai sorompó: 6-7 éves kor második biológiai sorompó: 10-13 éves kor között (idegennyelv-elsajátítás, afáziás betegek)

A nyelvelsajátítás előfeltételei Biológiai előfeltételek Agyi működés, kognitív fejlődés + beszélőszervek Fajspecifikus jelenség Társas előfeltételek (a nyelvhasználó közösség aktuális és aktív részvétele)