Közösségi gondozás és team munka összeállította: Patyán László Egészségügyi szociális munka mesterszak

Személyesen a szociális munkáról…(engedtessék meg…) Volt idő, amikor még én is elhittem, hogy az tud szociális munkát csinálni, akinek papírja van róla…..

A kurzus fő kérdései Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? Hogyan lehetne közelebb hozni a helyi közösséget az intézményekhez? Hogyan lehet a rendszereinket demokratizálni? Használható – e a közösség ereje a szakmai munkában? Használható – e a közösség, mint jóléti ellátásokat legitimáló, támogató rendszer? Milyen erőforrások lakoznak a helyi közösségben és miként lehet ezeket mobilizálni? Közösség, mint szolgáltató. Milyen kísérletek, példák, modellek vannak a gyakorlatban? Önkéntesség a szociális ágazatban. Önkéntes munkával kapcsolatos dilemmák…

Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? Megrendelő (finanszírozó) leggyakrabban az állam Szabályozó az állam Kontroll funkciót gyakorló az állam Kapacitás szabályozó az állam Végeredményben a szolgáltatásainktól gyakran eltávolodik a helyi közösség, nem ismerve a szolgáltatás célját, célcsoportját, finanszírozását, eredményeit, stratégiáit

Mi jellemzi a személyes szociális szolgáltatások (intézmény) és a közösség viszonyát? Ha a szolgáltatások nem a közösségi alapokon nyugszanak, akkor - csökken a szolidaritás, - bizonyos csoportok (szelektív rendszereknél) megbélyegződhetnek - a közösség nem tud megjelenni szereplőként (pl. adományozó, önkéntes, lobbysta) - csökken a közösségi felelősség - bizonyos kliensek elveszhetnek a közösség és az intézmény rendszereiben (pl. pszichiátriai és szenvedélybetegek)

Hogyan lehetne közelebb hozni a helyi közösséget az intézményekhez? Nyitás Marketing (adományszervezés, szolgáltatások igénylése, ügyfelek bekapcsolódása helyi folyamatokba) Részvételt segítő folyamatok Ügyek „megosztása” Önkéntes segítők alkalmazása Nyitott intézményi modellek „A közösség a szövetségesem” Önszerveződő mozgalmakkal való együttműködés

Hogyan lehet a rendszereinket demokratizálni? Demokratizálni kell!!!! (EU jelentés) Demokratikus döntéshozatali mechanizmusok a vezetésben = elkötelezett munkatársak Vezetésbe, intézményi életbe bekapcsolódó ügyfelek és hozzátartozóik - Jogi keretek (érdekképviseleti fórum) - Lakógyűlések, nagycsoportok, ügyfelek által létrehozott lakóönkormányzatok, stb.

Használható – e a közösség ereje a szakmai munkában? Önkéntes munka (később) „Érintett segítők”, vagy „segítő érintettek” bevonása (elérési munka, rehabilitáció, intézményvezetés, önkéntes munka) ÖNSEGÍTÉS, kölcsönös támogatás (kicsi közösségek) Szocioterápiás módszerek Befogadó közösség - integrációs modellek – befogadó családok

Befogadó közösség - integrációs modellek – befogadó családok Büntetés – végrehajtásból szabadulók (Szeged melletti rehabilitációs közösség) Addiktív betegek, bűnözők – befogadó családok – Skandinávia Hajléktalan ellátás – Monar Markot társaság Lengyelország, - Befogadó falu program – Tarnabod - Német rehabilitációs falu programok Egyházi befogadó, támogató közösségek Hogyan szerezhetjük vissza amit elveszítettünk? (A közösséghez kapcsolódó társadalmi értékek…)

Önsegítés Önsegítés és demokrácia viszonya, avagy a „kicsi – személyes és a nagy – bürokratikus” „Totemmé” váló vezetők Miért félnek a szociális munkásoktól az önsegítők? Vagy nem félnek? Mi félünk?... Az együttműködés alapja – egymás elfogadása A „kliens” meg”szociális munkázása” – hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy akikkel dolgozunk, azok „nem képesek”…

Használható – e a közösség, mint jóléti ellátásokat legitimáló, támogató rendszer? Ha az állam szerepe csökken, mindenképp szükség lesz a közösség, a helyi társadalom támogatására (jóléti inga elv) Támogatás, adományozás Önkéntes munka Biddle: a közösségfejlesztési folyamatban a szegény a tudását, munkaerejét adja, a tehetős a pénzét, de mind egy ÜGY-ért dolgoznak, így a program növeli a közösségi érzést, összetartást

Közösségi elvek és alapok a szolgáltatások során Közösség pótló programok – klubok (idősek klubja, fogyatékosok klubja, stb.) Rehabilitációs, terápiás közösségek, szociális lakóközösség Közösségi ellátások (gyorsan beszéljünk róla, mielőtt teljesen meg nem szüntetik) Falu, tanyagondnoki rendszer

Közösségfejlesztés - közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) 1 2004 - ISzCsEM Helyi kezdeményezések támogatása, bátorítása Helyi társadalom erősítése Fő programok: - vidékfejlesztési programok (LEADER) - szociális szövetkezetek - települési egészségtervek - szociális városrehabilitációs programok

