A termelés költségei Költség: A termelés, szolgáltatás érdekében felhasznált élő- és holtmunkák pénzben kifejezett értéke. Kiadás: (a pénzeszközök csökkenését jelenti) Időben megelőzheti a költség felmerülését és elszámolását Időben követheti a költségelszámolást Időben egybeeshet a költség felmerülésével és elszámolásával Ráfordítás: Az értékesített termékek, szolgáltatások bekerülési értéke. A költség és a ráfordítás különbsége: A ráfordítás az értékesítéshez, a költség a tevékenység elvégzéséhez (termelés) kapcsolódó fogalom.

A költségek csoportosítása: fix (nem függ a termelés változásától, pl. energiaköltség, bérleti díj) változó (a termelés változásával együtt mozog) Összes költség = fix + változó ktg.-ek A vállalati gazdálkodás két követelménye: Hosszú távon: a vállalat összes költségeinek meg kell térülnie az árbevételekből Rövid távon: az egyes termékek árában meg kell térülnie legalább a termék változó költségeinek (veszteség minimalizálás)

Fedezeti pont Jelentése: Árbevételi oldalról: Az árbevétel azon szintje, ahol a vállalat összes költsége (állandó + változó) megtérül, de nyeresége nem keletkezik Mennyiségi oldalról: az a termelt mennyiség, ami ehhez szükséges

Kapacitás Jelentése: Egyrészt a vállalat „maximális” teljesítőképessége (az időegység alatt előállítható termékek / szolgáltatások mennyisége, pl. étteremben az óránként kiszolgálható vendégek száma, főiskolán az évente „kibocsátható” hallgatók száma) Kapacitásbefolyásoló tényezők: a gépek műszaki jellemzői, a műszakok száma) Másrészt a termelő berendezések összessége Kapacitástervezés: A vállalat számára szükséges erőforrások mennyiségének és struktúrájának megtervezése. A kapacitás mérete és összetétele függ: a vállalat marketingstratégiájától (piaci szempont) a méretgazdaságosság szemponttól (gazdasági szempont) A kapacitástervezés figyelembe vétele: a termelőeszközökkel kapcsolatos stratégiai döntéseknél. A kapacitáskihasználtság (%): Rendelt mennyiség / kapacitás

A termelő berendezésekkel kapcsolatos stratégiai kérdések: a létrehozandó kapacitások mérete és összetétele kapacitásbővítés vagy leépítés a termelő berendezések karbantartása Termelő berendezések: számviteli kategória szerint a tárgyi eszközök közé tartoznak A tárgyi eszközök és jellemzőik: a vállalati vagyon elemei naturális formában léteznek (kevésbé mobilok) több termelési cikluson keresztül szolgálják a működést A tárgyi eszközökkel kapcsolatos stratégia megvalósításának eszközei: beruházás tárgyi eszköz fenntartás

Szűk keresztmetszet Szűk keresztmetszet: Olyan erőforrás, amelynek kapacitása egyenlő az iránta megnyilvánuló igénnyel vagy kisebb annál. Nem szűk keresztmetszeti erőforrások: amelyek kapacitása nagyobb mint a velük szemben támasztott igény A termelésmenedzsment első feladata: a szűk keresztmetszetek beazonosítása A szűk keresztmetszeteknél célszerű, ha az állandóan dolgozik, nagy sorozatokkal, kevés átállási idővel működik

Beruházás pénzügyileg: tárgyi eszköz bővítés szervezését tekintve: tárgyi eszköz létesítési projekt A beruházás formái: pótló (az elhasználódott tárgyi eszközök pótlása) bővítő (új tárgyi eszközök létesítése) ((nettó ber.) A kettő együtt: bruttó beruházás A beruházási döntések gazdasági megalapozása statikus dinamikus beruházás gazdaságossági számításokkal

A statikus beruházás gazdaságossági számítások mutatói 1. A beruházás átlagos jövedelmezősége (%) Számítása: Bj = Ahol: Ny: a beruházással egy év alatt elérhető átlagos nyereség B: a beruházáshoz szükséges pénzbefektetés 2. Megtérülési idő (év) Bi = Ny B B Ny

3. A beruházási pénzeszközök forgási sebessége Bs = Ahol: Mi: a beruházással létrehozott kapacitás használati ideje Mi B / Ny

Dinamikus beruházásgazdaságossági számítások Különbözősége a statikus beruházás-gazdaságossági számításoktól: figyelembe veszik a pénz időértékét. A pénz időértéke: Annak mértéke, hogy mennyivel értékelünk nagyobbra egy mai kifizetést vagy hozamot egy jövőbelinél.

