Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezettoxikológia a kockázatkezelés eszköze Gruiz Katalin Előadás Budapest, 2002.

A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia a vegyi anyagoknak az ökológiai rendszerek szerkezetére és funkciójára gyakorolt hatását vizsgálja. Az embert az ökológiai rendszer részeként kezeli. Az ökológiai rendszereket teljes komplexitásában átfogja, a molekuláris szinttől az egyed és a közösség szintjén keresztül a teljes ökoszisztémáig. Multidiszciplináris, egy sor szakterület együttműködésére alapoz. A környezettoxikológia eredményei használhatóak egyes vegyi anyagok valamint szennyezett területek kockázatának jellemzésére, támogatják a környezetmenedzsment és környezetpolitika döntéseit. Hatáson alapuló határértékek és más környezetminőségi kritériumok képzéséhez Monitoringrendszerek tervezéséhez Kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos döntésekhez Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

A környezettoxikológia multidiszciplináris tudomány Összetevői Kémiai analitika Biológia Biokémia Biometria Kémia Vegyészmérnöki tudományok Ökológia Evolúciós biológia Limnológia Tengerbiológia és oceanográfia Matematika Számítógépes modellezés Meteorológia Mikrobiológia Molekuláris genetika Farmakokinetika Fiziológia Populáció biológia Kockázatfelmérés Kockázatkezelés Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezettoxikológia és kockázatkezelés Politika Környezetpolitika Gazdaság Jogi háttér KOCKÁZATKEZELÉS Monitoring Kockázat felmérés Kockázat csökkentés Veszély azonosítása Megelőzés Kockázat felmérés Remediáció Korlátozás Osztályozás Rendeletek Fontossági sorrendek Monitoring Általános és helyspecifikus Szennyvíztiszt Termeléskorlátozás Területhasználat korlátozás Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Vegyi anyagok (xenobiotikumok) és az ökoszisztéma kölcsönhatásai 1. Vegyi anyag környezetbe kerülése Biotranszformáció Enzimindukció Vegyes funkciójú oxidázok Hidrolízis DNs javító enzimek 2. Kölcsönhatás a biokémiai receptorhellyel DNS/RNS Membrán receptorok Kulcsenzimek Biokémiai integritás 3. Biokémiai paraméterek Stressz fehérjék Anyagcsere indikátorok Acetilkolin-észteráz gátlás Methallothionein termelés Immunszuppresszió 4. Fiziológiai és viselkedési jellemzők Kromoszóma károsodás Elhalás, nekrózis Rákkeltő hatás Teratogenitás Reproduktivitás Viselkedés, megváltozása Halálozás Kompenzáló viselkedés Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Vegyi anyagok (xenobiotikumok) és az ökoszisztéma kölcsönhatásai 5. Populáció jellemzők Populáció sűrűség Produktivitás Termékenység Genetika struktúrák változékonysága Kompetíció 6. Közösségek jellemzői Szerkezet Diverzitás Energia transzfer hatékonysága Stabilitás Szukcesszió állapota Kémiai paraméterek 7. Ökoszisztéma hatások Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Koncentráció – válasz A mérés végpontja Biokémiai, fiziológiai, viselkedési, populációs, közösségi jellemzők és ökoszisztéma hatások A teszt kiértékelésekor kapott végpont A jellemző koncentrációt a koncentráció (dózis) – hatás görbéről olvassuk le: az értékelés mindig statisztikai / grafikus EC20, EC50 (Effective Concentration) ED20 / ED50 (Effective Dose) LC20 / LC50 (Lethal Concentration) LD20 / LD50 (Lethal Dose) NOEC / NOEL No Observed Effects Concentration / Level NOAEC / NOAEL: No Observed Adverse Effects Concentration / Level, LOEC / LOEL: Lowest Observed Adverse Effects Concentration / Level, MATC: Maximum Allowable Toxicant Concentration NOEC < MATC < LOEC Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Koncentráció – válasz görbe: