Serdülők iskolai teljesítménye a testkép és szorongás kapcsolatának tükrében Témavezető tanár: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Gothárd Emília-Ida.

Az előadások a következő témára: "Serdülők iskolai teljesítménye a testkép és szorongás kapcsolatának tükrében Témavezető tanár: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Gothárd Emília-Ida."— Előadás másolata:

1 Serdülők iskolai teljesítménye a testkép és szorongás kapcsolatának tükrében
Témavezető tanár: Dr. Dósa Zoltán Végzős hallgató: Gothárd Emília-Ida

2 A kutatás célja: Megvizsgálni öt marosvásárhelyi középiskola diákjainak: ٠ testképpel való elégedettség ٠ az evészavarok előfordulása ٠ szorongásos tünetek előfordulása ٠ nembeli különbözőségek ٠ iskolai teljesítmény ٠ elsődleges beavatkozás eredményessége

3 A kutatás gyakorlati haszna:
Rávilágít a serdülők testképükről való vélekedésének fontosságára, figyelmeztetőként szolgálhat a szülők, pedagógusok számára, jelezve az együttműködés szükségességét, ugyanakkor a serdülőkkel való foglalkozást, amely magába foglalja az egészséges testképet, önmaguk elfogadását.

4 Kulcsfogalmak magyarázata:
Testkép: saját testünkkel kapcsolatos élmények, viszonyulások: ahogyan érezzük magunkat a bőrünkben, saját testünkről alkotott elképzeléseink (Túry, 2005). Testképzavar: a saját testen való tájékozódás zavara (Benesh,1999). Evészavar: az ember táplálékfelvételi szokásainak zavara (Túry, 2005). Szorongás: Feszült érzelmi állapot, fenyegetettségi érzés (Benesh, 1999). Kóros kognitív sémák és automatikus gondolatok jellemzőek (Kopp, 2005). Serdülőkor: a pubertás testi változásaival kezdődik, a 20. életévig tart; a test változáson megy át (Carver és Scheier, 2001). Iskolai teljesítmény: tanulási- és munkafolyamatok eredménye értendő (Kron, 2003).

5 Elméleti háttér: ▪ A testkép meghatározza az önértékelést és az énképet (Túry és Szabó, 2000). ▪ Serdülők életfeladata identitás kialakítása, felépítése. Lányoknál: fizikiai vonzerő - önértékelés (Cole és Cole, 2003). ▪ Testkép: serdülőkorban nagy változáson megy át (Cash és Pruzinsky, 2004). ▪ Karcsúságideál - közvetítésében a tömegkommunikáció (Túry és Kopp, 2005).

6 ▪ A nők naponta néznek szembe a karcsú modellekkel: stresszt, szorongást, elégedetlenséget vált ki (Túry és Szabó, 2000). ▪ Evészavarok elterjedtségét a “3W” – white Western women – jellemzi: a kultúrafüggő szindrómák (culture-bound syndrome). Ez az álláspont nem tartható tovább fenn, az evészavarok a globális kulturális változásokkal és a média által közvetített, uniformizált értékrenddel függ össze (Szumska, Túry et ali, 2001).

7 ▪ Kovács és János (2007) romániai egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatai: az itteni egyetemista hallgatók körében is előfordulnak kóros testi attitűdök. Nemek közötti különbségek: a lányoknál a saját testtel való elégedetlenség magasabb, mint a fiúknál. ▪ Túry, Birt, Antal (1998) Kolozsváron végzett kutatásai: az evészavarok Romániában is jelentőséggel bírnak.

8 ▪ A soványság mindkét nem számára kívánatos.
▪ Nagy társadalmi nyomás nehezedik a serdülőkre (túlsúlyossághoz kapcsolódó negatív előítélet)(Németh,2003). ▪ A fiatalok: átlagosan fele tartja megfelelőnek a testalkatát, harmada kövérnek ítéli meg. ▪ Lányok: szignifikánsan nagyobb arányban tartják kövérnek magukat, mint a fiúk.

9 Hipotézisek, melyekben feltételezem, hogy:
H1: A serdülők testképzavara összefügg a szorongás szintjükkel. H2: A kóros testi attitűdökkel rendelkező személyeknél magasabb lesz a szorongás. H3: Magasabb a kóros testi attitűdök aránya a lányoknál a fiúkhoz képest (a testképzavar leginkább a lányokat érinti). H4: A rendszeresen sportolók szorongási szintjük alacsonyabb, mint nem sportoló társaiké. H5: A szorongás negatívan befolyásolja az iskolai teljesítményt.

10 Beavatkozásra vonatkozó hipotézisek:
H1: Különbség lesz a kísérleti csoportnál a preteszt és posztteszt eredmények között a kóros testi attitűdöket és a szorongást illetően. H2: A kontroll csoportnál nem lesz különbség a preteszt és posztteszt eredményei között, a kóros testi attitűdöket és a szorongást illetően.

