Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4.
Szerkezet és tartalom Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html
Fő kérdések Miért különleges integráció az EU? – Miért különleges az EU költségvetése? Mikor és miért alakította ki az Európai Unió a hosszú távú pénzügyi perspektívákat? Pénzügyi perspektívák 2000-től 2020-ig – van-e fejlődés?
Mire hasonlít az EU-költségvetés? (Mire hasonlít az EU?) Összehasonlítási szempontok: A bevételek/kiadások nagysága (súlya) A finanszírozott kiadások jellege Nemzeti költségvetések Egységes államok Államszövetségek Nemzetközi szervezetek költségvetése Különlegesség: mindig egyensúlyban
A közös költségvetés további jellegzetességei Többéves költségvetési kerettervek 1988-1992; 1993-1999; 2000-2006; 2007-2013; 2014-2020 Az évenkéntiség elve e kereteken belül érvényesül A közös költségvetést euróban számolják Korábban: ECU, EUA Működő uniós költségvetés - az EU önálló adóhatósága nélkül
A közös költségvetés általános alapelvei A teljesség elve A költségvetés átfogó: az EU minden bevétele és kiadása szerepel benne Az általánosság elve A bevételek nem köthetők össze előre megjelölt konkrét kiadásokkal; az összes bevételnek az összes kiadást kell fedeznie A kétszintűség elve Kötelezettségvállalások vs. kifizetések A költségvetési egyensúly elve Szufficit előfordulhat (átvihető a következő évre), deficit nem lehet. Az évenkéntiség elve A költségvetés időhorizontja egy naptári év
További költségvetési alapelvek (a MacDougall-jelentés nyomán) Az externalitás (külsődleges hatások) elve Az oszthatatlanság elve A kohézió elve A szubszidiaritás elve A kofinanszírozás (társfinanszírozás, együttes finanszírozás) elve
Bevételek és kiadások Bevételek Kiadások 1970-ig: kvótaszerű hozzájárulások A saját források fokozatosan bővülő rendszere Kiadások Meghatározott kiadási tételek Az integráció mélyülése (és a tagok hajlandósága) függvényében Részletek később, a 2000-2006-os, ill. a 2007-2013-as időszak kapcsán
A középtávú költségvetési kerettervek és az éves költségvetések kapcsolata Többéves kerettervek: 1988 óta A kerettervekben az egyes célokra szánt összegek felső határa szerepel (a főösszeg mindig alacsonyabb, mint a források megszabott felső határa) A Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodtak e felső határok tiszteletben tartásáról az éves költségvetések kialakításánál A kerettervek változatlan árakon számított összegeket tartalmaznak; ezeket évente át kell számolni folyó árakra A keretterv határokat szab az éves költségvetési terveknek, de nem tekinthető „többéves költségvetésnek”
Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), 1988-2010 Forrás/Év 1988 2000 2010 Hagyományos saját források 29 17 12 HÉA-alap utáni bevételek 60 40 11 GNI-forrás 11 42 77 Forrás: Európai Bizottság
A költségvetési folyamat Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=49
Kerettervről kerettervre 2000-től 2020-ig
2000-2006 A nagy bővítés költségvetési keretterve
A költségvetés fő kiadási tételei, 2000-2006 1. Mezőgazdaság 2. Strukturális műveletek 3. Belső politikák 4. Külső akciók 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási eszközök
Az Agenda 2000 pénzügyi előirányzata - „A” táblázat Forrás: Európai Tanács
2007-2013 Régi viták, új kihívások, elmaradt reformok
2007-2013: az Európai Bizottság javaslata Forrás: Európai Bizottság
A 2004-2005-ös viták Reformtervek a forrásoldalon Fő vitakérdések: Hamar lekerültek az asztalról Fő vitakérdések: Nettó pozíciók Közös Agrárpolitika – korlátozott lehetőségek A brit kedvezmény kérdése 2005. június: kudarc 2005. december: megállapodás Fellélegzés, de nem távlati, stratégiai megoldás Előretekintés: a költségvetés felülvizsgálata Terv: 2008-2009…
A végeredmény: a kiadási oldal prioritásai, 2007-2013 Fenntartható növekedés (44%) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért (8%) Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért (36%) A természeti erőforrások megóvása és az azokkal való gazdálkodás (43%) Mezőgazdaság, halászat, környezetvédelem (41,7%) Európai állampolgárság (1,2%) A szabadság, a biztonság és a jog térsége Több tartalom az európai állampolgárságnak Az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása Az európai kultúra és sokszínűség erősítése Az EU mint globális partner (5,8%) Az EU és a szomszédokkal kapcsolatos politikája Az EU mint partner a fenntartható fejlődésben Az EU mint világpolitikai tényező Az EU által alkalmazandó policy mix Adminisztratív kiadások (6%)
Szerkezet és tartalom Kihívások a 2014-2020-as keretterv vitája előtt Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html
Forrásoldal – a helyzet változatlan… 3 fő opció: A korábbi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNI-forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint
Kiadási oldal - nincs áttörés Változó tételek - jórészt ismerős tartalom Jelzésértékű változások Közös Agrárpolitika, versenyképesség A 2007-2013-as eredmény: az alkuhoz szükséges minimum Kompromisszumkészség néhány kérdésben Brit visszatérítés, kohéziós pénzek Nincs valódi új rendszer Kivételek dzsungele
Kivételek dzsungele – egy példa Forrás: Európai Tanács
2014-2020 Növekedési álmok, csökkenő közös keretek
A 2014-2020-as középtávú pénzügyi perspektíva vitája Az Európai Bizottság javaslata: 2011. június 29. „A budget for Europe 2020” Vita: az eurózóna válságának árnyékában Európai Tanács, 2012. november: nincs megállapodás
Megállapodás Európai Tanács, 2013. február Forrás: http://vilaggazdasagi.blog.hu/2013/02/13/eu-budzse_csokkeno_kiadasok_teljes_egyetertesben
A hosszú távú alapkérdés Felváltható-e a juste retour (~ önzés) egy konstruktívabb megközelítéssel? Lehetséges-e a valóban szükséges politikák (újra)definiálásából kiindulva,… …e politikák költségvonzata alapján a közös költségvetés méretét meghatározva,… …létrehozni egy koherens, kivételektől mentes finanszírozási rendszert? Elvben igen – de a gyakorlatban immár sokadszor nem ezt látjuk
Lehetetlen? Forrás: http://www.moillusions.com/2008/12/create-impossible-by-lego.html
Kérdések? Megjegyzések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések? Szemler.Tamas@kkk.bgf.hu