Magyarország modernkori gazdaság- és társadalomtörténete Készítette: Szávai Ferenc

Tartalom: - Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Tartalom: - Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban - Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése - Magyarország gazdasága a két világháború között - Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban 1 Bevezető fogalmak, Magyarország a Habsburg Birodalomban 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás 5. Magyarország a Habsburg birodalomban

Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

Magyarország gazdasága a két világháború között 1 Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Trianon gazdasági hatása 4. Gazdasági stabilizáció 5. Világgazdasági válság 6. Állami beavatkozás – A német befolyás 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig 1 Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakítása 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság 1956-1972 között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

Bevezető gazdaság- és társadalomtörténeti fogalmak

1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3 1. Gazdaságtörténeti fogalmak 2. A társadalomtörténet 3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői 4. Nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás 5. Magyarország a Habsburg birodalomban

1. Termelési tényezők - föld - munkaerő - tőke - vállalkozás (humán tőke) – Ezek kombinációját irányító szakember

Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya - Mikrogazdaság: 1 Gazdaság mint a gazdaságtörténet kutatásának tárgya - Mikrogazdaság: 1. Háztartások, 2. Vállalkozások - Makrogazdaság: 1. Népesedés, 2. Növekedés, 3. Gazdasági szerkezet, 4. Fogyasztás, 5. Összgazdaság, 6. A jövedelem elosztása - Politikai hatások: 1. Gazdasági törvényhozás és rendszabályozás, 2. Gazdaságpolitika, 3. Nemzetközi kapcsolatok

A gazdaságtörténet fejlődése, részterületei - Több mint százéves múltra tekint vissza - Részterületei: Agrártörténet, vállalkozástörténet, banktörténet, demográfia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok

A gazdaságtörténet régi és új fogalmai, részterületei - A történeti tér-idő folytonosság vagy kölcsönösség - A termelés bővítésének adott és szükséges faktorai - gazdasági, földrajzi adottságok - Történeti demográfia - Történeti földrajz (növekedés, városiasodás, gazdasági szerkezet, demográfia) - Gazdasági fejlődés - Absztrakciók

Modernizáció, gazdasági növekedés - Modernizáció (folyamat) – a társadalmi és gazdasági eredményesség folyamatos bővítésére irányuló rendszerszerű törekvés, magas erőforrás igényű (Feltételez gazdasági növekedést és szerkezetváltást) - Gazdasági növekedés:Az adott társadalom által produkált összes javak és szolgáltatások előállításában mutatkozó tartósan emelkedő tendencia (növekedéselméletek – szakaszos, illetve elmaradottsági elmélet).

Termelés, termelékenység, gazdasági szerkezet - A termelés az a folyamat, amely a népesség által igényelt javak és szolgáltatások céljából egyesíti a termelési - A termelékenység a termelési folyamat hasznos hozama - A gazdasági szerkezet = a különböző gazdasági szektorok, primer, szekunder és tercier néven ismert három fő szektor közötti viszonyt értjük

2. A társadalomtörténet Egy adott társadalom jellemzésének lehetősége: - Foglalkoztatottsági szerkezet „tengely” - Vagyon - A fenti kettő kombinációjából fakadó tekintély - mentalitás Fontos kutatási területe: mobilitás, etnikai összetétel

3. A hagyományos gazdaság főbb jellemzői - Magas halálozási és magas születési arányszámok 40‰ - demográfiai fékek (háborúk, járványok és éhinségek) - A primer szektor túlsúlya a foglalkoztatottságban - A termelés önellátó - A mezőgazdasági hozam kevés - Magas analfabétizmus - A gazdasági növekedés szerény, mérési lehetőség: jólét - A hatalomgyakorlás autokratikus

4. A nyugati hűbéri rendszer, magyar familiaritás - Római előzmények, frank jellegzetességek - Hűbérbirtokok, hadszervezet - Precaria, beneficium, commendatio, immunitás - Az úr és paraszt viszony - Birtokadományok, telepítések - A nemesi vármegye születése Az Anjou-kori gazdaság eredményei - A jobbágyok terhei - Hunyadi Mátyás reformjai

