Serdülők céljai, tervei, pályaválasztás serdülőkorban

Serdülőkor és a tervezgetés serdülőkor jövőről való gondolkodás időszaka felnőtt életfeladatok előkészítése jövő felépítése: saját és mások elvárásainak összeegyeztetése

Jövő-orientáció fogalma azon célok, vágyak összessége, melyet az egyének jelen élethelyzetükben szeretnének elérni vagy elkerülni, benne van a folytonosság érzése a jelen és jövő között (Husman és Lens, 1999) 4 alapvető komponense van: belevonódás, előrevetítés, jövővel való foglalkozás és előrejelzés

Norman (1999): jövő-orientáció tényezői jövőbeli self elérhetősége jelenlegi self és jövőbeli self viszonya integráltság kontroll

Személyes célok jelentősége jelenlegi érdeklődési kör személyes projekt individualizált életfeladatok

személyes célok, olyan jövő-orientált reprezentációknak tekinthetők, amelyeket a személyek jelent élethelyzetükben szeretnének elérni vagy elkerülni személyes célok rendszere: viselkedési terv, megvalósításhoz szükséges eszközök kiválasztása, saját és környezeti elvárások választás és elköteleződés személyes célok világos megfogalmazása és elérése boldogságot, élettel való elégedettséget eredményez; meghatározzák az egyén szubjektív jólétét

Céloknak való elköteleződés útjai: Kognitív, interperszonális, fizikai aktivitás Keretet biztosít, amely jelentést ad au egyén cselekedeteinek Célok fontosak a sikeres fejlődéshez

Michalos (1980): hiányosság a saját aspiráció és a teljesítmény között Brunstein (1993): célokkal való elköteleződés és a célok elérhetősége

Értékelő visszacsatolás Célok teljesítése Szubjektív jólét Célokkal való elköt. Célok elérhetősége

Szociális támogatás szerepe Brunstein (1996): közeli és távoli szociális kapcsolatok szerepe a célok megfogalmazásában és kivitelezésében Nurmi (1989): negatív családi környezet – kevesebb továbbtanulási cél Pulkkinen (1990): jövőorientáció – családi emlékek Scabini, Lanz és Marta (1999): elégedett családi környezet, nyitott kommunikáció Honora (2002): családon belüli interakciók - jövőre vonatkozó kilátások

Életkori vonatkozások Seginer (1995): kétféle típusú jövő-orientáció Nurmi (1992): 19-64 évesek Ogilvie és Rose (1995): serdülők jövőre, középkorúak jelenlegi negatív állapot megszüntetése, idősek jelenlegi pozitív élmények megtartása Nemi különbségek Serdülők és szüleik elképzelésének eltérései (Lanz, Rosnati, Scabini és Marta)

Vizsgálati eljárások (Nurmi, Poole és Seginer): nyitott kérdések, félelmek, tervek tartalomelemzési kategóriák: munka, tanulmányok, család/házasság, barátok, szülőkkel való kapcsolat, egészség, birtokolt javak … stb. kérdőívek

Pályaválasztás

Super (1980): Növekedés (születés – 14 év):különbségek észrevétele, modellek Explorációs szakasz (15-24 év): önmaguk és környezetük vizsgálata Kísérleti szakasz (25-30 év): első pályaszintézis, pályaterv Stabilizáció (31-44): alkotó szakasz, önkiteljesítés Fenntartás (45-64): megszerzett értékek „gyümölcsöztetése” Hanyatlás 65-

Nemi szerep és karrier motiváció individualista és kollektivista országok eltérései Morinaga és mtsai (1993): 3 ország (Japán, Szlovénia, USA) nemi szerep attitűd és karrier motiváció összehasonlítása, amerikaiak karrier motivációja a legerősebb, fordított felosztás

(racionális cselekvés- elmélet szerint) Szülők szerepe (racionális cselekvés- elmélet szerint) Eltérő távolsággal magyarázó elméletek (Boudon, 1973): családi háttér elsődleges és másodlagos hatásai érvényesülnek, kulturális tőke átörökítése, befektetés és megtérülés arányának kikalkulálása Relatív kockázattól való idegenkedés (Goldthrope, 1996): cél egy adott társadalmi státusz elérése, minden olyan pozíció, amely alacsonyabb mint a szülőké, elkerülik

Intézményi hatások Iskola- választás Megcélzott foglalkozás Tanulmányi eredmény Családi háttér Iskolaválasztás oksági modellje a racionális cselekvés- elmélet alapján

Pályaválasztási döntések, nehézségek (Gati és mtsai, 1996) ideális döntéshozó: tisztában van értékeivel, céljaival, ennek megfelelően hoz döntést serdülők nehezen hoznak döntést, magas stressz jár a keresési folyamattal, amely adaptív is lehet nem ideális döntéshozó: nem hoz döntést vagy kevésbé optimális döntést hoz

Olvasottság, tájékozottság Döntés előtt Döntés alatt Olvasottság, tájékozottság hiánya Információ hiánya Motiváció hiánya Döntésképt. Hiedelmek zavara Önmagáról Döntéshozási folyamatról Fogl. alternatívák Infor. szerzés

Ellentmondó információ Bizonytalan információ Belső konfliktus Külső konfliktus

Eredmények: fiúk több nehézség: külső konfliktus és irracionális elvárások 9-10 osztályosok (fiúk): több nehézség az információ szerzés módjáról ás belső konfliktus lányok (11. oszt.): információ hiánya külső konfliktusok száma az életkorral csökkent szignifikáns személyekkel való kapcsolat minősége meghatározó, minél alacsonyabb a befolyásoló hatás, annál alacsonyabb a konfliktus (11.o) fiúk esetén jobban érvényesül a kortársnyomás, társadalmi elvárások

Lannert (1998) Kulturális háttér Anyagi háttér Település jellege Tanulmányi átlag Továbbtanulási aspiráció Későbbi aspiráció biztonságot teremtő foglalkozások meghiúsult szülői elképzelések megvalósulása szülők ambiciózusabbak anya aspirációi, iskolai végzettsége meghatározó

Önhatékonyság szerepe (szociális kognitív elmélet, Lens és mtasi, 1994) Karrierrel kapcsolatos önhatékonyság Távoli faktorok Célok Karrier Iránti érd. Közeli faktorok Karriervál. folyamat