Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Az Európai Unió kohéziós politikájának jövője Dr. Fazakas Szabolcs Az Európai Számvevőszék elnökségének tagja 49. Közgazdász-vándorgyülés Pécs 2011.Szeptember.
A időszak végrehajtási intézményrendszere
A CBC-programok és a területi kohézió Budapest, június 6.
1 „ Gazdasági kihívások 2009-ben ” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Dunagáz szakmai napok, Dobogókő Április 15.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása Magyarországon Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály.
Az EU „Városi környezet” tematikus stratégiája – a városi környezetgazdálkodás perspektívái Dr. Buzás Kálmánné KvVM Környezetpolitikai Osztály Szakmai.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Tájékoztató az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági szaktanácsadási intézményrendszeréről, s az igénybevehető szolgáltatásokról Tisza.
A határon átnyúló együttműködési programok a as időszakban Hende Csaba Körmend, november 7.
Reflexiók a szakpolitika részéről - Városhálózati hatásértékelés Területfejlesztési értékelések workshop Budapest, április 25.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Regionális politika reformjai Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Dr. Mikulás Ildikó november 3. A borpiaci helyzet és a borpiaci rendtartás várható reformja.
A Közös Agrárpolitika (KAP) aktuális kérdései, várható változások ÚMVP képzés „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel „Építészet a gyógyulásért 2010” konferencia Budapest, NEFMI december.
1 Gondolatok a közötti Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó bizottsági javaslatról ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS, JEAN MONNET PROFESSZOR.
Az EU közös költségvetésének jövője Gondolatok a as pénzügyi perspektíva kapcsán Szemlér Tamás Tanszékvezető egyetemi docens, Budapesti Gazdasági.
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
Tájékoztató a területfejlesztésért felelős főigazgatók üléséről Drahos Zsuzsanna Budapest, április 7.
Környezeti kontrolling
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
EU-költségvetés 2013-on túl Reformkényszerek és reformopciók Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2007.
GKI Zrt., Vitaanyag az új EU-költségvetésről A 2013 utáni EU-költségvetés fő kérdései Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest,
Az EU-költségvetés átfogó reformja Közgazdasági alapok, politikai feltételek, tagállami érdekek Szemlér Tamás Ph.D, tudományos főmunkatárs MTA Világgazdasági.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
 Nemzeti költségvetés:  Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át )  Saját forrásai vannak  Kiadási oldal hagyományos négy funkciója:
MTA Regionális Kutatások Központja Szirmai Viktória A következő évek főbb kutatási irányai Javaslatok november 25.
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
2004. november 4Dr. Surján Lászó november 4Dr. Surján Lászó Homokvárat építünk, ha az EU a reményünk Mindent (?) megtesz értünk, de semmit sem.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
2008. november 20. Az európai uniós integráció és a magyar gazdaság; avagy esélyek és kockázatok a magyar gépjármű szektor beruházási lehetőségeiben Dr.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK KONFERENCIÁJA 2009 Budapest, november 17. ÜZEMI TANÁCSOK TÁRSASÁGI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FÓRUMA.
Strukturális és Kohéziós Alapok
A Közös Agrárpolitika reformja és a magyar vidékfejlesztés Podmaniczky László Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat “A magyar vidékfejlesztés.
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
Az Európai Unió gazdaságpolitikája.
Az Európai Közösség költségvetésének története
 Római szerződés: 1957március 25.  Európai Ipar fejlődése  1973 olajválság  es évek legnagyobb problémája  80 – s években Amerika és Japán.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Az Európai Unió költségvetése Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2006/2007. tanév.
Az Európai Unió pénzügyei
A Z E URÓPAI U NIÓ PÉNZÜGYEI D R. H ALM T AMÁS, BGF A K ÖZGAZDASÁGI S ZEMLE FŐSZERKESZTŐJE Források: Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és Hetényi.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Közösségi internet-hozzáférési pontok hálózata, mint a digitális Kárpát-medence alapinfrastruktúrája Molnár Szilárd program-koordinációs referens Nemzetstratégiai.
HU Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG Harmadik jelentés a kohézióról február Konvergencia, versenyképesség és együttműködés.
Az Európai Unió költségvetési eljárása
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Dr. Iván Gábor, Külügyminisztérium, szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza – szeptember KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Dr. Benkő Péter Osztályvezető Március 8.
Európai pénzügyi intézményrendszer
Európai Uniós ismeretek
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