Magyarország gazdasága a Habsburg birodalomban

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (1) - Előzmények - Népesség növekedés, gazdasági virágzás Európa nyugati felén - Jobbágyi terhek, Werbőczy - Hármaskönyv - 1526. A három részre szakadt ország – a XVI-XVII. század gazdasága - A török kiűzése utáni új helyzet jellemzői - Berendezési tervek, kameralizmus, telepítések - Egységes pénzrendszer, a mértékek egységesítése, 1754-es vámrendelet

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (2) - Magyarország részvétele a birodalom fenntartásában. Központi szervek.(Pénzügyi finanszírozás, udvartartás fenntartása) - Demográfiai jellemzők - A településrendszer - Piackörzetek, vásárok - Korlátozó tényezők: 1. Céhek, 2. Infrastruktúra elmaradottsága, 3.Pénz és hitelrendszer - A systematica commissio - Pragmatica Sanctio

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (3) - A Habsburgok agrárpolitikája, a földbirtoklás szerkezete (lemaradás érzékelése, bevételek biztosítása) - A földtulajdon változásai, a nagybirtok mint rendszer - 1767. január 23 – úrbéri pátens – tabella (úrbéri földek növekedése) - A nagybirtok típusú földbirtokszerkezet, az urbéri pátens jelentősége. A terhek egységesítése - A humán tőke (tudomány) szerepe - agráriskolák - A paraszti gazdaság

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (4) - Magyarország ipara és bányászata a 18. század elején - Háziipar, céhes ipar, manufaktúrák - Vállalkozók, kereskedők, bankárok – hitelezők, tőkés ipari vállalkozók - A napóleoni háborúk gazdasági hatása - Széchenyi István reformelképzelései - Az iparpártolás – Kossuth Lajos - az 1848-as forradalom gazdasági hatásai - A külkereskedelem

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (5) A jobbágyfelszabadítás: - Személyes szabadság (törvény előtti egyenlőség, - úriszék megszüntetése) - Magántulajdon - Állami kárpótlás

5. Magyarország a Habsburg birodalomban (6) - Az abszolutisztikus rendszer gazdaságpolitikája - Vámok - A földbirtoklás jogi kérdésének rendezése - A monetáris politika változása - Az iparszabadság kérdése - Infrastrukturális változások - Változások a gazdasági szerkezetben - A hitelrendszer fejlődése - Adósságfinanszírozás

Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése

Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fejlődése 1. A dualizmus rendszere 2. Gazdaságpolitika 3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás 4. Közlekedés, infrastruktúra, piac 5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem 6. Településszerkezet 7. Polgárosodás és modernizáció 8. A fejlődés mérlege

1. A dualizmus rendszere. a) közös ügyek (közös minisztériumok) 1. A dualizmus rendszere a) közös ügyek (közös minisztériumok) - közös ügyek - legfőbb számvevőszék - finanszírozás (kvóták és vámbevételek) - adósság b) „Dualisztikus ügyek” - vám- és kereskedelem - pénzláb és pénzrendszer - közös érdekeltségű vasútvonalak - védelmi rendszer - ipari törvényhozás

2. Gazdaságpolitika - 2. Gazdaságpolitika A tőkés átalakulás előfeltételei: jobbágyfelszabadítás 1848- 1853, a kereskedelem liberalizálása Karl Frhr. von Bruck 1850/51 – vámunió - A vámunió gazdasági hatásai - felelős minisztériumok - ipartörvények - Agrártámogatások - tőkés hitelpolitika - liberális gazdaságpolitika - Az állam mint vállalkozó

3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (1) - Tőkeimport kérdése (belső felhalmozás, külföldi tőke) - Tőkés hitelszervezet, stratégiai ágazat - Az aranystandard rendszer (ércpénz) - Közös bank és pénzrendszer - papírpénz - Az Osztrák-Magyar Bank – 1879 - 1892 – bimetalizmus. Csatlakozás a nemzetközi aranystandard rendszerhez.

