Corvinus Egyetem 1 Az önerős vállalati fejlesztő tevékenység és a vállalat köré szerveződő hálózatok tevékenységének összehangolása MTA Vezetés- és Szervezéstudományi Bizottságának Tudásmenedzsment Albizottsága Workshop Budapest, 2007 február 23, Gödöllő Boda György

Corvinus Egyetem 2 Döntések az informáltság (az értékteremtő tudás) függvényében 1.Ha mindenki jól informált (értékteremtő tudással rendelkezik): optimalizálás. 2.Amikor általános informálatlanság uralkodik (nem rendelkezünk az értékteremtő tudással): mivel mindenki egyenlő eséllyel hozhat rossz döntéseket, a verseny azoknak kedvez, akik véletlenül éppen a jó megoldást választják (genetikai szelekció, vagy természetes kiválasztódás). 3.Differenciáltan hiányos információ: ekkor az egyes szereplők nagyobb valószínűséggel hoznak jó döntést, mint mások. Ekkor az előbbiek boldogulnak és kiszorítják, tönkreteszik az utóbbiakat. Az alkalmasak jobb választásai itt már inkább az optimalizáció, mint a természetes kiválasztódás következményei. 4.Ezért a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük az informáltság növelésére. 5.A folyamat önfenntartó: –minél inkább megerősödik valaki a differenciáltan hiányos információs stratégia alapján, annál több kis szereplőt kényszerít az evolucionista (genetikai) kísérletezésre, ami mindig új minőséget hoz, bármilyen nagy is legyen a halálozási ráta (tönkremenő gazdálkodók aránya). –Az új minőséghez mindenkinek igazodni kell.

Corvinus Egyetem 3 A differenciáltan hiányos információ megszerzésének korlátai Az érdemi információk tulajdonosai (ötletgazdák) –vagy nem érdekeltek azok kidolgozásában, –vagy nincs tőkéjük erre. Ezért az érdemi információk kidolgozását, ellenőrzését a minősített információ gyűjtőjének kell felvállalnia, ami növeli a költségeit. A teljes információ halmaz menedzsmentje azonban meghaladja a leggazdagabb fejlesztők erejét is. Emiatt a minősített ötletek megszerzéséért hálózatokba kell lépni. A költségek akkor lesznek optimálisak, ha az érdemi információk kiválasztása közös feladatként, költségmegosztással valósul meg. A költségmegosztás felvállalását erősíti, hogy a hálózatokon belül az ötletek ellenszolgáltatás nélküli eltulajdonítása ellenséges viszonyhoz vezet az ötletgazdák és az eltulajdonítók között, ami az érdemi információk átadását fékezi.

Corvinus Egyetem 4 Az optimalizált modell működtetéséhez megoldandó feladatok A hálózatban való hatékony működéshez iránytűkre van szükség! (Partner/ügyfélérték számítás) Hogyan kell értékelni az ötletgazdákat? –Mekkora tudástőkét hordoznak? –Mikor érdemes ezt a tudástőkét „insource”-olni, azaz az originális fejlesztői hálózatból beemelni a partneri körbe és megfordítva? Hogyan kell számba venni az ötletgazdák saját ráfordításait? Mi a tartós partneri egyezség alapja, mely biztosítja, hogy: –az ötletgazda folyamatosan átadja az ötleteit és annak további felhasználását nem tekinti „kifosztásnak”, illetve –az ötletgazda az ötleteit csak a minősített információ gyűjtőjének adja el?

Corvinus Egyetem 5 Tudástőke értékelési problémák Mi az értéke annak a tipikus ötletgazdának, vagy ötletgazda cégnek, aki –egy, vagy több ötleten dolgozik, –bevétele nincs, –collaterált képző vagyona nincs, –a fejlesztési tevékenység terhei miatt nincs ügyfélszerzési, illetve szervezet kialakító kompetenciája, –bizalmatlan a karvaj tőke harácsolási gyakorlata miatt? Itt a hagyományos vagyonértékelési algoritmusok nem működnek. –Értékelhető mérlegfőösszege nincs és ami van, az sem a főtevékenységre utal. –A jövőbeli szabad cash flow bizonytalan, a DCF módszer csak önkényesen alkalmazható. –Ezek a cégek rejtve, láthatatlanul működnek, ami miatt a szorzószámos módszerek statisztikai háttere hiányzik. –A tőzsde szóba sem jöhet. Szóba jöhető megoldás a reál opciós vagyonértékelés.