Az EU költségvetése Dr. Szemlér Tamás BGF Külkereskedelmi Kar Közgazdasági Intézeti Tanszék Budapest, BGF PSZK, 2013. október 4.

Szerkezet és tartalom Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html

Fő kérdések Miért különleges integráció az EU? – Miért különleges az EU költségvetése? Mikor és miért alakította ki az Európai Unió a hosszú távú pénzügyi perspektívákat? Pénzügyi perspektívák 2000-től 2020-ig – van-e fejlődés?

Mire hasonlít az EU-költségvetés? (Mire hasonlít az EU?) Összehasonlítási szempontok: A bevételek/kiadások nagysága (súlya) A finanszírozott kiadások jellege Nemzeti költségvetések Egységes államok Államszövetségek Nemzetközi szervezetek költségvetése Különlegesség: mindig egyensúlyban

A közös költségvetés további jellegzetességei Többéves költségvetési kerettervek 1988-1992; 1993-1999; 2000-2006; 2007-2013; 2014-2020 Az évenkéntiség elve e kereteken belül érvényesül A közös költségvetést euróban számolják Korábban: ECU, EUA Működő uniós költségvetés - az EU önálló adóhatósága nélkül

A közös költségvetés általános alapelvei A teljesség elve A költségvetés átfogó: az EU minden bevétele és kiadása szerepel benne Az általánosság elve A bevételek nem köthetők össze előre megjelölt konkrét kiadásokkal; az összes bevételnek az összes kiadást kell fedeznie A kétszintűség elve Kötelezettségvállalások vs. kifizetések A költségvetési egyensúly elve Szufficit előfordulhat (átvihető a következő évre), deficit nem lehet. Az évenkéntiség elve A költségvetés időhorizontja egy naptári év

További költségvetési alapelvek (a MacDougall-jelentés nyomán) Az externalitás (külsődleges hatások) elve Az oszthatatlanság elve A kohézió elve A szubszidiaritás elve A kofinanszírozás (társfinanszírozás, együttes finanszírozás) elve

Bevételek és kiadások Bevételek Kiadások 1970-ig: kvótaszerű hozzájárulások A saját források fokozatosan bővülő rendszere Kiadások Meghatározott kiadási tételek Az integráció mélyülése (és a tagok hajlandósága) függvényében Részletek később, a 2000-2006-os, ill. a 2007-2013-as időszak kapcsán

A középtávú költségvetési kerettervek és az éves költségvetések kapcsolata Többéves kerettervek: 1988 óta A kerettervekben az egyes célokra szánt összegek felső határa szerepel (a főösszeg mindig alacsonyabb, mint a források megszabott felső határa) A Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodtak e felső határok tiszteletben tartásáról az éves költségvetések kialakításánál A kerettervek változatlan árakon számított összegeket tartalmaznak; ezeket évente át kell számolni folyó árakra A keretterv határokat szab az éves költségvetési terveknek, de nem tekinthető „többéves költségvetésnek”

Az EU közös költségvetésének saját forrásai (az összes saját forrás százalékában), 1988-2010 Forrás/Év 1988 2000 2010 Hagyományos saját források 29 17 12 HÉA-alap utáni bevételek 60 40 11 GNI-forrás 11 42 77 Forrás: Európai Bizottság

A költségvetési folyamat Forrás: http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=49

