Híg oldatok tulajdonságai

Az előadások a következő témára: "Híg oldatok tulajdonságai"— Előadás másolata:

1 Híg oldatok tulajdonságai

2 A híg oldat: ha az egyik összetevő (oldott anyag) moltörtje 0,01 vagy kisebb A híg oldatok rendelkeznek bizonyos tulajdonságokkal, amelyek csak az oldott részecskék koncentrációjától függenek és az anyagi minőségtől viszont függetlenek. A nem elektrolitok közös, anyagi minőségtől független tulajdonságai: forráspont emelkedés fagyáspont csökkenés ozmózis nyomás

3 Forráspont emelkedés Az oldatokban az oldószer molekulák és az oldott anyag részecskéi között kölcsönhatás alakul ki. Emiatt csökken az oldat feletti gőztérbe kikerülő oldószer molekulák száma, s csökken az oldat felett a gőznyomás. A nem illékony anyagot tartalmazó oldatok gőznyomása mindig kisebb, mint a tiszta oldószer gőznyomása. Ha csökken az oldat fölött a gőznyomás, akkor az oldatot tovább kell melegítenünk, hogy elérjük az adott gőznyomást, vagyis magasabb hőmérsékleten forr az oldat. Az oldat forráspontja mindig magasabb a tiszta oldószer forráspontjánál.

4 Fagyáspont csökkenés Fagyásponton a szilárd fázis és a folyadék fázis gőznyomásának egyenlőnek kell lennie. Mivel az oldat gőznyomása kisebb, mint a tiszta oldószeré, az oldat tenziója csak alacsonyabb hőmérsékleten lehet egyenlő a szilárd fázis gőznyomásával. Tehát az oldat fagyáspontja mindig alacsonyabb a tiszta oldószer fagyáspontjánál.

5

6 Ozmózis Szemipermiábilis (féligáteresztő) hártyák: Azok a membránok, amelyek a kisméretű - többnyire semleges - molekulákat átengedik, de a nagyobb méretű molekulákat, ionokat nem. (pl. a természetben előforduló növényi, állati sejtfalak, cellulóz.) A szemipermiábilis hártya megakadályozza a szolvatált ionok átjutását.

7 Ozmózis Az a jelenség, amikor az oldatot az oldószertől szemipermiábilis hártyával választjuk el, s a diffúzió révén a koncentráció kiegyenlítése indul meg. A féligáteresztő hártya pórusain az oldószer molekulák haladnak át az oldat felé.

8 Oldatokban az oldódó részecskék oldószer molekulákat kötnek meg,szolvatálódnak
(vizes oldatokban hidratálódnak). A szolvatált (hidratált ) ionok mérete jóval nagyobb mint a visszamaradt oldószeré,ezért nem jutnak át a féligáteresztő hártyán.

9 A folyamat addig tart, amíg az oldat megemelkedett folyadékszintjének hidrosztatikus nyomása a további ozmózist megakadályozza. Ezzel beáll az egyensúlyi állapot, vagyis ugyanannyi oldószer molekula lép az oldatba mint amennyi távozik.

10 Az oldat ozmózis nyomása az a hidrosztatikus nyomás amely akkor alakul ki ha az ozmózis teljesen végbemegy. Az ozmózis nyomás az oldószer molekulák membránon való átjutását képes megakadályozni. Az ozmózis nyomás - a forráspont emelkedéshez és a fagyáspont csökkenéshez hasonlóan - az oldatban levő molekulák számától függ és független az anyagi minőségtől

11 a. izotóniás ( a sejt változatlan marad) b. hipotóniás (megduzzad)
c. hipertóniás (összetöpörödik)

12 Ozmózis vizsgálata

13 Érett terméseket vízben tartunk
babot szőlőt cseresznyét A bab, a szőlő, a cseresznye is vizet vesznek fel, megduzzadnak megrepedeznek.

14 Túlcukrozott meggybefőtt vizsgálata:
A befőttben a szemek összezsugorodnak.

15 Sósavval lemaratott héjú tojás a vízben.
Sósavban pezsgés figyelhető meg Leoldotta a meszes héjat a sav CaCO3+2HCl=CaCl2+CO2 +H2O A tojás belső héja megmaradt.

16 A tojáshéj leoldása után a tojást egy napra vízbe tesszük.
A tojás megduzzadt Tűvel kiszúrjuk. Spriccel a víz a megduzzadt tojásból.

17 Só a burgonyában Kivájt burgonyát sóval tömünk meg.
Másnapra burgonya összezsugorodik, beleesika főzőpohárba.

18 Cukor és keményítő hatása a sárgarépa belsejében.
Kivájt répát keményítővel, és cukorral tömtünk meg. Másnapra cukor helyén oldat jelent meg,a keményítő változatlan maradt. A keményítő nem oldódik vízben, nem hozta létre a cukor által kialakított folyamatot.

19 Áramlás marhabélen vagy celofánon keresztül a töményebb oldat felé
Kiinduláskor tömény festett cukoroldatot tettünk az üvegcsőbe,megjelölve a folyadékszintet beleállítottuk egy hígabb oldatba. 1napmúlva Az üvegcsőben a folyadékszint emelkedett, egy darabig, majd megállt.

20 Vörösvértestek viselkedése különböző ozmózisnyomású oldatokban
A vörösvérsejtek 0,9%-os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. A kisebb ozmózisnyomású, 0,01%-os NaCl-oldatban a vörösvértestek vizet vesznek föl, kigömbölyödnek. A nagyobb ozmózisnyomású, 10%-os NaCl-oldatban a sejtek vizet veszítenek, összezsugorodnak.

21 A sejtek víztatalmának szabályozása

22 Gyökerek vízfelvétele

23 Víztisztítás, sótalanítás
Ozmózis vízszűrő készülékek

24 Dialízis Egy olyan folyamat, amelynek során ozmózis révén tisztul meg egy folyadék, vagy a salakanyagok membránon mennek át és küszöbölődnek ki A dialízis lényege a veseműködés mesterséges pótlása.