Vibrio fischeri lumineszcencia gátlása Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Vibrio fischeri luminobaktérium tenyészete FMNH2 + O2 + RCHO luciferáz enzim h (490 nm) + FMN + H2O + RCOOH FMNH2: redukált flavin-mononukleotid, RCHO: luciferin: hosszúláncú aldehid: fénykibocsátó Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Ökotoxikológiai tesztek osztályozása Fajok száma szerint - Egy fajt alkalmazó teszt - Több fajt alkalmazó A tesztorganizmus - Baktérium - Alga - Gomba - Növény - Állat - Több faj együtt Tesztelendő ökoszisztéma - Vízi ökoszisztéma - Szárazföldi ökoszisztéma Expozíciós szcenárió - Teljes test - Etetési kísérletek - Ismert mennyiség beinjektálása (intramuszkuláris, intravénás) - Kontrollált mennyiség gyomorba juttatása Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Ökotoxikológiai tesztek osztályozása Teszt időtartama - Rövid idejű = akut - Hosszú idejű = krónikus Teszt típus Laboratóriumi teszt (bioassay): akut, krómikus toxicitás, mutagenitás, teratogenitás Mikrokozmosz, mezokozmosz (több fajt alkalmazó toxicitási) In situ biomonitoring (aktív, passzív) Diverzitás Biodegradációs Bioakkumulációs. Leggyakoribb mérési végpontok Toxicitási tesztek: növekedés (sejtszám, tömeg, gyökérhossz, klorofill tartalom), túlélés, halél, immobilizáció,légzés: O2 fogyasztás, CO2 termelés, enzimaktivitások, ATP termelés, szaporodás, lumineszkálás etc. Mutagenitási teszt: mutánsok száma, revertánsok száma, kromoszóma hibák Rákkeltő hatás: tumorok Teratogenitási teszt: reproduktivitás, cytogenetikai jellemzők Biodegradációs tesztek: O2 fogyasztás, szubsztrátfogyás, termékképzés, CO2, Bioakkumulációs tesztek: az akkumulált vegyi anyag kémiai analízise Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Ökotoxikológiai tesztek osztályozása A vizsgált környezeti elemek és fázisok Víz és pórusvíz Extraktumok, eluátumok, csurgalékok, stb. Szilárd fázisú minták: teljes talaj, teljes üledék Az ökotoxikológiai tesztelés célja Vegyi anyagok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata, Hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok képzése Biomonitoring (integrált monitoring) Korai figyelmeztető rendszerek Környezeti minták toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Keverékek, hulladékok toxicitásának, mutagenitásának és teratogenitásának vizsgálata Közvetlen, hatáson alapuló döntési rendszerek Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Ökotoxikológiai teszetk statisztikai értékelése Akut toxicitási tesztek értékelése Grafikus interpoláció Probit analízis Logit módszer Mozgó átlag Szoftverek TOXSTAT SAS-PROBIT SPSS-PROBIT DULUTH-TOX c Krónikus toxicitási tesztek értékelése ANOVA: variancia analízis: annak a koncentrációnak ameghatározása, amely szignifikánsan eltér a kezeletlen kontrolltól Több fajt alkalmazó tesztek értékelése Az ökológiai adatokban fellelhető összefüggések megtalálása többváltozós matematikai módszerekkel. PCA: principal components analysis (linearitás feltételezett) DPC: Detrended Principal Components NMDS: Nonmetric Multidimensional Scaling RDA: PCA + redundancia analízis Cluster analízis: hasonlóság alapján történő csoportosítás NCAA: Nonmetric Clustering and Association Analysis: mesterséges intelligencia többváltozós változata Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

A tesztorganizmus: általános követelmények Hozzáférhetőség: a tesztorganizmus széles körben elérhető legyen Laboratoriumi kultúra culture Más kultúrák, törzsgyűjtemények Gyűjtés szabdföldről Fenntartás Laboratóriumban fenntartható legyen Nagy mennyiségben elérhető, beszerezhető legyen A tenyészet genetikai tulajdonságai Ismert genetikai összetétel Ismert genetikai történet (Norvég patkány, E. coli) Érzékenysége Relativ érzékenység a toxikus szennyezőanyagra Speciális érzékenység egy vagy több szennyezőanyagra Széles spektrumú érzékenység Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

