Árelőrejelzés a liberalizált magyar háztartási piacon Szolnoki Pálma – Tóth András István

Háttér 2003/54/EC Direktíva Kérdésünk: 2007 júliusától - Magyarországon 2008 januártól - minden fogyasztó szabadon megválaszthatja szolgáltatóját: háztartások is Végfogyasztói hatósági árak Kérdésünk: Milyen árak alakulnának ki a magyar háztartási villamos energia piacon teljes árliberalizáció esetén szolgáltatóváltás lehetősége mellett?

Magyar háztartási villamos energia piac A teljes hazai villamos energia fogyasztás kb. 25%-a a háztartási fogyasztás,  220 milliárd Ft Hat regionális monopol szolgáltató - ma Egyetemes Szolgáltatók – három tulajdonos kezében

Modellezés menete Alapmodell feltevései Egy játék, melyben három szolgáltató kizárólag árban versenyezve profitmaximalizáló döntést hoz (beszerzési egységköltségük megegyezik) Fogyasztók szolgáltatóváltási költségeket szenvednek el, ezért csak ‘elég nagy’ árkülönbség esetén váltanak szolgáltatót A fogyasztók különböznek szolgáltatóváltási költségükben és fogyasztási mennyiségükben, a szolgáltatók a kiindulási fogyasztási bázisukban A fogyasztói döntéseket egy kérdőíves felmérésen alapuló szolgáltatóváltási függvénnyel reprezentáltuk Egy időszak van Kérdés: mi lesz a játék egyensúlyi kimenetele, azaz milyen árakat fognak ebben az esetben a szolgáltatók meghatározni?

Eredmények Nash egyensúlya nincs a modellnek, ezért alternatív egyensúlyi koncepció: Oz Shy: aláígérés biztos egyensúly A két nagyobb vállalat, az E.ON és az RWE egyenlő árat fog meghatározni, míg az EdF fog aláígérés biztos árat megszabni, ami 19%-kal alacsonyabb, mint a két nagyobb vállalat ára A piacon magas lesz a váltási arány: ~34% Ennek ellenére az átlagár ~12%-kal lesz magasabb csak a szolgáltatói árrés emelkedése miatt, mint a liberalizáció előtti ár. Egyéb eredmények A szolgáltatóváltási költségek csökkenése csökkenti az árakat Amennyiben a beszerzési költségek egységnyivel nőnek (csökkennek), az átlagár is egységnyivel nő (csökken), teljesen beépül az árba Az új belépők fenyegetése csökkenti az árakat még akkor is, ha nem tudnak végül belépni.

Szakpolitikai következmények Csökkenteni kell a szolgáltatóváltási költségeket Pl: Adminisztráció csökkentése (internetes vagy telefonos szolgáltatóváltás) Új belépés segítése Ügyfélszolgálati kötelezettségek Elosztó társaságok hatékony felügyelete Beszerzési költségek csökkentése Versenyzői nagykereskedelmi piac

A modell gyengeségei A szolgáltatóváltási költségek hipotetikus kérdésekre adott válaszokon alapulnak Egy időszak Csak az árdimenziót veszi figyelembe, a minőségi dimenziót nem A vállalatok többi tevékenységével (pl. elosztás és termelés) való összprofitmaximalizálást nem veszi figyelembe A beszerzési ár egyenlő Felteszi, hogy a szolgáltatók nem játszanak össze Nem triviális az egyensúly koncepció …

Köszönjük a figyelmet!

Kereslet oldal n fogyasztó, mind egy kezdeti szolgáltatónál Szolgáltatóváltási költségükben és fogyasztásukban heterogének A fogyasztó döntése: maradjon az eredeti szolgáltatójánál vagy váltson át egy másikhoz

Egyszerűsített keresleti oldal Paizs (2003) A fogyasztók döntései egy ‘szolgáltatóváltási függvénybe’ aggregálhatók Elég a szolgáltatók interakciójára koncentrálni

Kínálati oldal Három szereplő - árverseny Beszerzési költség megegyezik: c A kiindulási fogyasztói bázis és ezáltal a szolgáltatóváltási függvény szolgáltatónként különböző