Megváltozott életkörülmények, - foglalkozás-egészségügyi kérdések Dr. Jakabfi Péter SE Népegészségtani Intézet 2011. szeptember 6-7.

Globalizációs kihívás a munkavédelemben A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a jövő útját jelenti az a mostanában kibontakozó trend, hogy a globális vállalatok egységes foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi rendszereket működtetnek a világ különböző tájain tevékenykedő szervezeteiknél (egységes keret és alapelv). A globális kommunikáció felgyorsulása az egyik oka annak, hogy a kockázatok is egyre inkább globalizálódnak. Ha a világ bármely pontján valamilyen katasztrófa történik, gyakran a televíziós stábok érkeznek először a helyszínre, és az általuk közvetített információk percek alatt eljutnak a világ minden szegletébe. Ennek következtében a környezeti, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi kockázatok azonnali pénzügyi kockázatokat is jelentenek.

A globális munkavédelem megvalósításának gyakorlati kérdései A célokat tartalmazó környezetvédelmi, foglalkozás-egészségügyi és munkavédelmi politika kidolgozása, ennek ismertetése és a megvalósításért felelős emberek betanítása, a helyi kultúra megismerése és a munkavédelemre gyakorolt hatásának felmérése.

A globális munkavédelmi rendszer kihívásai Kulturális különbségek megjelenítése Általános irányelvek Egységes társasági filozófia és értékelési rendszer Konkrét vállalati norma

Veszélyek vagy kockázatok Veszélyek vagy kockázatok? Különbségek a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szemléletben Európai vállalatoknál kötelező a kockázatfelmérés (risk assesment) Az európai kockázatalapú szemlélet foglalkozik a pszichoszociális kockázatokkal is (pl.: a stressz vagy a lelki terror) Amerikaiaknál elsősorban a veszélyeket (hazard) vizsgálják Így a társaságok pontosabban rangsorolhatják azokat a területeket, amelyeket a munkakörnyezet javítása érdekében fejleszteni kell A kockázat fogalma átfogóbb: nemcsak a veszélyek tartoznak bele, hanem a veszélyek előfordulásának valószínűsége is.

Irányelvek vagy szabványok: a globális munkavédelmi rendszer felépítése I. Globális munkavédelmen sokan a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) irányelveit értik, míg mások konkrét társasági előírásokra és normákra gondolnak. Miután az 1990-es évek elején a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) sikeresen vezette be a rendszerszemléletet a minőségbiztosításban (ISO 9000 sorozat) és a környezetvédelemben (ISO 14000 sorozat), megjelent az igény ugyanennek a szemléletnek az alkalmazására a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy területén is.

Irányelvek vagy szabványok: a globális munkavédelmi rendszer felépítése II. Az ILO munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi irányelveit (ILO-OSH 2001) 2001.-ben fogadták el. Ezek az irányelvek rugalmasabbak az ISO szabványoknál, mivel "tiszteletben kívánják tartani a már meglévő helyi normákat„, ugyanakkor arra ösztönzik a helyi hatóságokat, hogy az ILO irányelvek alapján dolgozzák ki saját nemzeti irányelveiket, mivel a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy fejlesztése a nemzeti stratégia részének tekintendő.

Irányelvek vagy szabványok: a globális munkavédelmi rendszer felépítése III. A hatékony globális munkavédelmi rendszer fontos eleme az átláthatóság és a dolgozók részvétele. átláthatóság: a munkavállalói érdekképviseletek és más kompetens hatóságok hozzáférnek a munkavédelmi normákhoz a dolgozók motiválása arra, hogy aktívan részt vegyenek a munkavédelem fejlesztésében, - bár ez komoly gondot jelenthet, pl. azért, mert a dolgozók alacsony iskolázottsági szintje megnehezíti, hogy a munkavédelmi és megelőzési szempontokat megértsék és elfogadják.

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség Az Ügynökség egyik kiemelt projektjének, az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) első eredményeit 2010 júniusában tették közzé, amely a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó közösségi stratégia (2007–2012) félidős értékelésével foglalkozott.

Az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) I. 2009 tavaszán összesen 28 649 vezetőt és 7226 egészségvédelmi és biztonsági képviselőt kérdeztek meg 31 országban: az EU 27 tagállamában, valamint Horvátországban,Törökországban, Svájcban és Norvégiában. Az EU-OSHA Európa-szerte végzett intézményi felmérésének célja, hogy támogatást nyújtson a munkahelyeknek az egészségvédelem és a biztonság hatékonyabb kezeléséhez, valamint előmozdítsa a munkavállalók egészségét és jólétét. A felmérés nemzetek között összehasonlítható, a területet érintő új politikák tervezésére és megvalósítására vonatkozó információkat bocsát a politikai döntéshozók rendelkezésére.