A tesztorganizmus: általános követelmények 5. Mennyire reprezentálja az ökoszisztémát Érzékenysége legyen jellemző rendszertani egységére Lehet a legérzékenyebb Érzékenyebb,mint az ökoszisztéma átlaga “átlagos” érzékenységű Milyen rendszertani egységet (család, stb.) reprezentál 6. Koncentráció - válasz összefüggés A válasz legyen arányos a toxikus anyag koncentrációjával A hatásos koncentrációtartomány széles legyen 7. A teszt ismételhetősége, statisztikája Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

QSAR és az ökotoxikológiai tesztelés Egyre nő a vegyi anyagok száma: 100 000 létező mellé 1000 új anyag /év.Ezeket lehetetlen minden szempontból megvizsgálni Ökotoxikológiai adatok hiánya: QSAR segíthet QSAR = Qantitative Structure – Activity Relationship Kémiailag hasonló anyagok toxicitása matematikai összefüggésekkel leírható: Hal toxicitás: alifás és aromás szénhidrogének 1/LC50 = 0.871 * log Kow – 4.871 Aromás vegyületek bioakkumulációja: D. magna log BCF = 0.898 * log Kow – 1.315 Biodegradálhatóság (BC): ftalát-észterek BC = –24.308*log Kow + 394.84 Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Daphnia magna Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Nematodák Típus: szabadon élő parazita Élőhelye: édesvíz, tengervíz, talaj, növényi vagy állati organizmusok Méret: mikroszkopikustól cm-ig Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Vízinövények Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Algák Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Békalencse Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Szárazföldi tesztorganitmusok Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Folsomia candida (Collembola) Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Szénhidrogének akut toxicitása Collembolára Mortality % log concentration Diesel-oil mg/kg Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Tesztnövények növekedése tápagaron Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Több fajt alkalmazó toxicitási tesztek Vízi mikrokozmosz Standardizált vízi mikrokozmosz Rázatott lombikos mikrokozmosz Tavi mikrokozmosz Folyami mikrokozmosz Szennyvíz tisztító mikrokozmosz FIFRA mikrokozmosz Szárazföldi mikrokozmosz Gyökér mikrokozmosz Talajmag mikrokozmosz Talajjal töltött edény Talajjal töltött oszlop Talaj mikrokamra Szárazföldi mikrokozmosz rendszer Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Több fajt alkalmazó tesztek jellemzői Mikrokozmosz & mezokozmosz tesztek Méret: 0.1 liter től 1 000 literig (18 000 000) Történelmük van: az ökoszisztémákhoz hasonlóan időben irreverzibilisek. Trofikus szintek: trofikus szerkezete van, egyszerűtől a valóságosig Evolúciós események szintere: pl. rezisztencia fellépése Új metabolikus útvonalak fejlődhetnek ki: pl. xenobiotikumok biodegradációjára Redukált komplexitás jellemzi a reális környezethez képest (pl. fajok száma) Dinamika: a kis térfogatba kényszerítés megváltoztatja a dinamikát. Ezeket a hatásokat meg kell különböztetni a toxikus hatásoktól Heterogenitás: természetes ökoszisztémákban a hely és idő szerinti heterogenitás következménye a fajok változatossága és gazdagsága. A mesterséges ökoszisztémáknál viszont törekszünk a homogenitásra, hogy megőrizzük a statisztikai értékelhetőséget. Összefoglalásképpen a több fajt alkalmazó teszteket úgy jellemezhetjük, hogy azok komplex rendszert jelentenek saját dinamikával és történelemmel, nem ismételhetőek, mivel a múltjuk konzerválódik le egészen DNS szintig. Ezeket a mikro- és mezokozmoszok tervezésénél és kiértékelésénél figyelembe kell venni. Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

