A peloponnészoszi háború

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ismétlő feladatok összefoglaláshoz
Advertisements

A görög poliszok: Spárta és Athén.
A démosz küzdelme a politikai hatalomért
Készítette: Szalay Zoltán
Az első világháború
Az ókori Hellász.
Előadó: Bordás Bertalan
A görög-perzsa háborúk
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
Mit jelent a megfejtésül kapott szó?
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Készítette: Szalay Zoltán
Csaták, hadvezérek, katonák
A polisz születése.
Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok.
Görög történelem 6. előadás.
A thébai hégemónia időszaka
A spártai hegemónia időszaka
Magyarország az első világháborúban
Gyarmatosítás.
A Krími háború
Afrika legnagyobb fegyveres konfliktusa
Ókori Görögország A perzsa háborúktól a hellenizmus koráig
Hellas egységesítése Nagy Sándor i.e
Az athéni demokrácia fénykora
A Közel-Keletet egyesítő birodalmak
A poliszok harcai.
Az ókori görögök 1. KRÉTA ÉS MÜKÉNÉ.
Dareiosz fia Xerxész újra támad: (kb katona, 650 hajó)
I. Edward angol király (Élt:1239. június július 17.)
A békekötések után.
A poliszrendszer kialakulása és a gyarmatosítás
Az athéni demokrácia kialakulása
A görög-perzsa háborúk
NAGY SÁNDOR ÉS A HELLÉNIZMUS KORA
HÁBORÚS RÉSZVÉTEL.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
Görög-perzsa háborúk i.e
A demokrácia kialakulása Athénban
A Peloponészoszi háború
A „nagy háború” okai 36. lecke Készítette: Vezér Zalán.
A görög-perzsa háborúk
A Pun-Római háborúk.
Napóleon A császár.
A poliszrendszer válsága Nagy Sándor és a hellenizmus
A görög - perzsa háborúk
Itália meghódítása. A hódítások kezdete  etruszkok előzése után   védekezett hódított  Itáliai törzsek földjeit   Porsena, hegyi törzsek Clusium.
Az ókori zsidóság története. A zsidóság megjelenése: A „tengeri népek vándorlásának” részeként ● Önálló országok, törzsek – Ammón – Edóm – Móáb – Arámi.
A római köztársaság válsága
A pun háborúk Itália meghódítása után a punok érzik fenyegetve magukat
Athén fénykora és bukása
A pun háborúk és Földközi-tenger medencéjének meghódít
5. évfolyam – 3. téma Ókori Görögország.
A pun háborúk Ortutay Hanna prezentációja (9.C)
EGYIPTOM az Újbirodalom és a Későkor időszakában
A Német-római Birodalom és a pápaság
Makedónia története a kezdetektől II. Philippos haláláig
Az athéni demokrácia intézményei és működése
A spártai hegemónia. Thébai felemelkedése és uralma
II. PELOPONNÉSOS-I HÁBORÚ (i.e )
A GÖRÖG PERZSA HÁBORÚK (i.e. 492 – 449)
A görög-perzsa háborúk (i.e )
A peloponnésosi háború (i.e )
SPÁRTA, A KATONAÁLLAM Egy másik út Hellaszban.
A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint:
Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:
Napóleon Bonaparte.
Athén újjáépítése Themisztoklész alatt (470-es évek)
2 kivételes egyéniség (mint 2 ferences barát, Epameinondasz püthagoreus >> aszketizmus) 2 katonai reform 2 ütközet.
Előadás másolata:

A peloponnészoszi háború 8. előadás A peloponnészoszi háború

A pelop. háború – okai I. Thuküdidész szerint: Prophaszisz: a spártaiak félelme Athén megnövekedett hatalma miatt (A háb. ellenzői és támogatói) Aitia-k: Epidamnoszi / kerkürai konfliktus: Kerküra az epidamnoszi oligarkhákat, Korinthosz a demokratákat támogatja; Athén szövetséget köt Kerkürával és küld néhány hajót (Kerküra flottája jelentős – Athén számára fontos, hogy ne kerüljön korinthoszi uralom alá) 2

A pelop. háború – okai II. Poteidaiai háború: Pot. elszakad a Déloszi szövetségtől; támogatást kap anyavárosától, Korinthosztól: tengeri és szárazföldi ütközetek Megarai pszéphiszma: M. kizárása az athéni agoráról és a Déloszi szöv. kikötőiből, így saját gyarmatvárosaiból is – szakrális vétke miatt (gazd. és főleg pol. okokból: hogy ne lázíthassa gyarmatait Athén ellen) Aigina függetlensége A háború célja a hegemónia megszerzése Hellasz fölött A spártai propaganda: az Athénnek alávetettt városok szabadságáért vívja (felszabadítás a cél) – de a „felszabadítottak” spártai v. perzsa alattvalók lettek 3

