KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG

Guilford 1950-ben vezette be a KREATIVITÁS fogalmát A gondolkodás típusai: konvergens (összetartó, egy irányba ható) divergens (elágazó)

A vizuális fejlődéshez és fejlesztéshez szükségesek az alternatívák és nem „kész” válaszokra van szükség!

Lövenfeld a kreativitás 8 jellemzőjét elemezte: ÉRZÉKENYSÉG SZENZIBILITÁS Elsősorban problémaérzékenységet és problémalátást jelent. A „lényeg” észrevételének (formakarakter, szín-, mozgásészlelés), vizuális megfogalmazásának és azonosításának a képessége.

2. KONCENTRÁLT ÉRZÉKELÉS ÁLLAPOTÁBAN VALÓ KITARTÁS A téma iránti érdeklődést sokoldalú és érzékletes szemléltetéssel, ábrázolás alatt az érzékletek felelevenítésével segítjük. A természet utáni munkakeretben, a megfigyeltetésnél van nagy szerepe.

Sok ötlet közül a legjobb kiválasztása és alkalmazása. 3. MOZGÉKONYSÁG KÖNNYEDSÉG FLUENCIA Az új helyzetekhez való gyors alkalmazkodni tudás képessége. Sok ötlet közül a legjobb kiválasztása és alkalmazása.

- erre az óvónőnek nyitottnak kell lennie a feladat átgondolása során 4. EREDETISÉG ORIGINALITÁS Szokatlan, ritka megoldások, ötletek alkalmazása - erre az óvónőnek nyitottnak kell lennie a feladat átgondolása során → „beugrik” az ötlet tevékenység közben támad új ötlet, megoldási mód

5. ÁTALAKÍTÁS – ÁTCSOPORTOSÍTÁS KÉPESSÉGE REDIFINÁCIÓ Hogyan lehet pl. az elemekből valami új, más dolgot is létrehozni. Olyan képesség, amely segítségével például valami új funkciót is találunk a tárgy számára.

6. CÉLTUDATOS ELEMZÉS KÉPESSÉGE Ehhez a képességhez az óvónő és a gyermek közös tevékenysége vezet el, mivel erre még önállóan nem képes a 3-9 éves gyermek. Közösen vizsgálják, elemzik a formák tagolódását, színviszonylatokat és más vizuális jelenségeket

7. SZINTÉZIS KIALAKÍTÁSÁNAK KÉPESSÉGE Az elemzés során megértett részek közül a lényeges, a fontos jellemző kiemelésének képessége. A gyermeket fokozatosan vezetjük a szubjektív lényeg felől az objektív lényeg felé – a belső képi világ felől a valóság felé.

8. CÉLTUDATOS SZERVEZÉS Lényegében a keresés, felfedezés megszervezésének a képességét jelenti. Legmagasabb foka a tartalom és a forma szintézisének a megszervezése. Az ellaboráció (kidolgozás) megfeszített munkát, a munka alatti összeszedettséget jelent. A vizuális tevékenység egyes részeit önállóan képes megszervezni a gyermek. (pl. lap formátumának, a kompozíciónak a megválasztása).

Ábrázolás előtt a gyermeket fel kell szabadítani!

VIZUÁLIS JÁTÉKOK Célja nem elsősorban ábrázolás, hanem képzőművészeti játék –játékos tapasztalatszerzés – a vizualitás eszközeinek, eljárásainak, szemléletmódjának alkalmazásával.

Térszemlélet téri tapasztalatok fejlesztése Mozgást utánzó levegőrajzok formatartó levegőrajzok (kontúrrajzok) Koordinált rajzoló mozgások Mozgásutánzás (tükörkép) Mozdulattal, mozgással állapot, érzelem kifejezése

Megfigyelést fejlesztő játékok Összeállító, rekonstruáló képesség fejlesztése Belelátó képesség, fantázia fejlesztése Tárgy és színtranszfer Ismeretek rögzítéséhez, bevéséshez kapcsolódó játékok Technikákhoz, a vizuális nyelv alapelemeihez kapcsolódó játékok

FOLYAMATJÁTÉKOK Egy témára felfűzött, egymásra épülő vizuális tevékenységek sora, melyekben fontos szerepet kap a mese a gyermeki fantázia, a játék. A konkrét tevékenységek menetközben is alakulnak a gyerekek újabb ötleteinek beépítésével.