Lovász Anna MTA KRTK KTI Szirák 2012 november 9. Jobbak a nők esélyei a közszférában? A női-férfi bérkülönbség és a foglalkozási szegregáció összehasonlítása a szektorok között Lovász Anna MTA KRTK KTI Szirák 2012 november 9.

Bevezető A nők aránya jelentősen magasabb a közszférában, mint a magánszférában Eltérő preferenciák Kevesebb diszkrimináció? Szabályozott bértáblák, előléptetések Kevesebb a diszkrimináció, és jobbak a nők esélyei a közszférában? A bérezés/felvétel/előléptetés standardizálása növeli a nemek közötti egyenlőséget?  Bérkülönbség, foglalkozási szegregáció, üvegplafon

Eddigi irodalom a köz- és magánszféra eltéréseiről I. A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség kisebb a közszférában: Tansel (2004) Törökország: közszférában kb. 0, állami tulajdonú cégeknél 0,22, többi cégnél 0,29 (szelekció korr.) Hoffnar-Greene (1996) USA: közszférában -0,09 (0,19 korrekció nélkül!), magánszférában 0,34 (szel. korr.) Barron-Cobb-Clark (2010) Ausztrália: magasabb a magánszférában, mindkét szektorban nagyobb a béreloszlás felső részén Chaaterji et al (2007) UK: közszférában (0,06), magánszférában (0,16) Cheng (2005) Kanada: közszférában 0,22, magánszférában 0,3

Eddigi irodalom a köz- és magánszféra eltéréseiről II. A foglalkozási szegregáció nagyobb a magánszférában: Baron-Cobb Clark (2010) Ausztrália: magánszférában 0,53 szegregációs index, közszférában 0,44 Cheng (2005) Kanada: felsővezetőknél alacsonyabb a nők aránya mindkét szektorban, középvezetőknél a közszférában nagyobb az eltérés, magasan képzett foglalkozásokban jelentősen magasabb a nők aránya a közszférában Mora-Ruiz Castillo (2004) Spanyolország: a magánszférában 50%-al magasabb a foglalkozási szegregáció mértéke

Adatok: Bértarifa Köz- és magánszféra, 2002-2008 Dolgozói adatok: bér, nem, iskolázottság, potenciális munkatapasztalat, foglalkozás Munkáltatói adatok: szféra, régió, méret (Munkahelyi jellemzők: ebédidő, szerződés típusa, hivatalos és valós munkaórák eltérése) Minta: teljes munkaidős dolgozók, min. 20 főt foglalkoztató cégek, súlyozott 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 köztisztviselő 6,284 8,189 10,115 10,587 10,992 10,533 9,977 bíró, ügyész 172 160 219 199 275 211 256 közalkalmazott 50,452 44,223 45,403 44,426 43,058 41,950 38,289 vállalat 135,326 148,329 164,739 169,609 166,920 162,477 156,914

A közszférában dolgozók aránya nemenként, Bértarifa, 2002-2008 table year female [pw=suly], c(mean public2)

A nők aránya a két szférában, Bértarifa, 2002-2008 table year public2 [pw=suly], c(mean female)

Átlagos reálbérek a két szektorban nemenként, 2002-2008 Reálbér: 2008-as értéken az éves fogyasztói árindexszel deflálva.

A teljes női-férfi átlagos log bérkülönbség szektoronként évente, Bértarifa adatbázis, 2002-2008

Nemek közötti bérkülönbség okai Megfigyelhető eltérések az egyéni jellemzőkben Kiszűrhető, a bérkülönbség nagy része Munkapiac előtti diszkrimináció/diszkrimináció visszahatása a humántőke befektetési döntésekre Nem megfigyelhető eltérések a jellemzőkben Pl. pszichológiai jellemzők, verseny iránti attitűd, karrier-orientáltság, magabiztosság: veleszületett vagy tanult? Nem megfigyelhető eltérések a preferenciákban Kompenzáló bérkülönbségek, szegregáció: veleszületett vagy tanult? Munkapiaci diszkrimináció

