Kultúra és kultúrák Humánetológia Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Etológia 1973 Orvosi – fiziológiai Nobel-díj: Karl von Frisch Konrad Lorenz Nikolaas Tinbergen A 30-as és 40-es években írott munkáik alapozzák meg az etológiát, az állatok viselkedésének tudományát Később az embert is elkezdték vizsgálni hasonló módszerekkel Csányi Vilmos. 1999. Az emberi természet. Humánetológia. Vince Kiadó Csányi Vilmos. 2006. Az emberi viselkedés. Sanoma Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Tinbergen négy kérdése Tinbergen klasszikus négy szempontja a viselkedés vizsgálatában (1963): mechanizmus: „hogyan” csinálja az állat az adott tevékenységet funkció: „miért” viselkedik úgy az állat ontogenezis: hogyan alakul ki és változik az adott viselkedés az állat egyedfejlődése során filogenezis: hogyan alakult ki és változott a vizsgált viselkedés az adott állatfaj törzsfejlődése során Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Tinbergen négy kérdése Egy adott tulajdonság, viselkedési jellemző vizsgálata Történeti vagy jelenidejű? Történeti perspektíva Statikus perspektíva „Hogyan” vs. „miért” kérdések Proximális megközelítés (hogyan szerveződik egy egyed?) ontogenezis (egyedfejlődési lépések sorozata) mechanizmus (a organizmus működésének leírása) Evolúciós megközelítés (miért olyan a struktúrája, amilyen?) filogenezis (törzsfejlődési lépések sorozata) funkció (mi az adaptív szerepe?) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Öröklött emberi viselkedésformák Újszülötteknél: emlőkeresés, szopóreflex fogóreflex Moro-reflex (veszély, esés esetén) úszóreflex merülési reflex lépegető reflex szemtörlő reflex hangjelzések belső állapotjelzésre kontaktusfelvétel ébredés után, alvási hang, ivó hang, elégedett hang Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Öröklött emberi viselkedésformák Újszülötteknél: imitáció (arcjáték, ajakkerekítés, nyelvnyújtás) mosoly (nem pusztán imitáció!) tárgyállandóság koncepció Később törekvés tárgyak megszerzésére agresszív és agresszió-csökkentő viselkedések Kulcsingerek arc- és alakészlelés Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Öröklött emberi viselkedésformák Sok ezek közül megtalálható a főemlősöknél is félelemgrimasz, játékarc felmagasodás, meghajlás éberségi gesztusok evés közben Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Öröklött emberi viselkedésformák Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Öröklött emberi viselkedésformák Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A humán viselkedés-komplex Az ember biológiai eredetű viselkedésformáit Csányi Vilmos „humán viselkedés-komplexnek” nevezi, és három nagy csoportba sorolja: A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák Szinkronizációs mechanizmusok Konstrukciós képességek

A humán viselkedés-komplex A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák: Szociális vonzódás, zárt csoportok Csoporthűség Csökkent és szabályozott belső agresszió „Idegengyűlölet” Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás – átruházható Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A humán viselkedés-komplex A csoportviselkedés összehangolását szolgáló mechanizmusok Az emóciók szinkronizációja: empátia Hipnotizálhatóság Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés, szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A humán viselkedés-komplex Konstrukciós képességek Mímelés – érzelem- és gondolatkifejezés Nyelvhasználat Virtuális realitás (absztrakciós készség) Tárgyak használata és készítése Szociális rendszerek Hiedelemrendszerek Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A humán viselkedés-komplex Végeredmény: Közös hiedelmek Közös akciók Közös konstrukciók Olyan kontraintuitív következmények is megérthetőek, mint pl. az önfeláldozás Mi a helyzet ma? „megapopuláció” , megszaladási jelenségek, „pszeudocsoportok”, egyszemélyes csoport Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mi az, ami specifikusan emberi? A csoportviselkedés legtöbb eleme csak fokozati eltérést jelent a főemlősökhöz képest A konstrukciós képességek sok esetben viszont radikális újításnak látszanak Legtöbbször a nyelvi képességeket emelik ki itt viszont túl nagy a szakadék, nehéz megérteni, hogyan alakulhatott ki (lásd erről Merlin Donald elképzeléseit később) Mi a helyzet a szinkronizációs képességekkel? Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mi az, ami specifikusan emberi? A csoportméret felső határa: táplálékszerzés alsó határa: védelem a ragadozók ellen A csoporttagok közti versengés nagy, a táplálkozás során amennyire lehet, széthúzódnak, veszély esetén összetömörülnek A páviánok 60-80 fős, szorosabban összezárt csoportokban, a csimpánzok jóval nagyobb területen, lazább csoportokban élnek