3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (2) - Univerzális, speciális bankrendszer - A magyar bankrendszer struktúrája, jellemzői nemzetközi összehasonlításban - Részvénytársasági bankok - A pesti tőzsde - 1873-as válság - Többszintű bankrendszer - Ipar-bank összefonódás

3. Pénzügy, bankpolitika, államháztartás (3) - Önálló államháztartás, első zárszámadási év 1868 - Állami bevételek: egyenes adók, közvetett adók - Állami kiadások: államadósság, közös ügyek, saját kormánykiadások - Az államháztartás válsága és konszolidációja

4. Közlekedés, infrastruktúra, piac - A vasút hozzájárulása a gazdaság fejlődéséhez - A folyami és tengeri hajózás kialakulása - Helyiérdekű vasutak megszervezése - A szárazföldi közlekedés eredményei - Budapest egyesítése – kereskedelmi központ - A városi tömegközlekedés - Posta és hírközlés

5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (1) - Kezdetben az élelmiszeripar: malomipar, cukoripar tölti be a húzóágazat szerepét - A századfordulón az iparosodás súlypontja áttolódott a nehéziparra. - Gépipar, villamos ipar, vastermelés, hadianyag-gyártás (Ganz, Egyesült Izzó, Weiss Manfréd, Láng gépgyár) - Kandó Kálmán, Bánki Donáth, Jedlik Ányos, Déry Miksa Zipernovszky Károly, Bláthy Ottó)

5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (2) - A mezőgazdaság stratégiai szerepe a gazdasági fejlődésben - A munkaerő felszabadítás konkrét eredményei - Állami kárpótlás - A jobbágyfelszabadítás problémái - A dualizmus-kori mezőgazdaság modernizációja: a termelés tudományos alapra helyezése - Technikai átalakulás - Agrárszervezetek és hitel

5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (3) A mezőgazdasági modernizáció kiteljesedésének akadályai: - értékesítési feltételek hatása a termelésre - gabona konjunktúra a Monarchia egységes piacán - Magyarország szerkezetváltással igazodott a dualizmus kezdetén domináló állati termékekkel szemben a gabona kivitel dominanciája

5. Gazdasági szerkezet: ipar, mezőgazdaság és kereskedelem (4) - Birodalmi munkamegosztás - Az Ausztriába irányuló export gyorsabban nőtt mint a vámkülföldi kivitel - Áruszerkezet változásai: Kiegyezés idején a teljes kivitel 62%-a mezőgazdasági nyerstermék, 15,5%-a élelmiszer. A dualizmus során a változás: néhány százalékkal csökkent a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele. Másrészt nőtt a feldolgozott termékek aránya - A behozatal esetén kevés a változás, a magyar gazdaság magas ipari késztermék igénye jellemző. Emellett ipari nyersanyagokra volt szükség.

6. Településszerkezet - Településszerkezet – települések hierarchiája - Az urbanizáció hatása - Város: közigazgatási-jogi, rendezett tanácsú, népességtömörülési hely - Budapest (1910-ben 880 ezer lakos) - szabad királyi városok - A lakosság 71%-a 5000 főnél kisebb városokban élt. - A többségük 11 millió falvakban - tanyán 1,2 millió

7. Polgárosodás és modernizáció (1) - Polgári társadalom születése (születési és halálozási ráták) - Kivándorlás mintegy 2,2 millió - 1910-ben összlakosság 20,9 millió - Birtok és műveltség - Jogi és politikai rendszerváltás - Vállalkozó polgárság – polgári értelmiség - A polgárosodás hiányai: kettőség – rendi és újonnan keletkezett elemek - Elit: nagybirtokosság és nagypolgárság (2000 nagybirtokos, ebből 800 arisztokrata, báró, gróf, 4 hercegi család)

7. Polgárosodás és modernizáció (2) - középosztály: „habarék polgárság” – heterogén összetétel - birtokos nemesség hanyatló nemzedéke, középburzsoázia (középüzemek, hitelintézetek, bérházak tulajdonosai) - A középosztály gyengesége Magyarországon - Kispolgárság (milliós tömeg, családtagokkal együtt 2,3 millió) - Birtokos parasztság (1 millió 600 ezer család) - Mezőgazdasági bérmunkás (a lakosság egynegyede) - Városi munkások – 1910-ben 900 ezer fő

8. A fejlődés mérlege - A gazdasági szerkezet változása 8. A fejlődés mérlege - A gazdasági szerkezet változása (3%-kal több ipari, 10%-kal kevesebb mezőgazdasági foglalkoztatott) - A foglalkoztatottak százalékos aránya a mezőgazdaságban 67,4%, az iparban 18,3%. - A kereskedelem és hitel megduplázódott (6%) - A nemzeti Jövedelem 54%-a származott a mezőgazdaságból, 31,2% az iparból és bányászatból, 14,8% a kereskedelemből és szállításból

