Alapkészségek és foglalkoztatás Az IALS tanulságai Köllő János MTA KTI

Csak 15-59 éves, nem tanuló férfiak Milyen szerepet játszik az elégtelen írástudás* abban, hogy az alapfokon iskolázott népesség foglalkoztatása nagyon alacsony szintű Magyarországon és más KKE országokban? Válaszkísérlet az IALS** alapján. 21 nemzeti minta. KKE: CZ, HU, PL, SLO Csak 15-59 éves, nem tanuló férfiak Hasonló eredmények mindkét nemre: Munkaerőpiaci Tükör 2008 *) Írástudás = alapvető olvasási, írási, számolási készségek **) International Adult Literacy Survey 1994-98, OECD, Statistics Canada

Érdemes-e egyáltalán foglalkozni a kérdéssel? A képzetlenek ilyen fokú kiszorulása nem magától értetődő jelenség A jelenség mögött nem feltétlenül a tudáshiány áll (lásd később) A rossz általános iskola  hiányos alapkészségek  alacsony foglalkoztatás következtetés-sorozat a fenti okokból, valamint az életkor-írásutdás profilok nagymérvű eltérése miatt elsietett lehet

PISA IALS

Négy állítás Közép-Kelet Európáról Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert: a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton* *) Az erre vonatkozó számítások nem szerepelnek a kötetben, itt ismertetem őket

Négy állítás Közép-Kelet Európáról Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert: a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Teszt Az átlagos IALS-teszteredményt (0-500 pont) magyarázó lineáris regressziók iskolázottság-életkor interakciókkal, három országcsoportra További kontrollok: szülők végzettsége, lakóhely, nyelv, bevándorló státusz, kulturális szokások Megj: a teszteredmények kiátlagolásával nem követünk el komoly hibát Itt és többnyire másutt is: Nyugat1, Nyugat2, KKE

Eredmények Elmaradás a fiatal diplomások írás-olvasási teljesítményétől* három országcsoportban (szórásegységben) *) A fiatal diplomásoknál a kelet-nyugati különbség 0.15 szórásegység (9 pont)

Négy állítás Közép-Kelet Európáról Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert: a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Tesztek A) Hasonlítsuk össze a munkahelyi írás-olvasási követelményeket Keleten és Nyugaton!  táblák, ábrák Megj. A követelményszintet az előforduló írás-olvasási feladatok számával (0-13) mérjük Tegyük ezt meg a 100 fősnél nagyobb vállalatokra külön is (ahol kevésbé fordulhat elő, hogy a munkavállaló dönt az írás-olvasási feladatok számáról) B) Vizsgáljuk meg, hogyan rendelődtek egymáshoz az eltérő követelményeket állító munkahelyek és a különböző iskolázottságú munkavállalók!  többkimenetes választási modellek (mlogit, clogit, asmprobit). Megj. A fenti modellek azt vizsgálják, hogyan változik az alkalmazott munkaerő iskolázottsági szerkezete, ahogy az „igénytelen” munkahelyektől az „igényesek” felé haladunk

Eredmények (A) Az írás-olvasási feladatok számának eloszlása

(ipar, termelő munkások) Eredmények (B) Az írás-olvasási feladatok számának marginális hatása a 0-10 (kék) és 11 osztályt végzettek (piros) részarányára két országcsoportban (ipar, termelő munkások) Ennél is nagyobb különbségek a nem termelő, nem-fizikai munkakörökben

Négy állítás Közép-Kelet Európáról Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert: a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Teszt Az írás-olvasási követelmények számának kelet-nyugati összehasonlítása „régi” és „új” munkahelyeken  lineáris regressziók ágazatra és foglalkozásra kontrollálva Nincs szolgálati idő (tenure) változó! „Új munkahely” = azon munkavállalók munkahelyei, akiknek 2 vagy több munkahelyük volt az interjút megelőző egy évben „Régi munkahely” = csak egy munkahely és exp>1

Eredmény Kelet-Nyugati különbség a munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási feladatok számában a régi és új munkahelyeken A munkavállaló iskolázottsága szerint, ágazatra és foglalkozásra kontrollálva

Négy állítás Közép-Kelet Európáról Az alapfokon iskolázott felnőtt népesség írás-olvasási készségei abszolút és relatív értelemben is erősen hiányosak A lemaradás csak részben írható az oktatás számlájára, a torz munkatapasztalat szerepe (valószínűsíthetően) hasonló jelentőségű Az „igénytelen” munkahelyek és képzetlen munkavállalók alacsony egyensúlya nem maradhatott fenn, mert: a) Az új munkahelyek szigorúbb írás-olvasási követelményeket támasztanak, mint a régiek b) A tudáshiány erősebben hat a foglalkoztatási esélyre Keleten, mint Nyugaton*

Teszt A teszteredménynek a foglalkoztatási esélyre gyakorolt hatása nem becsülhető a teljes mintán, közvetlenül [Prob(E)=f(skill, X)], a nyilvánvaló endogenitás miatt Instrumentumok nem állnak rendelkezésre A teszteredmény azonban adottnak tekinthető azoknál, akiket mostanában vettek (vagy vehettek volna) fel Szűkítsük a mintát azokra, akik a közelmúltban megfordultak a munkapiacon: a megfigyelés pillanatában egy évnél rövidebb ideje dolgoztak a munkahelyükön, vagy nem dolgoztak! Vizsgáljuk meg az iskolázottság, az alapkészségek és a foglalkoztatás kapcsolatát ebben a részmintában!

Tesztfolyt Becsüljük az alábbi rendszert: Teszteredmény = f(iskolázottság, X) Ledolgozott hetek az elmúlt évben = g(iskolázottság, teszteredmény, Z) X = idő az iskola elhagyása óta, anyanyelv, apa iskolázottsága Z = nem, életkor, életkor2, bevándorló, falusi, korai nyugdíjat kap Az eredmények mindkét nemre és a teljes IALS-mintára vonatkoznak kelet-nyugati bontásban Minta: 15-59 éves, nem tanul, megfordult a munkapiacon az elmúlt évben 3sls

Tesztfolyt Miért bünteti a piac erősebben az alapkészségek hiányát? A teszteredménnyel összefüggő, nem mért készségek? Szociabilitás, fegyelem, együttműködési hajlam? Erősebb kapcsolat a meg nem figyelt készségekkel Keleten, mint Nyugaton? A nagyszervezetek dominanciája?

Következtetések KKE: az alapfokot végzettek nagyon erősen koncentrálódtak írás-olvasási követelményeket nem (alig) támasztó munkahelyeken. Nem találunk erre utaló jeleket azokban a nyugati országokban, ahol alacsony az alapfokon végzettek foglalkoztatása. A munkahelyi írás-olvasási követelmények erőteljesen szigorodtak, különösen a fizikai munka világában. Az alapkészségek hiánya különösen nagy mértékben nehezíti az új munkahelyekre történő belépést. A probléma nem varrható mindenestül az oktatási rendszer nyakába, de intő jel, hogy a képzetlen fiatalok készségszintje különösen alacsony, miközben a keletkező munkahelyek követelményszintje a nyugatihoz hasonló A felnőttkori mérések fontosak és az iskolai mérésektől több ponton eltérő eredményeket adnak. Ceterum censeo: PIAAC!