Erkölcsi fejlődés iskoláskorban

Különbségek a felnőttekkel és kortársakkal töltött tevékenységek között: tevékenységek tartalma: oktatás – szórakozás társas befolyásolás: hatalom, irányítás kérdése változik a gyerekek önmagukról kialakult képe másokkal való kapcsolataira vonatkozó elképzelés változik

Játékszabályok fejlődése szabályjáték jelenik meg szabályok és interakciós stílusok kultúránként változnak (Ny-Afrika: levél; USA: Kérdezz felek!) szabályok és szerepek: fantáziajáték szerepeken, szabályjáték szabályokon alapszik, de a mintha játékban is vannak szabályok (implicit szociális szabályok a szerepjátszáskor és szereposztáskor) kisgyermekkorban szerepek túlsúlyban, gyors változás

Fantáziajáték Szabályjáték Szabály-szerep egyensúly szerep szabály (ezek határozzák meg a szerepeket) időtartam Rövid, akár néhány perc hosszú céljuk játék győzelem létszám 2-3 gyerek csoportok

Piaget: játékszabályok vizsgálata (1) szabályjátékban való aktív részvétel a konkrét műveletek társas szférában való megjelenése játékok során a gyerekek gyakorolhatják saját vágyaik társadalmi normákkal való szembesítését asszimiláció túlsúlya okozza (nem a külső világot asszimilálja az énhez, hanem alárendeli az ént a külvilágnak, egocentrizmus csökkenése)

Társas szabályok megértésének fejlődési folyamata (erkölcsi fejlődés) 0-10-12 év: heteronómia: szabályokat készen veszi át, szentek és megváltoztathatatlanok 12 év - : autonómia: kortárscsoportban alkotja meg a szabályokat, kölcsönös megértésen alapulnak, nem a felnőtt autoritás kényszere miatt nemi különbségek, különböző játékok, különbözőképpen (játékszabályok megértésében nem volt eltérés)

Szabályok alkalmazásának szakaszai: motoros viselkedés szakasza (0-3 év): napi események rituális ismételgetése, szokások szabályok egocentrikus alkalmazása (3-7 év): szabályok természetét és funkcióját még nem értik, szabályok szervező szerepét nem látják, szabályoknak kell az ő viselkedéséhez alkalmazkodnia együttműködés belső szükségletből (7-10 év): elfogadja a közös szabályokat mesterévé válik a játékszabályoknak (10 év -): szabályok kidolgozása

Szabályok típusai: motoros szabályok: szokások kialakulását eredményezi, ismétlődés, kényszerűségi elemet még nem tartalmaz kényszer szabály: felnőttek iránti egyoldalú tisztelet, egocentrizmus racionális szabály: alapja a kortársak közötti szabad interakció, kölcsönösség és autonómia

Erkölcsi realizmus (2) történet párok 3-9 év: objektív felelősség (következmény etika) 9 év - : szubjektív szándék (szándéketika)

Igazságosság és a törvény eszméje (3) Retributív igazságosság (0- 6-7 év): alá – fölérendeltségi viszony tisztázása, büntetés és jutalmazás Disztributív igazságosság (7-10 év): egyenlő elosztás, objektív Ekvitás (10 év -): szubjektív, szociális motívumok

Piaget kritikája: internalizációs folyamatokat teljesen mellőzi a morális normák elsajátítása során (csak kognitív folyamatok) redukálja a szülő szerepét 6-12 éves korosztályra koncentrál nem veszi figyelembe az egyéni, nemi és kulturális különbségeket morális konfliktusok szerepét kihagyja

Turiel, Killen és Hellwig (1987): társas szabályok típusai Erkölcsi szabályok: igazságosság és mások jólétének elvein alapuló társas előírások (tilalmak, becsületesség, igazságosság) például: ölés, ütés, lopás, ígéret megszegése Társadalmi konvenciók: társadalomra jellemző szabályok (öltözködés, megszólítás, nemi szerepek) Személyes szabályok: egyéni

Kohlberg: erkölcsi fejlődés 6 szakasza (Heinz) Pre-konvencionális szint: erkölcsi ítéletek a cselekedet közvetlen fizikai következményein és a gyermek saját vágyain alapulnak (hedonisztikus) Engedelmeskedés a büntetés miatt (büntetés elkerülése) Naív hedonizmus és instrumentális orientáció (jutalomorientáció)

II. Konvencionális szint: család és a felnőtt környezetnek való megfelelés Jó gyerek orientáció Tekintélyorientáció III. Poszt-konvencionális szint: Társadalmi szerződés – orientáció: ha a törvények nem az emberi jogokat védik meg kell őket változtatni Egyetemes etikai orientáció: egyetemes emberi értékek követése

Kohlberg kritikája: Gilligan (1982) morális gondolkodás szignifikánsan fejlettebb, hogy absztrakt történeteket mesélnek személyes érintettség alacsonyabb szintű morális érvelés

Damon (1980): pozitív erkölcsi gondolkodás szakaszai hogyan kell megosztanunk a javakat, a jutalmat (történet) 4 éves korig: nem indokolják döntésüket, saját igényeiket, vágyaikat fejezik ki, önkényes jellemzőkre hivatkoznak („A legnagyobbnak kell a legtöbbet kapnia.”) 5-7 éves kor: jutalom minden résztvevőnek jár, nem ismernek enyhítő körülményt, egyenlő bánásmód („Mindenkinek mindig ugyanannyit kell kapnia.”)

8 éves kortól: erkölcsi relativitás, sajátos szükségletekkel rendelkező személyek igényei nagyobb hangsúlyt kapnak (szegények) 10 éves kortól: egyenlőség és viszonosság, mindenki megkapja, amit megérdemel

Thorkildsen (1989): kontextus szerepe a becsületesség megítélésében (történet, olvasásban segítség)

Damon: karkötő készítése, jutalom szétosztása valódi feladatban a gyerekek 10 %-a fejlettebb, de 40 % gyengébben teljesített (kísértés)

Társadalmi konvenciók megértése (Turiel és mtsai, 1978, 1983) erkölcsi tilalmak és a társadalmi konvenciók megszegésének eltérő értékelése történet (ápoló, fiú, apai tiltás) Szintek: 6 évesek: konvenciók a dolgok természetes rendjét tükrözik 8-9 éves kor: elvetik a társas konvenciók szükségességét

rájönnek a társadalmi konvenciók szervező szerepére