Közösségfejlesztés - közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) 2 Gyakorlati programok: - közösségi mozgalom alapítványi iskola ellen - civil tanács – civil szervezetek összefogása - helyi vezetés, önkormányzás – leváló kistelepülések - közösségi egészségterv - Közösségi rádió - tanulókör – nyugdíjasok egymásért az EU-ban - kávézó közösségi módon - közösségsegítők képzése

Szociális szövetkezet – demokrácia, részvétel, munkalehetőség a közösség alapjain 1 Kiút szövetkezet – Svédország - bűnözők, droghasználók - 3 program: kávézó, kézműves szövetkezet, félutas ház férfiaknak -A kiút szövetkezet támogatja a többi kezdeményezést - Az önkormányzat veszi meg a szolgáltatást - Az alap a szociális vállalkozás Le Mat Olaszország: szociális vállalkozás, mely szállodákat üzemeltet – olyanok a tagjai, akik pszichológiai problémákkal küzdenek.

Mag – ház Koppánymonostor 2 Szociális szövetkezet – gyermekmegőrző létrehozása Szakipari munkák elvégzése OFA nem támogatta Biztos Kezdet program – beiskolázták a munkatársaikat

Falugazda szociális szövetkezet 3. „Alsómocsoládra csak az megy, aki oda akar menni, vagy nagyon eltévedt” Szolgáltatások a településnek és a lakosoknak

Szociális szövetkezetek, mint szociális szolgáltatók 4. Csak alapszolgáltatásokat lehet végezni Magyarországon

Hátrányos Helyzetűek Alternatív Műhelye Egyesület (HÁTHA) Munkanélküli fiatalok és támogatók alapították Bürokrácia mentes légkör Képzések, tanácsadások Családsegítés Nyári programok, stb.

Settlement jellegű közösségi mozgalmak Közösségi központok Integrált világ: a ház a közösségben, az aktív közösségi tagok a házban, a szolgáltatások szintén a házban

Terápiás közösségek 1. Bion: fókusz az interakción Maxwel: fókusz a társas tanuláson Terápiás közösség: tudatosan szervezett társas környezet és program, melyet a bentlakó vagy bejáró páciensek számára hoztak létre gyógyulást támogató célból. A terápia eszköze maga a közösség (Gál B)

A TH közösség jellemzői 2. Betegek és a személyzet közötti interakciók integrálása (véleménynyilvánítás, döntési jogok) Non-direktív vezetési elvek Toleráns közösségi szellem, tagjai szembesülnek a realitásokkal Napirend kialakítása, tevékenységek közös körülhatárolása

A TH folyamat jellemzői 3. „Az én betegem”, Az én kliensem” az én sikerem…. A siker a közösségé ….

Nagycsoport – a szervezet demokratizálása 4. Mindenki magát képviseli (nem a szerepét) Nem azt kell nézni, hogy mit csinál, hanem, hogy miért csinálja Nem kötelező a nagycsoport de gyógyulni lehet tőle Szocioterápiás hatások

Közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás Közösségi gondozás Nappali ellátások

Közösségi ellátás modelljei ACT modell (Asszertív közösségi kezelés) - alapja az asszertív esetkezelés - időben nem meghatározott folyamat - segíti a mindennapi életvitelt Esetmenedzseri munka

Magyar Művészet és Szocioterápiás és Közösségépítő Egyesület Küldetésnyilatkozata 1. A szocioterápia hozzájárul egy nyitott, elfogadó társadalom kialakulásához. Segíti a minősítés nélküli életre felkészítést Személyes kiteljesedést A társadalomban lévő egyéni és közösségi kultúrák sajátosságainak elfogadását célozza. A "tanult tehetetlenség" a minősített egyéni helyzet helyett azonosságtudat és "kompetencia" az egyén életében

A szocioterápia eszközei 2. Közösségben, klinikumban és az intézményekben működő csoportok Komplex művészetterápiás módszerek Empowerment (képessé tétel/hatalommal való felruházás) technikák Közösségépítés és demokratikus működési gyakorlatot szolgáló közösségi cselekvés.

A szocioterápia 3. Lehetőséget ad az önismeretre A tudatosan választott értékrend szerinti (egyéni és közösségi szinten történő) életvitelre Megelőzi a másság és az eltérő életvitel miatti marginalizálódást Fokozza a kölcsönös toleranciát

Az empowerment célja 4. Közös értékrend kialakítása ( a dolgok nem rajtam kívül, hanem velem együtt változnak) A "tanult tehetetlenségre való szocializáció" helyett aktív, környezetet alakító helyzet kialakítása (lehetőség – képesség) Az egyéni öntudatos cselekvő ember, és a közösségben másokkal együttműködő, partnerségre és elismert méltóságra épülő közös cselekvésben részt vevő emberi magatartás elérése.

Önkéntes munka Miért jó önkénteseket alkalmazni? Miért nem jó önkénteseket alkalmazni? - önkéntes – kliens - önkéntes – polgár dilemmák - szolgáltatások önkénteseknek - önkéntesek oktatása - felelősség és önkéntesség - önkéntesség az önkéntes segítők szemével - érintett önkéntesek - megfizessük – e az önkéntest és hogyan? Törvény már van, regisztrált önkéntes kevés (2005 évi LXXXVIII. Tv.) A közérdekű önkéntes tevékenységről