Magyarország gazdasága a két világháború között 1 Magyarország gazdasága a két világháború között 1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Trianon gazdasági hatása 4. Gazdasági stabilizáció 5. Világgazdasági válság 6. Állami beavatkozás – A német befolyás 7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

Magyarország és az első világháború

1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: - Tartalékok kimerülése - Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele - A korábbi liberális világkereskedelem széttörése - Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai - A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak - A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt - Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

Veszteségek, háborús költségek (1) - A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba - A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra. - 1000 lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

Veszteségek, háborús költségek (2) - 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria 1107 korona és Magyarország 852 korona - Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv 52.830 ill. 28.025 millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig - Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: 39.392.003.000 korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: 32.955.576.990 K illetve 17.955.885.538 K.

Infláció 1914. július 31. 100 1916. december 31. 329 1917. december 31 Infláció 1914. július 31 100 1916. december 31 329 1917. december 31 594 1918. október 26 977

Hadigazdaság - Háborús anyagok szállítása - Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája - A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása - ipari munkásság száma csökken - Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit - Óriási munkaerőhiány - A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

Hadigazdaság - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm) - Életszínvonal csökkenése - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek - 1918-tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm)

Hadigazdaság - Szénhiány, ellátási gondok - Behozatal: gyapjú, bőr - Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások) - Kötött devizagazdálkodás

Magyarország gazdasága a két világháború között

2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása - Centripetális és centrifugális erők - Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős monarchia népei végrehajtottak - Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás (dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege. Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi átadásról és önállósulásról van szó.

1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: - Csehszlovákia 1918. október 28. - Német-Ausztria (október 30) - Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) - A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929). - Kontinuitás - diszkontinuitás

3. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély 1920 3. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély 1920. június 4 - 14 részből álló szerződés: területi változások - Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben - Kisebbségvédelmi előírások - Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság - Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: 1926 szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak.

3. Trianon gazdasági hatása (2) - Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését - Az egykori adósságállomány átvállalását - Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát - Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását - A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét - Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység.

3. Trianon gazdasági hatása (3) - Vagyonvesztés - Terület és népesség drasztikus változása - Településszerkezet, infrastruktúra - Gazdasági ágazatok új helyzete - Népsűrűség - Városiasodás - Kereskedelem - piac - Nyersanyag - Vízrajz, földrajzi helyzet - Külkereskedelem új helyzete

4. Gazdasági stabilizáció (1) - Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső erőforrásokra - 1921 ősze kudarc. Bankóprés - kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek - Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése - Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása

4. Gazdasági stabilizáció (2) - 307 millió aranykoronás népszövetségi kölcsön - 1924 tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: 1927-28 - évi 5 milliós tételekben. - 1924 - az infláció utolsó szakasza - MNB - pénzkibocsátás joga - Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? - Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése - Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei iránt

4. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: 4. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: 1923-24 - még deficit. 1924 június 26 a népszövetségi kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához. - Az új pénz bevezetése: 1927. január 1. 1 font = 27,8 pengő 1 dollár = 5,7 pengő 1 német márka = 1,4 pengő

4. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: 4. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora - 1929-ig a kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel: 3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.

4. Gazdasági stabilizáció (5) - A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság, jóvátétel - 1927-ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent. - Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy - - 1931-ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.

4. Gazdasági stabilizáció (6) Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi válság következtében Magyarország exportja jelentősen csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.

Gazdasági szerkezet (1) - Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó maradt) - Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés - Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar. - Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar, gyorsan fejlődő területe a konzervipar. - Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a villamos energia termelés. A magyar gépgyártás megújhodása.

Gazdasági szerkezet (2) - A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi vámközösség megtartására. A térségben mégis: protekcionista vámvédelem - Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe. 30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte. - 1928-ban nagyszabású iparfejlesztési törvény - A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria és Csehszlovákia) - A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes kivitelben.

A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között 1929-ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban. 1933-ban a nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant.1937-38-ban 78%-a (1929 = 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot (ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).

A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között - Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya, 1941-ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%. - A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized alatt 42%-ról 37%-ra csökkent Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.

5. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága. A 20 5. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó fordulópontja. - Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev. - Rendszerválság, átfogó megközelítés: - Mezőgazdasági depresszió - A világ aranykészletének szűkössége - Tőzsdespekuláció - Túltermelés - Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett - A háborút követő jóvátételi politika hatása

5. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2 5. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak - agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése. Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel.