Mi az, ami specifikusan emberi? Az emberi csoportok A nagy testméret ellenére szoros csoportszerveződés Egy területen 100-150 fő, 30-50 fős primér csoportokba rendeződve Ezek között csoportszintű kapcsolatok Nagyon rég óta (időszakosan) állandó alvóhely Mi tette ezt lehetővé? A legfontosabb a csoporton belüli agresszió csökkentése A legfontosabb ezek közül a táplálékmegosztással és a szexualitással kapcsolatos agresszió elnyomása Ez a többi főemlősnél még igen erős Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Mi az, ami specifikusan emberi? Táplálékmegosztás Néhány társas ragadozófajnál is megtalálható A letelepedéssel és a hosszú utódgondozással hozható kapcsolatba (mik a feltételei? mi a következménye?) A szexuális rivalizáció csökkentése A monogámia és a párkötődés kialakulásával Az emberi kultúrák 40%-ában intézményesített a monogámia, a poligámia az azt elfogadó társadalmakban is csak a hierarchia tetején lévőkre jellemző Megváltozott funkciójú szexualitás Általában egy utódra 1-4 aktus jut átlagosan Két kivétel: az ember (~2000) és az oroszlán (~3000) „oroszlánciklus” Az ember esetében megjelenik a párkötő és örömszerző funkció (az utóbbi már a bonobóknál megfigyelhető) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Továbbra is rejtély… …hogyan jöhettek létre az ember döntő sajátosságai? Az ember és a mai csimpánzok közös ősei mintegy 6-7 millió évvel ezelőtt élhettek, ami evolúciós léptékben nagyon kis idő Ennek megfelelően a genetikai állományunk 99% százalékban azonos mint pl. az oroszlán és a tigris, vagy a ló és a zebra között! Hogyan lehetett elég ehhez a döbbenetes változáshoz ennyi idő? Mi lehetett a döntő változás? Válaszként az emberi kultúrát mondanánk – de mi lehet annak az előfeltétele?

Tomasello válasza Michael Tomasello válasza a kérdésre: Az egyetlen magyarázat a kulturális átadásra való biológiai képesség, ami onnantól fogva sokkal gyorsabb skálán mozog, mint a tisztán biológiai evolúció! Ha úgy tetszik, ez lamarcki jelleget visz a darwini evolúcióba! Mi lehet az a döntő biológiai alapú képesség, aminek a megjelenése beindíthatta a kulturális lendkerékhatást? Az ember és a csimpánz összehasonlítása Victoria Horner kísérlete: http://www.youtube.com/watch?v=nHuagL7x5Wc Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Szociális és kulturális tanulás Erős imitációs hajlandóság: nehéz túlbecsülni a pontos, akaratlagos utánzás szerepét az emberi kultúra kialakulásában Feltételezi a tanító felnőtteket „Forradalom 9 hónapos korban” Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra (Osiris, 2002). Ekkor jelenik meg az ember különleges képessége: a közös figyelmi aktusok megjelenése (a csecsemő-felnőtt-tárgy hármas viszonylatában) Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Szociális és kulturális tanulás A kulturális tanulás a szociális egyik esete. Nem egyszerűen másoktól, hanem másokon keresztül tanulni. Képesség arra, hogy mások helyébe képzeljük magunkat. Hűséges másolás Társas, együttműködéses találékonyság, kreativitás Ezek eredménye a szociogenezis Több egyén valami olyat hoz létre, amit egyikük sem tudott volna egyedül Csak az emberek képesek társaikat önmagukhoz hasonló intencionális ágensnek tekinteni. Van egy speciális egyedfejlődési szindróma embereknél, ami képtelenné tesz a kultúrában való részvételre = autizmus Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

„Not by genes alone” A kifejlődés annál kockázatosabb, minél tovább tart, a hosszú kifejlődés eredménye lehet viszont a rugalmas fenotípus. Minél inkább változó a környezet, annál inkább lehet előnyös a rugalmas fenotípus. Trivers, szülői ráfordítás. A szülő segíthet a gyermekek életben maradásában. Ha segít akkor: Extra tudásra lehet szert tenni, a kockázatmentes próbálkozások nagyobb számának eredményeképpen. Extra tudást lehet kapni a szülőktől, ami adott környezetben valszeg eleve adaptív. Ezek a kettős öröklés lehetőségét teremtik meg. Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

„Not by genes alone” Hogy az emberi kognícióban mennyire fontos az ontogenetikus fülke azt jól mutatja, mi történik, ha: Valaki kulturális termékek között nő fel, de nem tudja őket felhasználni (autista, csimpánz) Valaki az elsajátítás képességével, de kulturális környezet nélkül nő fel. „Farkaskölyök”, Maugli. Aki rendelkezik a képességgel és a környezettel, az megtanulhatja hogyan osztották föl és értelmezték a világot a korábbi generációk. Vagyis a világról alkotható perspektívák készletét. A nyelv például kifejezetten perspektívafüggő reprezentációk rendszere. Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

„Not by genes alone” Az ember a törzsfejlődés során kialakította a fajtársakkal való azonosulás képességét A történelem során a szociogenezis folyamatában a tradíciók sorozatos módosulásokat halmozhattak föl Az egyedfejlődés során a gyerek a kulturális tárgyak és szokások világában nő fel. Ez lehetővé teszi számára, hogy: hozzájusson a csoportja által felhalmozott tudáshoz és képességekhez perspektívákon alapuló, nyelvi reprezentációkat alakítson ki reflexív gondolkodási technikákat sajátítson el Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