TERMELÉSI ÉS LOGISZTIKAI STRATÉGIA Fogyasztói elvárások a termékkel szemben: Kapható legyen Esztétikus legyen Praktikus és esztétikus csomagolás Jó minőség Alacsony ár Ipari vásárlás esetén: pontosan, a szerződésben rögzített minőségben és mennyiségben leszállított áru

Versenyelőny-források A versenyelőny forrásai: Versenyelőny-források Ár Profit elérése erős árversenyben Megbízhatóság A szerződésben rögzített feltételek betartása szállítási pontosság mennyiségi és minőségi megfelelés stb. Minőség Magas minőségű termék termékteljesítmény (pl. autó: fogyasztás) termékélettartam termékmegbízhatóság Javíthatóság Karbantarthatóság Konformitás stb. Rugalmasság Gyors reagálás a Változásokra Termék, mennyiségi és időbeli rugalmasság Szolgáltatás Kiegészítő szolgáltatások Tranzakció előtti, alatti és utáni elemek (pl. garancia)

Ár Kérdés: Melyik az az ár amelyen a fogyasztó még hajlandó megvenni a terméket? Meg kell találni a költségcsökkentés módját Az árversenyre hat a méretgazdaságosság Méretgazdaságosság (economies of scale): a nagyobb mennyiségben való előállítás és kiszállítás (speciális, hatékonyabb gépek, kisebb a termékre jutó általános költség) gazdaságosabb, mint ha kisebb tételeket gyártanának (nagyobb piaci részesedés → alacsonyabb költségek → alacsonyabb árak).

Rugalmasság Termékrugalmasság (a terméktervezés és az anyagi folyamatok rugalmassága, pl. a termékterv változtatási hajlandóság, ill. képesség, új termékek bevetése) Feltétele: szoros információs kapcsolat és együttműködés a termékfejlesztés és a termelés között, magasan képzett munkaerő, gyors tanulási képesség Mennyiségi rugalmasság (alapja a nagy szállító és termelőkapacitás, munkaerő-tartalékok stb. ) Időbeli rugalmasság (a gyors reagálás képessége) rövid határidejű szállítás a vásárlói változtatásokra való reagálás

Minőség Teljesítmény (gépkocsi: fogyasztás vagy maximális sebesség) Termékspecifikációnak megfelelő termék (konformitás): a dokumentációknak megfelelő termékminőség (az előrejelzett élettartam alatti meghibásodás nélküli működés) Esztétikai megjelenés (design): a termék külsejének minősége Megbízhatóság (pl. japán gépkocsik az első három évben rendkívül megbízhatóan működnek) Javíthatóság Élettartam (pl. orosz áruk, japán áruk) karbantarthatóság

A versenyelőny-források kapcsolata Korábbi nézetek: az ár és a többi forrás között trade-off (átválhatóság) kapcsolat van Pl. a minőség javítása költségnövekedéssel jár együtt és fordítva, a ráfordítások csökkenése a minőség romlásához vezet Cáfolat: a japánok megjelenése az USA-ban a 60-as években jó minőségű mégis olcsó gépkocsikkal Választékgazdaságosság (economies of scope): Differenciált fogyasztói igények elfogadható költségek melletti kielégítése (a technikai fejlődés eredményeképpen rugalmas gépek és technológiák jelentek meg, amelyek lehetővé tették a méretgazdaságossághoz szükséges termékmennyiségek csökkentését)

Logisztika Vállalati folyamatok: Anyagi Pénzügyi Információs folyamatok Logisztika: Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja, hogy az üzleti folyamatok zavartalan lebonyolításához szükséges termékek a megfelelő helyen és időpontban a szükségleteknek megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban rendelkezésre álljanak. (Chikán, 1998) Logisztikai rendszer: Az anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk és irányítási struktúrák rendszere. Működése a fogyasztói keresletről beszerzett információkkal kezdődik

A logisztikai rendszer szerkezete (Chikán, 1999) A termelés ellátása Beszerzés Értékesítés Anyag- és vásárolt alkatrész-készlet Félkész termékek és befejezetlen termelés Késztermék-készlet Készletezés Anyagi folyamatok lebonyolítása Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Szállítók Anyag-mozgatás Vevők Beszállítás Kínálat-menedzsment, szállító-nyilvántartások A termelési program és folyamat nyil-vántartásai Kereslet-menedzsment, vevőnyilván-tartások Információ- kezelés

A termelési és logisztikai rendszer stratégiai döntései Gyártani vagy vásárolni Folyamatválasztás Technológiaválasztás Létesítmények elhelyezése és berendezése Információs rendszer kialakítása Stb.

Készletek Azok az anyagi javak, eszközök, amelyeket egy szervezet azért halmoz fel, hogy a termelési, elosztási folyamatban felhasználja A vállalati vagyon eszközoldalát jelentik, csoportjai: vásárolt készletek, saját termelésű készletek Nyilvántartási értékükről a számvitel rendelkezik A gazdálkodó szervezetek tevékenységének fontos jellemzője a lekötött készletmennyiség

A just-in time (éppen időben) termelésszervezési elv Teljes vállalatműködési filozófiát jelent (középpontja: a termelékenység és a minőség) Alapja a japán vállalati kultúrára jellemző motivációs és participációs rendszer Fogalma: mindennemű veszteség kiküszöbölését célzó termelési filozófia. Csak a rövidtávú keresletnek megfelelő termék áramlását engedi meg.

A just in time alapelvei: Teljes körű minőség-ellenőrzés Egyenletes és rugalmas termelés (a termelésközi állásidők csökkentése, az egyik termék gyártásáról a másikra való átállás meggyorsítása és rugalmassá tétele → folyamatos termelés, selejtképződés nélkül Készlet nélküli termelés Áttekinthető üzemkialakítás: egyszerűség, áttekinthetőség és célszerűség (rugalmas gyártási rendszerek alkalmazása: az egyik termék gyártásáról a másikra való gyors átállást megvalósító berendezések alkalmazása és ezek üzemen belüli optimális elhelyezése → lehetővé teszi technikailag is a termék folyamatos áramlását az üzemben)