A válság következményei (1) - Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt. - A transzfermoratorium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése

A válság következményei (2) - Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása - Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése – klíringszámlák - Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára 1931-es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933 július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria.

6. Állami beavatkozás – A német befolyás - Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, aluminiumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram - Titkos katonai megrendelések - Állami beavatkozás a mezőgazdaságba - Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember 22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német állam visszafizette Cserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%, 10% conto ordenario)

Német-magyar gazdasági kapcsolatok Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa 1936 vége 463 millió márka A német külkereskedelem átcsoportosulása Német tartozások Magyarországnak: 1941 326 millió, 1943 1 milliárd, 1944 2 milliárd pengő

7. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei - Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése Válság háborús konjunktúrába való átnövése Ötéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5 Győr) - 600 millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét 60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik. 1939 február - döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig befejezik

Hadiipari konjunktúra (1) - Beruházás és megrendelés 1938-39-ben 16 milliárd pengőt tett ki. - A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése 1938 döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése megszűnt. - 1937 az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb volt a helyzet az I. világháború előtt. Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt vettek igénybe. - Egyszeri beruházási hozzájárulás

Hadiipari konjunktúra (2) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt Hadiipari konjunktúra (2) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt Az állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam adósságának folyamatos növekedése. A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a I.Világháborúban való részvétel finanszírozására - Ugyanakkor a németeknek hitelek

Következmények - 1940-ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról - 1941-ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás - A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer - A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves 1942. évi egymilliárdos törvény. - Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés - Nő a deficit - kölcsönök felvétele - Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a német adósság okozta.

Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

Gazdaság és társadalom a második világháború után 1 Gazdaság és társadalom a második világháború után 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakításáig 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság 1956-1972 között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1) - A háborús vereség és következményei - Emberáldozatok, hadifoglyok - A gazdaság veszteségei (22 milliárd – 1938. évi vásárlóerejű pengő értékben - Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a - Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (2) - A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadása - A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése - Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások - A nemzeti vagyon elszállítása

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (3) - 1945 január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől 1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközi jogi értelemben megszállt ország maradt. - A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió megbízottjának elnökletével) - Szerveződő magyar hatóságok - Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (4) - A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét több mint kétszeresére emelkedett - A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés értelmében a Szovjetunióhoz került - Magyarország a szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió dollár értékű jóvátételt fizetett - Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a jóvátétel összegének többszörösére rúgtak

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (5) - A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést Magyarország nem kérte - Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió pengőt tett ki. - Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én 14,2 milliárd pengő. - Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítése Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1) - A földkérdés jelentősége - Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály - Összességében az ország területének közel 35%-át vették igénybe - Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak - Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2) - Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás, stabilizációs árrendszer - Az agrárolló szélesre nyílik - A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés némi növekedést mutatott - A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek legfontosabb forrása

Infláció és stabilizáció - Háborús hatások - A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt - Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg - 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1. - Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás)

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 - 1949 A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 - 1949. december 31) (1) - A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása - 1947 – Országos tervhivatal felállítása - Az egész pénzügyi rendszer államosítása - 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami tulajdonba került

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949 A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949. december 31) (2) - Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba - A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése - A terhek növekedése

Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői - A beruházás fő területe az ipar (nehézipar) - A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül) - A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az energiatermelésé

A társadalom átrétegződése - A régi államapparátus eltűnése - A polgári középosztály veszteségei - A földtulajdonosok számának növekedése - A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású emberekkel - A nők munkavállalásának terjedése

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1) - A rendszer legitimálása - A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások, koncepciós perek, a régi elit likvidálása) - Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH) - tanácsrendszer - szovjetizálás – miniszteri apparátus - hadseregfejlesztés

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (2) - Hazai gazdasági feltételek, adottságok - Az első ötéves terv - Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és gépipar - A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása - Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban: a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terén Magyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (3) - Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult - Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett épületek csak kis része épült fel - Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés - Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása - Tervszerűtlen aránytalanságok

Külkereskedelem - A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése - Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett biztosítani - A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték - A technikai színvonal elégtelensége - A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása - 1953-ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal zajló cserekereskedelem - Hiány, exportkényszer, függés

Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok - A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés alapján) - Egy munkás által termelt új érték 1949-1954 között 12,2%- ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés - A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás) - Magas termelési önköltség

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (4) - Az első ötéves terv 1951-1955 beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés 13%. - 1950-1953 között az egy főre jutó számított nemzeti jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború előtti szintet.