11 Módszerek (1): Vizsgálati populáció: 260 középiskolás diák
A vizsgálat bemutatása: 1. lépés: Marosvásárhelyen 260 középiskolás diák felmérése kérdőíves módszerrel 2. Lépés: Két csoport kiválasztása: kísérleti csoport és kontroll csoport (mindkét csoportban 22 diák) 3. lépés: Preteszt 4. lépés: Beavatkozás a kísérleti csoportban 5. lépés: Posztteszt

12 Módszerek (2): Vizsgálati eszközök:
▪ Általános, demográfiai és szociokultúrális adatok ▪ Testi Attitűdük Tesztje (BAT; Probst, Vandereycken, Coppenolle, Vanderlinden, 1995) ▪ Állapotszorongás Kérdőív (STAI-S; Spielberg, 1970) ▪ Vonásszorongás Kérdőív (STAI-T; Spielberg, 1970) ▪ Evési Attitűdök Tesztje (EAT-40; Garner és Garfinkel, 1979) ▪ Evészavar Kérdőív (EDI; Garner & Garfinkel, 1983)

13 Eredmények (összpopuláció)
Táblázat: Demográfiai adatok összefoglalása Demográfiai adatok Fiú (N = 87) (33,5%) Lány (N = 173) (66,5%) Átlag életkor 16,3 16,1 Átlag magasság 1,75 m 1,64 m Átlag testsúly 64,8 kg 56,2 kg Kívánt testsúly 66,7 kg 53,2 kg BMI (testtömeindex) 21,07 kg/m2 20,72 kg/m2 Jelenlegi testsúllyal kapcsolatos véleménye átlagos (72,4%) – alacsony súlyú (16,1%) átlagos (70,5% - túlsúlyos (20,8%) Tanulmányi átlag 8,02 8,71 Megítélt tanulmányi eredmény közepes (49,4) – jó (32,2%) jó (47,4% - közepes 39,9%)

14 Megítélt egészségi állapot Testképzavar
2. Táblázat: Egészségi állapot és fizikai aktivitás végzése Fiú (N = 87) (33,5%) Lány (N = 173) (66,5%) Egészségi állapot Jó (46%) – nagyon jó (29,9%) Jó (56,6%) – nagyon jó (20,2%) T = -2,74; p = 0,006 Fizikai aktivitás 88,5% 76,9% T = -2,44; p = 0,015 3. Táblázat: Testképzavar és megítélt egészségi állapot korrelációja (lányokra) Megítélt egészségi állapot Testképzavar Pearson korr. 0,222** Sig. 0,003 N 173 Fiúknál: nincs szignifikáns összefüggés.

15 → 56 egyén, a felmért populáció 21,5%-a
BAT: 18 pontnál nagyobb érték kóros testi attitűd (patológiásnak számít). 1. Ábra: Kóros testi attitűdök százalékos aránya Fiúk átlaga = 0,04 Lányok átlaga = 0,30 → 56 egyén, a felmért populáció 21,5%-a → t = -4,9; p = 0,000

16 Testképzavar: BAT, BMI, véleménye szerinti súlya alapján
2. Ábra: Testképzavar előfordulása Testképzavar: BAT, BMI, véleménye szerinti súlya alapján

17 BAT kóros testi attitűd r = 0,337** p = 0,000 r = 0,427**
4. Táblázat: A szorongás és a kóros testi attitűdök, fizikai aktivitás, iskolai teljesítmény korrelációja Állapotszorongás Vonásszorongás BAT kóros testi attitűd r = 0,337** p = 0,000 r = 0,427** Fizikai aktivitás r = 0,148* p = 0,017 r = 0,266** Megítélt tanulmányi eredmények r = -0,141* p = 0,023 r = -0,256** Az iskolában kapott jegyek r = -0,112 p = 0,072 r = -0,218**

18 Patológiás evési attitűd csak lányokra jellemző (5 lány)
3. Ábra: Patológiás és nem patológiás evési attitűd az EAT-40 alapján Patológiás evési attitűd csak lányokra jellemző (5 lány) Szubklinikai evészavara: 1 lányra jellemző

19 Nem Átlag ±SD t p Bulimia Testi elégedetlenség
5. Táblázat: T-próba a bulimia és a testi elégedetlenségre vonatkozóan Nem Átlag ±SD t p Bulimia Fiú, N = 87 Lány, N = 173 3,14 1,75 5,34 5,14 2,04 0,042* Testi elégedetlenség 5,01 7,60 6,77 4,93 -3,16 0,002**

20 Eredmények (kísérleti és kontroll csoport)
Mindkét csoportban 22 diák vett részt, nemek szerint azonos eloszlás: Fiú = 13,6% (3-3 személy) Lány = 86,4% (19-19 személy)

21 Kísérleti csoport eredményei:
6. Táblázat: Összefoglaló táblázat a kísérleti csoport eredményei alapján Fiú (N=3) Lány (N=19) Kóros testi attitűd (átlag) Pretesz Posztesszt - 0,37 0,26 Állapotszorongás 26 26,67 41,79 36,79 Vonásszorongás 32,67 28 48,16 42,84 Állapotszorongás: p=0, Vonásszorongás: p=0,001

22 Kontroll csoport eredményei:
7. Táblázat: Összefoglaló táblázat a kontroll csoport eredményei alapján Fiú (N=3) Lány (N=19) Kóros testi attitűd (átlag) Pretesz Posztesszt - 0,26 0,32 Állapotszorongás 38,33 37,67 40,42 41,68 Vonásszorongás 39,67 43,33 48,68 49,68 Állapotszorongás: p=0,07 Vonásszorongás: p=0,01

23 Következtetések:  ▪ Nagy populáció: a kóros testi attitűd, a testképzavar és a szorongási szint összefügg, vagyis minél jellemzőbb a testképzavar, annál jobban nő a szorongási szint. ▪ A lányoknál magasabb a kóros testi attitűd a fiúkhoz képest. ▪ Rendszeresen sportoló serdülők szorongási szintje alacsonyabb, mint nem sportoló társaiké. ▪ A szorongás negatívan folyásolja be az iskolai teljesítményt.

24 ▪ Kísérleti csoport: a beavatkozás következtében különbség van a a preteszt és posztteszt eredményei között a kóros testi attitűdöket és a szorongást illetően. ▪ Kontroll csoport: eredményei nem változtak a posztteszt alkalmával.

25 Köszönöm a figyelmet