Kerettervről kerettervre 2000-től 2020-ig

2000-2006 A nagy bővítés költségvetési keretterve

A költségvetés fő kiadási tételei, 2000-2006 1. Mezőgazdaság 2. Strukturális műveletek 3. Belső politikák 4. Külső akciók 5. Adminisztratív kiadások 6. Tartalékok 7. Előcsatlakozási eszközök

Az Agenda 2000 pénzügyi előirányzata - „A” táblázat Forrás: Európai Tanács

2007-2013 Régi viták, új kihívások, elmaradt reformok

2007-2013: az Európai Bizottság javaslata Forrás: Európai Bizottság

A 2004-2005-ös viták Reformtervek a forrásoldalon Fő vitakérdések: Hamar lekerültek az asztalról Fő vitakérdések: Nettó pozíciók Közös Agrárpolitika – korlátozott lehetőségek A brit kedvezmény kérdése 2005. június: kudarc 2005. december: megállapodás Fellélegzés, de nem távlati, stratégiai megoldás Előretekintés: a költségvetés felülvizsgálata Terv: 2008-2009…

A végeredmény: a kiadási oldal prioritásai, 2007-2013 Fenntartható növekedés (44%) Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért (8%) Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért (36%) A természeti erőforrások megóvása és az azokkal való gazdálkodás (43%) Mezőgazdaság, halászat, környezetvédelem (41,7%) Európai állampolgárság (1,2%) A szabadság, a biztonság és a jog térsége Több tartalom az európai állampolgárságnak Az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása Az európai kultúra és sokszínűség erősítése Az EU mint globális partner (5,8%) Az EU és a szomszédokkal kapcsolatos politikája Az EU mint partner a fenntartható fejlődésben Az EU mint világpolitikai tényező Az EU által alkalmazandó policy mix Adminisztratív kiadások (6%)

Szerkezet és tartalom Kihívások a 2014-2020-as keretterv vitája előtt Forrás: http://www.moillusions.com/2011/12/optical-illusion-bookshelf-2.html

Forrásoldal – a helyzet változatlan… 3 fő opció: A korábbi rendszer megtartása működőképes, de nem problémamentes A GNI-forrás kizárólagossá tétele egyszerű, áttekinthető, de nem biztosítja az Unió pénzügyi autonómiáját Új saját források bevezetése gazdasági és politikai szempontok szerint

Kiadási oldal - nincs áttörés Változó tételek - jórészt ismerős tartalom Jelzésértékű változások Közös Agrárpolitika, versenyképesség A 2007-2013-as eredmény: az alkuhoz szükséges minimum Kompromisszumkészség néhány kérdésben Brit visszatérítés, kohéziós pénzek Nincs valódi új rendszer Kivételek dzsungele

Kivételek dzsungele – egy példa Forrás: Európai Tanács

2014-2020 Növekedési álmok, csökkenő közös keretek

A 2014-2020-as középtávú pénzügyi perspektíva vitája Az Európai Bizottság javaslata: 2011. június 29. „A budget for Europe 2020” Vita: az eurózóna válságának árnyékában Európai Tanács, 2012. november: nincs megállapodás

Megállapodás Európai Tanács, 2013. február Forrás: http://vilaggazdasagi.blog.hu/2013/02/13/eu-budzse_csokkeno_kiadasok_teljes_egyetertesben

A hosszú távú alapkérdés Felváltható-e a juste retour (~ önzés) egy konstruktívabb megközelítéssel? Lehetséges-e a valóban szükséges politikák (újra)definiálásából kiindulva,… …e politikák költségvonzata alapján a közös költségvetés méretét meghatározva,… …létrehozni egy koherens, kivételektől mentes finanszírozási rendszert? Elvben igen – de a gyakorlatban immár sokadszor nem ezt látjuk

Lehetetlen? Forrás: http://www.moillusions.com/2008/12/create-impossible-by-lego.html

Kérdések? Megjegyzések? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdések? Megjegyzések? Szemler.Tamas@kkk.bgf.hu