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (5) - A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek növelése, tagosítás, kényszer - 1948 vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre. - Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett. - A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (6) - A mezőgazdaságban szűkös gépparkok - szakértelem hiánya - szerény terméseredmények - alacsony fogyasztás - Hiány 1951, 1952 – új árrendszer - A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni - Általános szegénység - 1952 – aszály, példátlan termelési hiányok - kötelező beszolgáltatás - Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd, - politikai változások

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1) - 1953 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1) - 1953. július 4-1955. március 28 a minisztertanács elnöke - Csökkentették a folyó beruházási tervet - Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar arányát - Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat - Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról - Kulák listák eltörlése - Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (2) - Intézkedések sokasága - A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentése - Adóterhek elengedése - Csökkentették a gépállomások díját - Háztáji gazdaságok kedvezményezése - Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből - Árak csökkenése, béremelések

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (3) - Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt újraosztották - Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági fogyasztásra szánt összegek százalékát - Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd kizárják

Válság - Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar Válság - Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek biztosításában. - Visszarendeződés - Burkolt áremelés - Az adóterhek növelése - „Fegyverkezési gazdaság” - A termelőszövetkezetek újabb szervezése - A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os forradalom

4. A gazdaság 1956-1972 között (1) - 1957 – visszatérés a tervgazdasághoz - 1958-1960 második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8% helyett 43%-os bővülést mutatott.

4. A gazdaság 1956-1972 között (2) - Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra - Gyorsítás a DIP jegyében - A második ötéves terv 1961-1965: riasztó mérleg – A nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a mezőgazdaság. - Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást - A „nagy programok” az iparban - Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel – 1958 végétől 15 hónap alatt - A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása

4. A gazdaság 1956-1972 között (3) - Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása, válságok - Hullámzó nemzeti jövedelmek - 1960-tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a tervektől elszakadt a megvalósítás. 1965-től a tervek lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a tényeknél. (II. és III. ötéves terv időszaka) - A DIP csődje, reformkényszer

4. A gazdaság 1956-1972 között (4) Reform – 1968 - 1966 előkészítés, 1968. 3-5 évre tervezték, hivatalosan érvényben maradt - Részletes tervutasítások eltörlése - Vállalati gazdasági alapok létesítése - Bérdifferenciálás, decentralizálás - Vállalati árpolitika - Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása - A magántevékenység szélesedése - Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (1) - Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal növekedés) 1956-1970 között - 1960-1970 között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen nőtt - Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek - Lakások gyarapodása - A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság) - A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott - Kedvező bartel-kereskedelem a Szovjetunióval

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (2) - Válságjelenségek: olajválság 1973/74 - Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel) - A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás - IV. és V. ötéves terv (1971-1975, 1976-1980). Terv: gyors növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása) - Beruházási hajsza (1971-1975 között kétszer akkora beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (3) - A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem termelőképességének növekedési üteme - Az energia-igény dinamikusan nő - Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek, kereskedelmi mérleg hiánya - Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (4) - Az adósságcsapda kattanása 1979 - 1973-0978 között megkétszereződött a nettó tartozás - Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja (növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (5) - A válság évei - A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások kimerültek - 1982 fizetési válság - A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás, belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (6) - VI. és VII. ötéves terv (1981-1985, 1986-1990) - Az intézményrendszer átalakítása - Új adórendszer – 1987. július 1. APEH - 1988. január 1 ÁFA és SZJA - „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása), privatizáció - Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség

6. A társadalom szerkezete (1) - 1949-1990 között: - Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése - A középrétegek hiánya - Az alsó csoport óriási aránya - Szakmunkások és betanított munkások arányának növekedése - A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős csökkenése

6. A társadalom szerkezete (2) - A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyar társadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői (vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak helyet. - Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és a szakképzetlen munkások között.

6. A társadalom szerkezete (3) - A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23% (állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági fizikai dolgozók 23%. - Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte)

6. A társadalom szerkezete (4) - A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (állami- redisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és alkalmazottai foglaltak helyet. - A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg - réteg és csoportellentétek - magas alkoholfogyasztás - öngyilkosság, lelki betegségek