FIFRA mesocosm for pesticide registrations Organisms bluegill sunfish, fathead minnow, channel catfish, phytoplankton, periphyton, zooplankton, emergent insects, benthic macroinvertebrates Size of organism biomass of fish added, should not exceed 2 g/m3 of water Test vessel size tanks with a surface area of 5 m2, a depth of at least 1.25 m, volume at least and type 6 m3, made of inert material. Smaller tanks can be used without fish. Addition of test after 6-8 weeks ageing by spraying on across water surface, by applying material into a water-soil slurry or tin a water based stock solution Sampling begins after 2 weeks of the construction of the microcosm, comtinues for 2-3 months after the last treatment with the test-material. Frequency of testing depends upon characteristics of the test substance and on treatment regime Dosage of pesticide level, frequency and number of replicates are determined based on objectives of the study Temperature partially burying tanks in the ground or immersing in a flat bottomed pond Sediment obtained from existing pond containing natural benthic community, placed onto the bottom of the mesocosm, in trays, in a 5 cm thick layer Water from healthy, ecologically active pond, water level should be controlled and regulated, +/- 10 %, by adding or releasing of water Weather should be recorded ant take into consideration by the evaluation of the test Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Talaj mikrokozmosz * Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Ökotoxikológiai adatok a környezeti kockázat mennyiségi meghatározásához PNEC képzése ökotoxikológiai tesztek alapján BIZTONSÁGI FAKTOR 3 TROFIKUS SZINT, min. 1-1 akut toxicitási teszt (3 x LC50 Daphnia, alga, hal) 1000 3 TROFIKUS SZINT, min. 1 krónikus tox. teszt (2 x LC50 + 1 x NOEC) 100 3 TROFIKUS SZINT, min. 2 krónikus tox. teszt (1 x LC50 + 2 x NOEC) 50 3 TROFIKUS SZINT, 3 krónikus tox. teszt (3 x NOEC) 10 Mezokozmosz vagy szabadföldi vizsgálat 1 PNEC alkalmazása: veszély azonosítás, kockázat felmérés, törvénykezés, vegyi anyagok engedélyeztetése hatáson alapuló környezetminőségi kritériumok képzése, beavatkozási- és célértékek képzése kockázat felmérés, kockázat jellemzés, kockázat kezelés, csökkentés: területhasználat, területrendezés, remediáció tervezése Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Trifluralin Organizmus Hatás Koncentráció mg/l Fajok száma Alga Crustacea Hal EC50 LC50 NOEC LOEC 2,5– 0,05–12,0 0,004– 0,010–1,0 0,005–0,02 0,001–0,002 1 9 6 2 Az ökoszisztéma egészére károsan nem ható koncentráció, vagyis a PNEC érték előrejelezhető az ökoszisztéma egyes tagjaira kapott eredményekből. A legkisebb koncentrációértéket vesszük alapul: NOEC érték 0,001, ezt osztjuk a faktor (10) értékével. PNECvíz = 0,0001 mg/lit. Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Vegyi anyagok viselkedése a környezetben Vegyi anyagok sorsa és viselkedése a környezetbe: mozgékonyság, hozzáférhetőség, biodegradálhatóság befolyásolják az aktuális toxicitást Integrált megközelítés: fizikai-kémiai jellemzők + biológiai-ökotoxikológiai jellemzők helyszín specifikus kockázat. Mozgékonyság, hozzáférhetőség befolyásolja az aktuális toxicitást: kölcsönhatás a szennyezőanyagok, valamint a szennyezőanyag és a mátrix között. Transzport és hozzáférhetőség integrált metodikával jellemezhető. Szorpciós kapacitás: a szennyezőanyag és toxicitása megoszlik környezeti elemek fázisai között : kilúgzás, deszorpció, párolgás. Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Vegyi anyagok viselkedése a környezetben A toxicitás megoszlása a talaj szilárd-víz, valamint szilárd-gáz fázisai között kockázatot jelent a felszín alatti vízre és a levegőre. Üledékek esetében a szilárd fázis és a pórusvíz közötti megoszlás a felszíni víz minőségét veszélyezteti. Erős kötődés és rossz biodegradálhatóság a kémiai időzített bomba jelenségéhez vezet. Az aktuális toxicitást (az ökoszisztémában realizálódó hatást) szilárd fázisú minták és adszorbeált szennyezőanyag esetében a direkt kontakt vagy interaktív tesztek jellemzik megfelelően, ahol megnyilvánulhatnak a kölcsönhatások.. Ezek eredményei magzkba foglalják az összes komponens közötti kölcsönhatást: szennyezőanayagok, szennyezett közeg, organizmus(ok). Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Szennyezett talaj ökotoxikológiaI tesztelése Környezeti minták tesztelésének problémái: Szennyezőanyagok keveréke Kölcsönhatások: szennyezőanyagok, mátrix és a biota között Vizsgált közeg: extraktum, teljes talaj Szennyezett talaj tesztelésének problémái Szennyezőanyag keverék: szinergizmus, antagonizmus Biotranszformáció: termékek hatása Biodegradáció Hozzáférhetőség: eltérő fizikai-kémiai és biológiai hozzáférh. Az analitikai program csak a szennyezőanyagok kis hányadát tart. A környezei minta biotikus és abiotikus tul. befolxásolja az eredményt Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Szennyezett talaj ökotoxikológiia tesztelése Az ökotoxikológiai tesztelés megoldás a problémák egy részére Integrálja a toxikus anyagok kölcsönhatásait Integrálja a szennyezőanyag és a mátrix kölcsönhatásait A szennyezőanyag biológiailag hozzáférhető részét méri Kémiai analitikai módszerrel nem kimutatható anyagok hatását is méri Az analitikai programba be nem vett veszélyes anyagok hatását Ökotoxikológiai tesztekkel szemben támasztott követelmények Ökológiai relevancia, környezeti realitás Reprodukálhatóság Megbízhatóság Érzékenység Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Integrált módszeregyüttes szervetlen szennyezőanyagokra Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Integrált módszeregyüttes szerves szennyezőanyagokra Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Az integrált módszeregyüttessel kapott eredmények értékelése A fizikai-kémiai és a biológiai eredmények közötti összefüggések 1. C  B: a kémiai és a biológiai eredmény egyezik 1.1. ++: nagy szennyedzőanyag koncentráció, erős negativ hatás , nagy kockázat 1.2. ‑ ‑: nincs vagy kevés szennyezőanyag, nincs mérhető hatás, kis kockázat 2. C > B: Nagy koncentráció, de nincs hatás a tesztorganizmusokra 2.1. A szennyezőanyag nem toxikus kémiai formában van jelent: látens kockázat 2.2. A szennyezőanyag jelent van, de nem hozzáférhető:kémiai időzített bomba 3. C < B: Kémiailag nem mért vagy nem mérhető, de erős hatás 3.1. Kis koncentrációban is toxikus: nagy kockázat 3.2. A toxikus anyag nem szerepelt az analizikai tervben: nagy kockázat 3.3. Nincs analitikai módszer: nagy kockázat Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezeti fázisok integrált felmérése A kockázat jellemzését szolgálhatja az oldott és a szorbeált szennyezőanyag toxicitásának összehasonlítása, a teljes üledék és a pórusvíz párhuzamos vizsgálata. Talajok toxicitást pufferoló képessége is mérhető: az oldott és a talajon szorbeálódott toxikus anyag hatása közötti különbség, illetve a két görbe közötti terület a talaj semlegesítő kapacitásával arányos. Toxikus fémek hatása nagy agyagtartalmú talajban az oldott forma 1-20% át mutatta.         Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Hozzáférhetőség: oldott és adszorbeált Cd hatása a baktérium lumineszcenciára Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002 Hozzáférhetőség: oldott és adszorbeált Cd hatása a baktérium lumineszcenciára Cd in soil [%] Cd in solution 100 Root growth inhibition [%] 50 [%] 100 200 300 400 500 600 Cd [ppm] Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezeti fázisok integrált felmérése A toxicitás megoszlása szennyezett Duna-üledék fázisai között Pórus víz toxicitása: P Teljes üledék toxicitása: S Megoszlási hányados: K P + , S + Toxikus, biológiailag hozzáférhető, nagy K P + , S - Toxikus, biológiailag hozzáférhető, mobilis (vízoldható P ‑ , S + Toxikus, biológiailag hozzáférhető, immobilis (abszorb. P ‑ and S ‑ Nem toxikus vagy biológiailag nem hozzáférhető kémiai mérések fognak dönteni! Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Hozzáférhetőség - feltáródás Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Hozzáférhetőség - feltáródás Minta   Azotobacter agile dehidrogenáz aktivitás Sinapis alba gyökérnövekedés Vibrio fischeri lumineszcencia Flotációs szürke meddőanyag Nem toxikus Enyhén toxikus Meddőhányót részlegesen takaró talaj Nagyon toxikus Toxikus   Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Hozzáférhetőség - feltáródás Minta pH Teljes fémtartalom mg/kg Mozgékony fémtartalom   Zn Pb Cu Szürke meddő 7,0 31 858 4 971 2 450 3,4 1,2 0,6 Vörös meddő 7,1 2 248 481 114 4,3 0,1 0,0 Sárgásszürke 7,3 7 571 2 766 984 3,9 1,7 Takaró talaj 4,7 603 186 72 42,2 1,9 0,5   Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Technológiamonitoring: bioremediáció Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezettoxikológia Gruiz Katalin Horváth Beáta Molnár Mónika Műegyetemi Kiadó, 2002 ISBN 963 420 676 x Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Környezettoxikológia Környezettoxikológia és a környezeti kockázat kezelése Ökotoxikológia és a vegyi anyagok kockázata Szennyezett talajok ökotoxikológiai jellemzése Talajökotoxikológiai praktikum Egyetlen fajt alkalmazó laboratóriumi tesztek: baktérium, protozoa, növényi, állati Talaj saját aktivitásain alapuló tesztek: sejtszám, légzés A talaj mint tesztorganizmus Mikrokozmosz tesztek és kísérletek 5. Toxikon: környezettoxikológiai fogalomtár Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002

Az interaktiv biotesztek előnyei Interactive bioassays are able to characterise the binding capacity of the soil, the availability and the actual effect of the contaminant and the interactions between the soil (sediment), the contaminant and the test organism. Site specific environmental risk of contaminated sites can be characterised by ecotoxicological tests. From the result of bioassays with test organisms of three different trophic level (e.g. microorganisms, plants, animals) an extrapolation for the terrestrial or benthic ecosystem is possible. Biological characterisation should accomplish the chemical results. Chemical analysis gives the concentration of the compounds. Ecotoxicological tests measures the effect characterised by the Effective Concentration or the No Effect Concentration of contaminant (EC50 or NOEC). The comparative evaluation of chemical (C) and ecotoxicological (B) results makes possible a more detailed risk characterisation, gives important information about the fate and nature of the contaminant about the interactions between the contaminant, the matrix and the ecosystem. Gruiz Katalin –- Könyvbemutató –- 2002