Az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) II. az ESENER részletesen feltárja, hogy a munkavállalók hogyan vesznek részt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kezelésében, amely munkahelyi szinten jelentős tényezője a megelőző intézkedések sikeres végrehajtásának. Ahogy társadalmunk alakulását befolyásolják az új technológiai, valamint a változó gazdasági és szociális feltételek, ugyanúgy munkahelyeink, munkahelyi gyakorlatunk és termelési folyamataink is állandóan változnak. Ezek az új munkakörülmények új és újonnan felmerülő kockázatokat, és kihívásokat hoznak magukkal, amelyek azután magas szintű munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot nyújtó politikai, igazgatási és technikai megközelítést kívánnak.

Az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) III. Pszichoszociális kockázatok A munka világában bekövetkező jelentős változások újonnan felmerülő pszichoszociális kockázatokat hoznak létre. A pszichoszociális kockázatok, amelyek a munka kialakításával, szervezésével és irányításával, valamint a munka gazdasági és társadalmi környezetével függenek össze, megnövekedett stresszszintet eredményeznek, valamint a mentális és fizikai egészség súlyos romlásához vezethetnek.

Az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) IV. A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggésben az európai vállalatoknál a balesetek, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, valamint a munkahelyi stressz okozza a legtöbb aggodalmat. A felmérés szerint az erőszak, de különösen a durvaság és a zaklatás a vállalatok igen nagy részénél jelentős probléma. A pszichoszociális kockázatok (azaz a munkahelyi stressz, erőszak és a zaklatás) kezelése gyakoribb az egészségügyi és szociális munkát ellátó ágazatban és a nagyobb intézményeknél. (A dél-európai országok esetében – Spanyolország kivételével – a tudatosság alacsonyabb szintű, és kisebb a valószínűsége, hogy intézkedéseket hoznak a pszichoszociális kockázatok kezelésére.)

Munkahelyi egészségfejlesztés I. A munkahelyi egészségfejlesztés a munkáltatók, a munkavállalók és a társadalom közös erőfeszítése a dolgozó emberek egészségségének és jólétének fejlesztésére: a munkaszervezés és a munkavédelem fejlesztése, a munkavállalóknak a teljes egészségvédelem fejlesztési folyamatban való részvételének ösztönzése, egészséges döntések lehetővé tétele és a személyes fejlődés ösztönzése.

Munkahelyi egészségfejlesztés II. Munkavállalók részvétele a munkaszervezési folyamat javításában. A munkavállalókkal való konzultáció és bevonásuk a munkakörnyezet fejlesztésébe. Mindezek az intézkedések a munkahelyi jólét elérését célozzák, mint például a rugalmas munkaidő vagy az otthonról dolgozás lehetővé tétele. A munkahelyi egészséges étkezés kérdésének felvetése, az egészséges táplálkozásról adott információk, valamint az egészséges menzai étkezés lehetősége és a saját étel elkészítéséhez szükséges eszközök rendelkezésre bocsátása. A dohányzásra való figyelemfelhívás beleértve a leszoktatási programokon való ingyenes részvétel lehetőségét, valamint a dohányzás megtiltását a vállalat teljes területén. A mentális egészség fejlesztése a vezetők számára a stressz kezelés és a csapaton belüli feszültség kezelésének módjaival foglalkozó tanfolyamok ajánlása, anonim pszichológiai segítségnyújtási lehetőség minden munkavállaló számára. Testgyakorlás és fizikai aktivitás sport tanfolyamok, a fizikai aktivitás ösztönzése, aktív és egészséges munkahelyi kultúra népszerűsítése. Egészség nyomon követése, ellenőrzések mint például a vérnyomás és koleszterinszint.

A dohányfüst negatív hatásának kiküszöbölése a munkahelyen Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai alapján végzett becslése szerint, 2008-ban az Európai Unió 27 tagországában több mint 9000 munkavállaló halt meg tüdőrákban munkahelyi dohányfüstnek való kitettségből eredően.

Köszönöm a figyelmet!

Források: BME OMIKK "Munkavédelem - Ergonómia" c. folyóirata, 2006., III. szám www.info.omikk.bme.hu http://osha.europa.eu http://www.omfi.hu/ http://www.killmydaynow.com/2010/06/these-people-dont-care-about-work-safety-part-2-80-pics.html/