A pelop. háború Az Arkhidamoszi háború (431-421) I. A Pelop. szövetség gyűlése a háború mellett dönt >> ultimátum Athénnek >> Periklész thuk-i 1. beszéde Athén Szigetstratégia Periklész – pestisben meghal >> Nikiasz <> Kleón (offenzív pol.; Arisztophanészt egyszer megverette) Spárta Attika dúlása évről évre Arkhidamosz >> Braszidasz Cél: az ellenfél kifárasztása 4

A pelop. háború Az Arkhidamoszi háború (431-421) II. Leszboszi lázadás és leverése (Pakhész, 428-7) Pülosz és Szphaktéria elfoglalása (Kleón és Démoszthenész) - spártaiak esnek fogságba (425) Braszidasz elfoglalja Amphipoliszt (és más dél-thrák városokat); a tört.író Thuküdidész száműzése (424) Ezekben az években még harcok Boiótiában, Megaránál, Sziciliában – kudarcok Athén számára Amphipolisznál athéni vereség (Braszidasz <> Kleón) (422) 5

A pelop. háború A Nikiasz-béke időszaka (421-415) Athén szövetsége Argosszal, Mantineiával, Élisszel >> Mantineiai csata Hüperbolosz osztrakiszmosza: Nikiasz és Alkibiadész összefogása (417) Mélosz elfoglalása (416) Periklész halála uán Alkibiadész a háború főszereplője Thuküdidész szerint – hasonló képességekkel, de elvek, erkölcsiség nélkül (arra veszi rá a népet, amitől Periklész a leginkább óvott) 6

A pelop. háború A szicíliai hadjárat (415-3) Cél: Szicília meghódítása Ürügy: Leontinoi és Szegeszta megsegítése Szürakuszai ill. szövetségesei ellen Hadvezérek: Nikiasz, Alkibiadész, Lamakhosz (később még Démoszthenész, Eurümedón) Herma-csonkítás (+ Eleusziszi misztériumok kigúnyolása) >> Alkibiadész Spártába menekül >> 3 tanácsa (Szicília, Dekeleia, perzsák), szövetségesek elpártoltatása (Khiosz, Leszbosz, Milétosz stb.) 10 ezer athéni veszett oda Nagyban hozzájárult a háború elvesztéséhez 7

A pelop. háború Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért I. II. Agisz király megszállva tartja Dekeleiát Spárta Tisszaphernésztől kap pénzt, később Pharnabazosztól, majd Kürosztól Athén a phoroszt a hajóhad megfogyatkozása miatt nem tudja beszedni >> vámot szed, majd Alkibiadész Tisszaphernész támogatását ígéri >> 400-ak uralma 4 hónapig (411 jún – szept), majd Euboia elvesztése után hármas hatalom 411-ben: 400-ak: Antiphón, Phrünikhosz, Peiszandrosz 5000-ek: Théramenész (a legjelentősebb erő) Flotta: Thraszübulosz, Alkibiadész 8

A pelop. háború Dekeleiai háb., harc a tengerszorosokért II. A 400-ak át akarják adni a várost Spártának >> Phrünikhoszt meggyilkolják az 5000-ek >> Théramenész hatalmon – hazahívja Alkibiadészt: tengeri győzelmek >> A demokrácia visszaállítása (410 július) – élén Kleophón (ő is mint Kleón, a háborús pol. híve << támogatói a háborúból élnek: ker., ipari megrendelések, evezős-napidíj + a demokrácia léte feltételezi Athén nagyhatalmi státusát) Rhodosz, Euboia elvesztése, de azután két nagy tengeri győzelem (Künosszéma, Küzikosz) Arginuszai-szigetek (406) >> a 6 győztes sztratégosz kivégzése (Théramenész a vádló) Aigoszpotamoi (405): Lüszandrosz csele és győzelme >> elvesznek a tengerszorosok >> nincs gabonabehozatal Athénbe Békekötés: Théramenész (hajók, falak, szövetségesek) 9

Thuküdidész a háborúról Thuk. szerint nem Spárta győzött, hanem Athén veszített: a belső viszály gyengítette meg (a szicíliai hadjárat után még sokáig kitart a Spártának adott perzsa pénz és a szövetségesek elszakadása ellenére is) Thuk. szerint az elme irracionális vonásai, az érzelmek, ösztönök (pénzvágy, hatalomvágy, önzés) felelősek a háború kitöréséért és az athéniak vereségéért is. Az ember nem felelős, az érzelmek, ösztönök kényszerítik. Azok a tulajdonságok (jellemvonások), melyek naggyá tették az athénieket, okozzák a bukást (Szicília) is: vállalkozószellem, önbizalom, bátorság, kalandvágy, nyughatatlanság (ezeket a tulajdonságokat dicsőíti Periklész temetési beszédében)