A növények ásványianyag-felvétele A gyökér működése

Autotrof anyagcsere Szervetlen anyagokból külső energia segítségével szerves vegyületek előállítása 6 CO2 + 6 H2O = C6H12O6 + 6O2 Fotoszintézis (fényenergia), Kemoszintézis (kémiai energia) A növények a keletkezett cukorból állítják elő testük többi anyagát - fehérjéket, zsírokat.... Ezek a C,O,H –n kívül sokféle elemet tartalmaznak Ezért a növényeknek szervetlen sókat kell felvenniük a gyökéren keresztül a talaj oldataiból. Az állatok a különféle szerves vegyületekhez a növények közvetítésével jutnak. (Heterotrof életmód)

A gyökér szöveti képe, felépítése Hajszálgyökér hosszmetszete Elágazási zóna Szállítási zóna Szállítószövet Felszívási zóna Alapszövet Megnyúlási zóna Bőrszövet Osztódási zóna Gyökérsüveg

A „zónák” feladatai Gyökérsüveg: külső rétegei elnyálkásodnak, lekopnak csökkenti a súrlódást védi az osztódó szövetet Osztódási zóna: létrehozza az állandósult szöveteket Megnyúlási zóna: a sejtek hosszirányban megnyúlnak, a gyökér növekszik, de nincs osztódás Felszívási zóna: bőrszöveti sejtek nyúlványai (gyökérszőrök) óriásira növelik a felületet itt zajlik a szervetlen sók felvétele A szőrök a csúcshoz közel képződnek, felül elhalnak, így mindig új talajrészeket érnek el (kb. azonos távolságra a csúcstól) Szállítási zóna – ahol megjelennek a szállítónyalábok Elágazási zóna – ahol az első elágazások taláhatók

A gyökér keresztmetszeti képe a felszívási zónánál Farész Háncsrész Központi henger egyszerű nyalábokkal Bőrszövet Gyökérszőr Alapszövet

A felszívás folyamata Talajrészecskék felszínéhez kötött talajnedvesség (biológiában talajoldatok) oldva tartalmazza a szükséges ionokat A felszívás mechanizmusa a DIFFÚZIÓ (víz számára) + valójában OZMÓZIS (van féligáteresztő hártya – sejthártya) a, a gyökérszőr belseje nagyobb konc. hely, mint a talajoldat b, víz (néhány ion) beáramlik c, most a bőrszövet lett a kisebb konc. hely az alapszövethez képest d, oldat továbbvándorol STB......

A felszívás folyamata II. Az oldat (víz+sók) a sejtfal cellulóz molekulái közötti réseken akadálytalanul átáramlik De! A sejthártya (féligáteresztő hártya) válogat az ionok között. Amit átenged – vízzel bejut Amit nem – aktív – energia igényes transzport A talajoldat nitrátjaiból nitrogén épül be pl. a fehérjékbe. Foszfátionjaiból foszfor pl. az örökítőanyagba Kálium a gyökér sejtekben segíti a víz felvételét

Vízkultúrás kísérletek (talaj nélkül, vízben nevelt növények) A növény minőségi és mennyiségi ásványi-anyag szükségletét és az ezekből adódó hiánybetegségeket megállapító növényélettani vizsgálatok A növénynek egy sor elemre szüksége van Szerepüket kísérletek bizonyítják kontroll- minden elem benne van a tápoldatban 1-1 elem hiányzik a növény növekedése sérül

Liebig-féle minimum törvény ( 1840 ): A növények fejlődésének ütemét a rendelkezésre álló elemek közül mindig az szabja meg, amelyik a legkisebb mennyiségben van jelen. ( hordókísérlet)

Hf. Tk.70-72 oldal Nézz utána: 1. Mit jelent a tavak eutrofizációja kifejezés? 2. Mi lehet a kapcsolat a túlzott műtrágyázás és a tavak eutrofizációja között?