Epigrammák nyomában 21/A

1. Görögország, Thermopülé Szimonídész sírfelirata Kr.e. 580-ból

Láthatjuk, hogy a műfaj eredetileg sírfeliratot jelentett Rövidnek kellett lennie, mert kőbe vésték O xein', angellein Lakedaimoniois hoti têde keimetha tois keinon rhémasi peithomenoi.

2. Görögország, Szamosz szigete Anakreón háborúellenes versét keresnénk Kr.e. 500-ból

Láthatjuk, hogy a rövid disztichon epigramma, a hosszú disztichon pedig elégia a tartalmától függetlenül Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván -- v v -- v v -- v v -- -- -- v v -- - Háborut emleget és // lélekölő viadalt -- v v -- v v -- -- v v -- v v --

3. Pécsi székesegyház Janus Pannonius egykori püspök epigrammáját keressük Mátyás korából (1480 k).

Láthatjuk, hogy az epigramma csattanós Egy korán nyílt mandulafával jelképezi önmagát, s a kétértelmű zárósorban így foglalja össze a helyzetet: (Egy dunántúli mandulafához) „Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon. Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

4. Ausztria, Kufstein Batsányi János politikai fogoly királygyilkosságra biztató epigrammáját keressük a francia forradalom korából (1789 k.)

Láthatjuk, hogy az epigrammát a drámával rokonítja a sok megszólítás, felszólítás, kvázi- vagy valódi párbeszéd „Nemzetek, országok, kik rút kelepcében nyögtök a rabságnak kínos kötelében Ti is kiknek vérét a természet kéri, hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri…” (A franciaországi változásokra)

5. Ukrajna, Huszt Kölcsey Ferenc reformokat sürgető, a nemzeti nosztalgia és tunyaság ellen írt versét keressük 1831-ből, a reformkor hajnaláról

Láthatjuk, hogy az epigramma nemcsak drámai, hanem epikus is lehet: mikrotörténetet mond el „Bús düledékeiden… megállék… szél kele most… rémlak inte felém… és mond…” (Huszt)

6. Fejér megye, Kápolnásnyék Vörösmarty Mihálynak a nyomtatás 400. évfordulójára írt versét keressük, amelyben a jelen viszonyokat méltatlannak mondja Gutenberghez, és jobb viszonyokat sürget

Láthatjuk, hogy az epigramma sokszor közéleti, tanító célzatú vers: „Majd ha… a nyomorú pórnép emberségre javul… Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról…” (A Guttenberg-albumba)

7. Veszprém megye, Felsőiszkáz Nagy László (1925-1978) szülőfalujában a szerelemről és a mulandóságról szóló versét keressük: Ki viszi át a Szerelmet

Láthatjuk, hogy a modern kori epigrammák elvontabbak, egyetemesebbek, gyakrabban kötődnek örök emberi problémákhoz „Létem ha végleg lemerült, Ki rettenti a keselyűt? S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsópartra?”

8. Budapest, Hajós utca Pilinszky János (1921-1981) híres Négysoros című versét keressük, amely olyan, mint egy szomorú rejtvény, mindenki mást érthet ki belőle

Láthatjuk, hogy a modern epigramma egyre inkább nyitott mű, rejtély, enigmatikus „Alvó szegek a jéghideg homokban Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet.”

Sírfelirat (Szimonídész) Rövid disztichonos vers (Anakreón) Az epigramma műfaja Sírfelirat (Szimonídész) Rövid disztichonos vers (Anakreón) Csattanós (Janus Pannonius) Drámai (Batsányi János) Epikus (Kölcsey Ferenc) Közéleti (Vörösmarty Mihály) Egyre egyetemesebb (Nagy László) Egyre enigmatikusabb (Pilinszky János)