„Not by genes alone” Sok kognitív képességünk kulturális alapú, a szociogenezis eredménye (írás, deduktív logika, sajátos világlátás). Ahhoz, hogy megértsük hogyan alakítják a társadalmi kulturális folyamatok az emberi gondolkodást az emberi egyedfejlődést kell vizsgálni. Ez egy sajátos ökológiai fülkében, a megújuló tárgyak és szociális gyakorlatok világában történik A kultúra, mint ontogenetikus fülke = a teljes adott közösség által felhalmozott kulturális bölcsesség 9-12 hónapos kortól van bejárásunk ebbe a világba közös figyelmi képesség megjelenése azonosulás másokkal Newton: „Csak azért láthattam messzebbre másoknál, mert óriások vállán álltam” Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Miben különleges az ember? Két kérdés: Főemlősök tanulása miben különbözik a többi emlősétől? Az ember tanulás miben különbözik a többi főemlősétől? Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Miben különleges egy főemlős? A főemlősök: Tudják mi, hol van (kognitív térkép - útvonalak, tárgyak) Átmennek a tárgyállandósági teszten A tárgyakat perceptuális hasonlóság alapján képesek 1 dimenzió mentén osztályozni Értik a kis számokat (már a csókák is) Találékony problémamegoldók Vannak speciálisan szociális képességeik: Felismerik csoportjuk egyedeit Baráti, szövetségi viszonyokat létesítenek Van közös problémamegoldás Érzelmi állapot és mozgásirány alapján tudnak viselkedést bejósolni. Társas és kommunikatív stratégiák (machiavelliánus IQ) az erőforrások megszerzésére. Szociális tanulás különböző formáit alkalmazzák Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Miben különleges egy főemlős? Harmadik személyű, külső társas viszonyok, kapcsolatok megértése Rokonsági és dominanciaviszonyok megértése triadikus relációkban: - Szövetségen kívüli egyed Domináns egyed + + A domináns szövetségese Kultúra és kultúrák – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Miben különleges egy főemlős? A relációkban való gondolkodás képessége a társas világ kezelésére alakult ki. Nehéz a fizikai világban olyan problémát elképzelni egy állat számára, ami ezt a képességet kikényszerítené. Ez az a speciális dolog, amiben a főemlősök eltérnek más elmősöktől. Intencionális értelmezésre ehhez viszont még nem képesek. Még nem mögöttes fogalmak értelmezik viszont a világot. (mentális állapot, okság, stb.)

Miben különleges egy főemlős? Vajon mire képesek természetes környezetben? Fajtársak manipulálása, megtévesztése. Anekdotikus adatok, nem elégé meggyőző információk. (nincs egyezség abban, mik a tények) Nem világos, mikor van szükség ezekhez a trükkökhöz intencionalitásra? Vajon mire nem képesek? Mások számára nem mutatnak tárgyakra Nem mutatnak másoknak tárgyakat Nem próbálnak másokat elvezetni helyekre, hogy ott valamit megfigyeljenek közösen Nem úgy adnak át tárgyak, hogy másik felé tartják Nem tanítanak szándékosan tárgyakat (vitatható)

Miben különleges egy főemlős? A főemlősök korlátozottak az okság megértésében! Kísérlet eszközhasználattal: Ha az állat puszta perceptuális felmérés után helyesen használja az eszközt, akkor jó oksági következtetésben A legtöbb főemlős ebben rosszul teljesít, ugyanebben a helyzetben egy 2-3 éves embergyerek már sokkal jobban! A főemlősök nem értik az okság időbeliségét sem (rejtési kísérletek) Amit valószínűleg nem értenek: előzmény > közvetítőerő > következmény Hogy a közvetítőerőket, intencionalitást, okságot is megértjük, annak előnye lehet: Gyorsabb rugalmasabb problémamegoldás Jelentősen átalakítja a szociális tanulás szerkezetét

A tanulás formái Főemlősök szociális tanulása: Mímelés: adaptív specializáció bizonyos viselkedések utánzására, nagyon korlátozott tartományban (pl. madárének tanulás) Expozíció: új tapasztalatok fajtársak követéséből (mi hol található meg stb.) Ingerfokozás: A kölykök érdeklődnek minden tárgy után, amivel a többiek foglalkoznak Emulációs tanulás: nem a fajtárs viselkedési stratégiájára összpontosít, hanem a lejátszódó eseményekre, állapotváltozásokra, amit a másik okoz (ezzel akár az élettelen természettől is lehet tanuni) Utánzásos tanulás: egy példaként szolgáló egyed pontos utánzása, megegyező céllal

A főemlősök korlátai A makákók krumplimosása: Gyakran emlegetett példa az utánzáson alapuló „állati kultúrára” Alaposabb vizsgálatok ezt cáfolni látszanak A használók szaporodásával azonban a terjedés nem gyorsult. Ha a mechanizmus utánzásos lenne, akkor a sebességnek növekednie kellene – itt is inkább egyéni tanulás lehet a háttérben Úgy tűnik, hogy az utánzásos tanulás ténylegesen kizárólagos emberi sajátosság