1. becslés: megmagyarázatlan bérkülönbség Mit szeretnénk kiszűrni? Pl. foglalkozási/iparági szegregáció: lehet diszkrimináció, vagy eltérő preferenciák következménye (amelyek lehetnek veleszületett, vagy önmaguk is diszkrimináció következményei ) Itt: a két szektorba belépő női dolgozók esélyei mennyiben különböznek  munkapiaci diszkrimináció A foglalkozási/iparági szelekció hatását nem szűrjük ki: lehet diszkrimináció következménye Torzítások: nem megfigyelhető eltérések hatása

Az átlagos megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség és a szférák közötti eltérése: egyéni szintű béregyenletek, Bértarifa adatbázis, 2002-2008 Specifikáció 1 2 3 4 nő -0.124 -0.154 -0.169 -0.159 0.002 0.001 közszféra 0.234 -0.030 -0.134 -0.107 0.004 0.003 nő*közszféra 0.025 0.081 0.082 tapasztalat 0.021 0.020 0.019 0.000 szakiskola 0.085 0.131 0.124 érettségi 0.373 0.381 0.378 diploma 0.963 0.981 0.975 dolgozói kontrollok x intézményi kontrollok munkahelyi kontrollok r2 0.035 0.329 0.465 0.483 N 1411950 1401434 1401418

A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség eltérése a két szektor között, időbeli trend, 2002-2008

Női-férfi log bérkülönbség A foglalkozás elnőiesedésének bérhatása A megmagyarázatlan női-férfi bérkülönbség szektoronként a foglalkozási szegregáció hatásával együtt és a nélkül 2002-2008 Közszféra Magánszféra Női-férfi log bérkülönbség -0.083 -0.067 -0.138 -0.124 0.003 0.001 A foglalkozás elnőiesedésének bérhatása -0.082 -0.055 0.005 Kontrollok x r2 0.680 0.682 0.464 N 302469 1098949

A megmagyarázatlan bérkülönbség eltérése a két szektor között, kvantilisonként Q10 Q25 Q50 Q75 Q90 Nő -0.041 -0.078 -0.126 -0.185 -0.236 0.001 0.002 Közszféra 0.246 0.153 -0.148 -0.255 0.003 0.004 0.006 0.008 Közszféra x Nő 0.019 0.040 0.057 0.084 0.121 0.005 0.007 N 1401418

A megmagyarázatlan bérkülönbség és az eltérése a két szektor között, kvantilisonként

Vertikális foglalkozási szegregáció   Nők aránya Átlagbér Magán Köz Vezetők 0.312 0.653 384400 370320 Felsőfokú önnálló 0.402 0.754 355545 235637 Felső és középfokú 0.599 0.863 203527 163815 Irodai 0.905 0.951 148094 135503 Szolgáltatás 0.528 0.728 105552 117844 Ipari 0.198 0.118 128995 126334 Gépkezelő 0.232 0.017 137642 137324 Szakképzetlen 0.466 0.803 90956 99721

Üvegplafon: a vezetői pozícióba jutás esélyei A nők aránya a vezetőségben jelentősen magasabb a közszférában Nagyobb eséllyel jutnak vezetői pozíciókba mint a magánszférában? Probit becslés: függő változó = annak a valószínűsége, hogy az adott egyén vezetői pozícióban van Egyéni jellemzőkre (iskolázottság, munkatapasztalat, régió, intézmény mérete) kontrollálva

A nők vezetői foglalkozásba jutásának esélyei szektoronként, probit becslések, 2002-2008 Közszféra Magánszféra Együttható SE -0.192 0.014 -0.295 0.006 Átlagos marg. hatás -0.0127 0.002 -0.044 0.001

Összefoglalás Női-férfi bérkülönbség: alacsonyabb a közszférában Kérdés, mennyire diszkrimináció, mennyire nem megfigyelhető eltérések következménye Az összehasonlítást akkor torzítják, ha különböző az eltérések mértéke a két szektorban Foglalkozási elnőiesedésének bérhatása: negatív, hasonló a két szektorban, alacsony Nők vezetőségbe jutásának esélye: nagyobb a közszférában Jobb módszer? Nők eleve magasabb aránya a szektorban?  A bértáblák használata növeli az esélyegyenlőséget, az előléptetéseknél azonban kisebb a különbség (kevésbé szabályozott döntések?)

Köszönöm szépen!